A forintárfolyam nem köszönte meg a jegybank kamatdöntését
Mind a dollárral, mind az euróval szemben gyengült a magyar deviza, miután a jegybank – ugyan nem teljesen váratlanul, mégis – folytatta kamatcsökkentési ciklusát.
Kovács Gábor
Orbán elaludta a magyar autósokat fenyegető olajválságot, amikor Kijevben és Moszkvában béketurnézott
A magyar kőolajimport harmada a Lukoiltól származik, ám Kijev kitiltotta az orosz vállalatot a vezetékrendszeréből, ellehetetlenítve a tranzitszállítást. A helyzet nagyjából akkor élesedett, amikor Orbán Viktor Kijevben és Moszkvában békemissziózott, de nincs nyoma, hogy tárgyalt volna az ügyben. A magyar és a szlovák külügy csak hetekkel a szállítások leállítása után fordult az Európai Bizottsághoz.
A németek 13 milliárd eurója bánhatja, de tovább függetlenedhet az EU az orosz gáztól – Magyarország kivétel
Akár a magyar MVM gázfizetéseinek eltérítése is fedezheti a Gazprom pertartozásait. A kormány a közrendre hivatkozva védi az utalásokat. A pénzbehajtásnál fontosabb az orosz gáztól való függetlenedés.
Forintárfolyam: vannak fontosabb tényezők annál, Trump lesz-e az elnök
Egy Trump-elnökség inkább negatívan hathat Európára, de azt egyelőre nem lehet megmondani, a forintot gyengítené-e. A belátható jövőben fontosabb tengerentúli fejlemény, hogy milyen kamatcsökkentési pályán indul el az amerikai jegybank. És hogy az MNB a Fedhez igazodva és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok nyomán mennyit kész még vágni a hazai alapkamatból.
Idénre talán elég megszorítást talált ki a kormány, de jövőre folytatni kell
A kormány által a közelmúltban bevezetett megszorítások elegendőek lehetnek a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez – ha minden jól megy. Az uniós túlzottdeficit-eljárás várhatóan július végén indul, de inkább a hitelminősítők miatt lesz muszáj a kormánynak szerkezeti reformokat végrehajtania.
Orbán Viktor elég keveset tud a borravalóról. Vagy a magyar adórendszerről
A miniszterelnök adómentessé tenné a borravalót. A borravaló a jellemző esetekben adómentes.
Végignéztük a paksi szerződéseket: Mészáros Lőrincnek a takarítás jutott
Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
Budapest Airport: ezermilliárdért jogot vettünk Nagy Mártonnak, hogy pelenkát rendeljen
Egyelőre minden marad úgy Ferihegyen, ahogy volt, a nagyobb beruházásokon üzemeltető még gondolkodik, ahogy az állam is a gyorsforgalmi úton és a vasúti kapcsolaton. Az, hogy az állam immár tulajdonosa az üzemeltető cégnek, a vételáron túl folyamatos költséget is jelent, cserébe annak örülhet a kormány, hogy az új menedzsment nem csapja rá a kagylót Nagy Mártonékra, ha odatelefonálnak.
Nagy Márton hallgatott az őt leidiótázó Ryanair-vezérre, vagy más miatt nyúlt hozzá a kormány a különadókhoz?
A légitársaságok 2022-ben bevezetett különadója minden budapesti repjegy árát 2700–12 700 forinttal dobja meg. Most, hogy a kormány berken belül került a Budapest Airportban, kiemelt cél lett az utasszám növelése, érthető, hogy ezt a különadót elengedik. Általánosságban a különadók kivezetését a kormány vállalta az EU felé, jövőre a gyógyszergyártók és a telekomszektor plusz sarcáról is lemondanak. Maradnak viszont a nagy pénzt hozó különadók (bankok, kiskereskedelem, energiaszektor), pedig ezeket is ki kellene vezetni.
Repteret vett az állam, egy csapásra megszünteti a légitársaságok különadóját
Az új üzemeltető, kisebbségi tulajdonos francia Vinci első körben a 2-es terminált akarja bővíteni – hangzott el Ferihegyen tartott sajtótájékoztatón. A 3-as terminál 2032-re valósulhat meg. Addigra újítaná fel az állam a gyorsforgalmi utat és oldaná meg a vasúti kapcsolatot, egyelőre csak gondolkozás zajlik.
Hiába tagad a kormány, csak megszorítás lett a nagy költekezés vége. Már megint
Maradnak a pandémiás „extraprofit” különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.
Kellenek azok a megszorítások: már az éves terv 106 százalékán áll a költségvetési hiány
Ahogy várható volt, a választások után a kormány megszorításokat vezet be. A gazdaság döcög, a költségvetési hiány június végén már 2 656,4 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat 105,6 százaléka. A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett megszorításoktól.
Az NGM még mindig csal az üzemanyagárakkal
A nemzetgazdasági minisztérium újabban az aktuális pénteki magyarországi üzemanyagárakat hasonlítja a szomszéd országok majd egyhetes áraihoz, így nagyobb különbséget tud kimutatni, mintha a hazai árak esetében is a KSH közlését használná. Közben már maga a miniszterelnök fenyegeti az üzemanyag-kereskedőket.
Üzemanyagárak: Orbán Viktor 4 forint miatt fenyegetőzik
A friss adatok szerint Magyarországon a benzin 4 forinttal, a dízel 10 forinttal drágább a környező országok átlagánál. Ezért már a miniszterelnök fenyegeti a kereskedőket beavatkozással.
Paksi bővítés: négy éve várja hiába a létesítési engedélyt a Roszatom
Paks II. biankó mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól. Nagyon rég nem tűnt ilyen simának a beruházás jövője, épp csak a létesítési engedély hiányzik.
Jó nagy bukó a visszavonuló oroszok által Magyarországon hagyott egyiptomi vonatbiznisz
Második éve veszteséges a nagy egyiptomi vasútikocsi-megrendelést könyvelő Magyar Vagon-cég. A Magyar Vagonnak, illetve a Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi hadügyminiszter által gründolt vállalatcsoporthoz kiprivatizált Dunakeszi Járműjavítónak az orosz Transzmas-csoport kiszállása után egyedül kell megbirkóznia az 1350 kocsiból álló rendeléssel. Az üzlet így már nem is tűnik olyan jó biznisznek – mindenesetre a Magyar Vagon éppen egy spanyol vonatgyártót igyekszik felvásárolni. Ezt is állami hátszéllel. Kovács Gábor cikke.
Eddig is tudtuk, most a kormány is beismerte, hogy semmi értelme nem volt a kötelező akciózásnak
Másfél évnyi árstop és egyévnyi – most véget érő – kötelező akciózás után a kormány ráhagyja az árazási döntéseket az élelmiszerláncokra. Hamarosan kiderül, jól járnak-e ezzel a vásárlók. Ám ezt nem a kormány Árfigyelő portáljáról lehet majd leolvasni, az igazából ezután is csak a boltoknak lesz hasznos, mert ott könnyebben szemmel tudják tartani egymás árait.