Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma” – jelentette be közleményben Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberi adataira hivatkozva.
2024 utolsó hónapjában mindössze 220,8 ezer fő szerepelt az álláskereső regiszterben, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 4 ezer fős csökkenést jelent. Az álláskeresők száma nem csak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is több mint 4 ezer fővel mérséklődött.
Mindeközben a munkanélküliség egyébként magasnak mondható, ráadásul nő. A KSH legfrissebb adatai szerint a szeptember–novemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 231 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett.
Az ellentmondást az magyarázza, hogy a munkanélküliség statisztikai kategória: az számít munkanélkülinek, aki a KSH megkérdezésére adott válaszai alapján nem dolgozik, de keres munkát, és munkába is tudna állni. Inaktívnak pedig az számít, aki nem is keres munkát, vagy keres ugyan, de nem tudna munkába állni. Az inaktívok száma 58 ezer fő. És ott vannak még az alulfoglalkoztatottak (26 ezer fő). A KSH számításai szerint
az úgynevezett munkaerő-tartalék 315 ezer fő – ennél volt már jóval kevesebb, nemhogy a rendszerváltás óta, de az elmúlt pár évben: 2022-ben számuk bőven 300 ezer fő alá csökkent.
A regisztrált álláskereső ezzel szemben adminisztratív kategória: az tartozik ebbe a körbe, aki regisztrált a foglalkoztatási szolgálatnál. Mivel a Fidesz a munkanélküli segély álláskeresési járadék maximális időtartamát 3 hónapra csökkentette, sok olyan ember van, aki nem dolgozik ugyan, de nem regisztrál, mert minek, támogatást úgysem kapna.
Egyébként a regisztrált álláskeresők közt is sokan vannak, akik nem kapnak ellátást. Decemberben 125,5 ezer fő álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 64,3 százaléka álláskeresési ellátásban, 35,7 százaléka pedig szociális jellegű támogatásban részesült.
Az álláskeresők 43,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
