Paks II. biankó mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól. Nagyon rég nem tűnt ilyen simának a beruházás jövője, épp csak a létesítési engedély hiányzik.
Második éve veszteséges a nagy egyiptomi vasútikocsi-megrendelést könyvelő Magyar Vagon-cég. A Magyar Vagonnak, illetve a Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi hadügyminiszter által gründolt vállalatcsoporthoz kiprivatizált Dunakeszi Járműjavítónak az orosz Transzmas-csoport kiszállása után egyedül kell megbirkóznia az 1350 kocsiból álló rendeléssel. Az üzlet így már nem is tűnik olyan jó biznisznek – mindenesetre a Magyar Vagon éppen egy spanyol vonatgyártót igyekszik felvásárolni. Ezt is állami hátszéllel. Kovács Gábor cikke.
Másfél évnyi árstop és egyévnyi – most véget érő – kötelező akciózás után a kormány ráhagyja az árazási döntéseket az élelmiszerláncokra. Hamarosan kiderül, jól járnak-e ezzel a vásárlók. Ám ezt nem a kormány Árfigyelő portáljáról lehet majd leolvasni, az igazából ezután is csak a boltoknak lesz hasznos, mert ott könnyebben szemmel tudják tartani egymás árait.
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Hamarosan indul az új túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen – az előző eljárás alól az ország 2013-ban került ki, ezt a Fidesz nagy sikerként ünnepelte. De hogyan hat ez a forintra, amely már így is a 400-as euróárat súrolja?
Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.
Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
2023-ban még Bulgáriában is közelebb volt a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Egy főre jutó gazdasági teljesítményben Magyarország az uniós országok sorában hátulról az ötödik.
A gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció gyorsul, az inflációs várakozások pedig még mindig magasak. Az amerikai jegybank csak nem akar nekilátni a kamatcsökkentésnek. Az év végéig a magyar 7 százalékos alapkamatot már nem nagyon fogja csökkenteni a jegybank, de hónapról hónapra döntenek majd, és kiemelten figyelnek a forint árfolyamára.
Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem.
Az MVM azeri gázmező-bevásárlása jó üzletnek tűnik, és illeszkedik az uniós stratégiai célokhoz is, ám az ellátásbiztonságot nem javítja. Az ottani molekula egyelőre aligha érkezik Magyarországra.
Hiába kebelezhette be a 4iG GVH-engedély nélkül a Vodafone-t, a versenytörvényt be kell tartania, és ezt a hatóság ellenőrizheti.
Az euró is gyengült a dollárhoz képest, ám a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is nagyot esett. A háttérben az európai parlamenti választások utáni bizonytalanság, illetve az elég rossz, de a vártnál mégis jobb magyarországi inflációs adat állhat.
Miközben az infláció két hónapja egyre gyorsul, a nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott, és alacsony szinten van. Utóbbi kijelentés is legfeljebb a tavalyi Európa-bajnok inflációhoz viszonyítva igaz, a 4 százalék már a jegybanki toleranciasáv teteje.
Ahogy az várható volt, májusban tovább gyorsult az infláció, némi meglepetésre nem 4 százalék fölé, hanem épp csak 4 százalékra. Az alacsony fogyasztásnak köszönhetően „olcsóbb lett” a háztartási energia, az üzemanyagok pedig jelentősen drágultak, de drágulhattak volna nagyobbat, ha a kormány nem zsarolja meg a kereskedőket. Az inflációt elsősorban a szolgáltatások 10 százalékos áremelkedése pörgeti, a telekomcégek durva áremelése átlag 14 százalékos volt.
Újra aktív Keith Gill, a 2021-es amerikai tőzsdei őrület influenszer vezére, és ismét több alkalommal sikerült meglódítania az árfolyamokat.
Évi 20 millió utas elérését tűzte ki célul a kormány a Budapest Airport megvásárlásával, de ehhez nem nagyon kell tenni semmit, a természetes piacbővülés miatt csak idő kérdése. Az sem kérdéses: a reptérvásárlás hosszú távon jó üzlet lehet az államnak. Azt viszont csak remélni lehet, hogy a NER-vállalkozók benyomulása nem megy majd a minőség rovására.
Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírták a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését – jelentette be az Nemzetgazdasági Minisztérium. Az is kiderült, hogy a vételár 3,1 milliárd euró volt, és ezen felül a korábbi tulajdonosok 1,44 milliárd eurós hiteltartozását is átvállalták.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
Rossz módszertan, baloldali NGO, Soros, Gyurcsány – reagált a PM a tavalyi költségvetés átláthatóságát lepontozó nemzetközi jelentésre. Az érdemi kritikákra a tárca nem adott választ, és a jelentés elkészítésében sem vett részt annak idején, pedig lehetősége lett volna rá.