Az NGM szerint a nyugdíjasok jó része azért dolgozik, mert élvezi
Önként, a „hasznosság érzése”, az „anyagi biztonság” és az „egészségesebb élet” reményében dolgoznak a munkát vállaló nyugdíjasok a szaktárca szerint.
Önként, a „hasznosság érzése”, az „anyagi biztonság” és az „egészségesebb élet” reményében dolgoznak a munkát vállaló nyugdíjasok a szaktárca szerint.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8000 milliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Bár a kormány mind az ipari, mind a háztartási méretű szolárfejlesztéseknél behúzta a féket, a kapacitások bővülnek, sorra dőlnek a rekordok. A termelés és a fogyasztás nincs szinkronban, ami szélsőséges árakat eredményez. Jelentős hálózatfejlesztésekre van szükség Magyarországon és egész Európában.
Az elnökváltás után lassan felgombolyodik a jegybank Matolcsy-korszaka – sok a botránygyanús ügy, de legalább az aranytartalék és a miniszterelnöki bizodalom megvan még. Adnan Polat lánya Magyarországon is szerepet vállalt, Mészáros Lőrinc felesége földeket vett, a pixisből kiesett volt veje pedig jogvédelmet nyert. Az infláció gyorsult, a nyugdíjasok utalványt kapnak, amit – bár a készpénzhasználat alkotmányos jog lett – csak korlátozottan költhetnek majd. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Két friss kormányrendelet alapján az állami földgáz-nagykereskedő (MVM CEENergy) jövőre az év első három és utolsó három hónapjában átveheti a 2022-ben a mostani ár többszörösén betárolt, azóta csak a pénzt emésztő gáztartalékot. A tartalékot így fel lehetne számolni, könyvelési szinten nagy, de egyszeri tétel lenne a CEENergy elkülönített rezsiveszteségében.
A külföldi céges bevásárlásokra ráhúzott állami elővásárlási jog végső soron a magyar cégek érdeke – állítja a gazdasági minisztérium. A szaktárca amúgy semmit sem cáfol a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú, teljesen átláthatatlan magyarországi engedélyezési procedúrával kapcsolatos kritikákból.
Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni. A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának – alig értelmezhetően silány jogalkotással. A kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz, bár gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Közben készül az uniós rendelet, a magyar rendszer napjai meg vannak számlálva.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal mérséklik az inflációt a kormányzati árkorlátozások, de minél többet hosszabbítgat a kormány, a hatás annál csekélyebb lehet. Cserébe a korlátozások kivezetése után magasabb lesz a pénzromlás. És hiába várt árversenyt Nagy Márton, a drogériákra kiszabott korlátozás hidegen hagyta a háztartási cikkeket is árusító egyéb üzleteket.
A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?
Az utalási limitek bevezetése sikeresnek tekinthető, ám ezek hatására a bűnözők még erősebben próbálkoznak.
Az építési minisztérium „partnerekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, érintettekkel” egyeztet a plázastop szigorításáról. A legnagyobb kiskereskedelmi érdekvédelmi szervezet, az OKSZ ugyanakkor nem is hallott ilyen egyeztetésekről. A minisztérium kompromisszumkész, de az eredeti célból nem enged – ami a jelek szerint az, hogy külön, személyre szabott állami jóváhagyás nélkül ne működhessen közepesnél nagyobb kereskedelmi egység.
Piaci források szerint a Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel. A jelek szerint az érintettek által erősen kritizált tervezetből jogszabály lesz.
Az MNB jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó prognózisait. A GDP mindössze 0,8 százalékkal nőhet. Az infláció idén 4 százalék fölött ragad, csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.