Nem csak Paks II. árrobbanását okozza a szép csendben átvitt törvénymódosítás, a teljes keretrendszer szétzilálódhat

9 perc

2024.12.11. 05:30

2024.12.11. 07:15

Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.

A magyar választópolgároknak egyre kevesebb közük és beleszólásuk van abba, hogy a kormányuk mire és hogyan költi a pénzüket – ennek ékes példája az új paksi atomerőmű. A kivitelezési szerződést egy törvénymódosítás értelmében az építkezésért felelős Paks II. Zrt. vezetője (jelenleg Jákli Gergely) – a fölötte álló miniszter (jelenleg Szijjártó Péter) egyetértésével – kedvére módosíthatná 2025 tavaszától, a szerződés eredeti aláírásának tizedik évfordulójától. Beleértve a – jelenleg – 12,5 milliárd eurós kivitelezési árat. Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, Süli János miniszter még 2019-ben is váltig állította, hogy az „esetleges” – valójában már akkor tényleges – késedelmek nem befolyásolják az erőmű árát. Minden kockázatot a kivitelező visel – hangoztatták. A jelek szerint mégsem ez a helyzet.

A kormány még törvényt is módosít, hogy drágulhasson Paks II.

A beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint ha drágábban fejeznék be – ezzel az indoklással teszik lehetővé, hogy növekedhessen a Roszatommal korábban kialkudott ár.

Az áremelést egy ideje már pedzegetik a bővítés körüli vezetők, emellett a nemzetközi példák alapján is várható: a világon sehol nem épült még nukleáris erőmű költségtúllépés nélkül.

A kérdés voltaképpen sosem az volt, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával.

A szerződés 2014. januári aláírása óta eltelt tíz év, a beruházás évtizedes csúszásban van, irreális, hogy az eredetileg megcélzott pénzből ki lehetne hozni. Különösen, hogy azóta sok víz lefolyt a Dnyiprón, az Ukrajna elleni agresszió miatt az EU – benne Magyarország – szigorú és egyre szigorodó szankciós rezsimet léptetett életbe Moszkva ellen. Ez a polgári nukleáris területet ugyan nem érinti – a paksi bővítés külön nevesített kivétel –, szinte minden mást azonban igen.

A nyilvánosságnak nem osztanak lapot

A várható áremelésről még korai beszélni, a fővállalkozóval zajló egyeztetések folyamatban vannak – ütötte el a mértékre vonatkozó kérdést Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Félő, hogy a nyilvánosság teljesen ki lesz zárva az áremelésből, a tájékoztatás, akár a téma puszta megvitatása mindaddig „túl korai” lesz, amíg Jákli Gergely alá nem írja a módosítást. Nagyjából ez történt egy évtizede is, amikor a kormány az előkészített nemzetközi versenykiírást sutba dobva, a szakmát és a nyilvánosságot negligálva leszerződött Oroszországgal a két új blokk megépítésére.

Holott az áremelés kérdésének kinyitása éppenséggel jó alkalom volna megvitatni Paks II. jelen feltételekkel történő megvalósításának kérdését. Ami azt illeti, az Orbán-kormány és az orosz fél erre készül, csak ebben a nyilvánosságnak nem osztanak lapot.

A törvénymódosítás nemcsak az ár, hanem lényegében a teljes keret- és feltételrendszer módosítására jogkört ad a Paks II. Zrt. vezetőjének.