És akkor Mészáros Lőrinc megtalálta a helyét a konyhában
Az ország leggazdagabb embere a bankvezetésbe nem szól bele, de a felesége karácsony első napján már beengedi a konyhába, és Londonba is elmehetnek magángéppel. Az országgyűlés elfogadta a 2025-ös költségvetést és megszavazta a Pénzügyminisztérium megszüntetését. Varga Mihály búcsúzóul még megtrükközte az államadósságcsökkentést. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az MBH Bank elnök-vezérigazgatója nem repes az örömtől, hogy több százmilliárd forint adót kell befizetniük, de a gazdaságpolitikai érdek előbbre való, a tulajdonosok pedig türelmesek. Barna Zsolt annyit azért elismert, hogy „ha nem vonnának el ekkora mértékben forrásokat, az akvizíciós és egyéb” törekvéseik jobban teljesülnének. Mészáros Lőrinccel szokott találkozni, szerinte a tulajdonos nem szól bele semmibe.
Az MBH főtulajdonosáról Várkonyi Andrea is elárult néhány kulisszatitkot. „Megtalálta ebben a dologban a helyét, inkább így fogalmaznék. Itthon továbbra sem engedem, nem bírom, ha a konyhában más sertepertél. Egyébként tud főzni, jó a tipikus férfi kajákban, mikor bográcsozás, kerti sütögetés van terítéken. És jó húslevest is főz, remek libát süt! Idén kitalálta, hogy ezeket megvalósítja majd huszonötödikén.
Most boldog, hogy lett szerepe
– mesélte az alapvetően meglehetősen szexista sztereotípiákat terjesztő feleség a karácsonyi szokásaikról.
Az ország leggazdagabb embere se a saját bankjában, se a saját konyhájában nem csap az asztalra, de ha kell, kimondja az igent.
Épp akkor járt a Mészáros Lőrinchez köthető magánrepülőgép Londonban, amikor Várkonyi Andrea arról posztolt, hogy szép ott az ünnep
– vette észre a HVG december elején. Az Átlátszó megkérdezte a Mészáros Csoport sajtóosztályát, hogy Mészáros járt-e idén november 28. és december 1. között a brit fővárosban, ha igen, akkor a szóban forgó repülőgéppel utaztak-e, és hogy van-e kapcsolata az ő érdekeltségébe tartozó cégnek vagy cégeknek ezzel a repülővel. Mészáros nagyon rövid választ küldött: mindhárom kérdésre annyit írt, hogy: Igen.
Az idei karácsony slágerkajája nem a Mészáros Lőrinc által remekül készített liba, hanem a dubaji csoki. A trendi csoki egyik összetevője a pisztáciakrém, a TikTokról indult mánia pedig akkora keresletet korbácsolt neki, hogy az alapjául szolgáló magvak – amúgy épp csökkenőben lévő – ára meredeken nőni kezdett, nem kis részben a török piacon hirtelen megjelent spekulánsoknak köszönhetően. A pisztáciafarmerek örülnek, a török fogyasztók meg csak a fogukat szívják az új lendületet kapó élelmiszer-infláció miatt.
Más egzotikum: euró tízmillókból felépült Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből.
Azoknak, akik esetleg még a karácsony előtti utolsó pillanatokban vásárolnának csokit vagy libát ebben a cikkben gyűjtöttük össze, melyik bolt hogyan tart nyitva az ünnepek környékén.
Bár az MBH-t gátolja a terjeszkedésben a sok kormányzati elvonás, másoknak futja akvizíciókra. Többségi tulajdonrészt vásárol az MVM Csoport Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romaniában – közölte az állami energiacég. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló megállapodás alapján az MVM az E.ON 68 százalékos részesedését szerzi meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló E.ON Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedéshez jut az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. A tranzakció a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében zárulhat le, az értékét nem hozták nyilvánosságra.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) pedig 75 százalékos tulajdonrészt szerzett az Inforádióban. A közlemény szerint a fennmaradó 25 százalékos rész Módos Mártonnál, az Inforádió alapítójánál és vezetőjénél marad, aki továbbra is betölti a főszerkesztői és ügyvezetői szerepet.
A fideszes elitképző alapítvány azzal magyarázta a tulajdonszerzést, hogy úgy fejezetet nyitnak a médiapiacon.
Maga az állam is fontos akvizíciót hajt végre. A nemzetgazdasági miniszter friss határozata szerint az Igazságügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá kerül a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft. A vállalatot alig egy hónapja alapította egy magáncég, a Microsec Zrt. Az elmúlt években rendszerint ez a társaság fejlesztette azokat a szoftvereket, amelyek az állami cégnyilvántartásokat kezelik. Maga a cégnyilvántartás ugyan még csak ennek a tranzakciónak az előkészítő dokumentumait tartalmazza, de az állam már elkönyvelte a tulajdonszerzést. Az előkészületek alapján az látszik, hogy a Microsec egy önálló vállalatba, a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft.-be apportálta szoftvereinek forráskódját, vagyis a vagyonának egy jelentős részét.
Kilóg a hazai autógyárak sorából a Mercedes-Benz kecskeméti üzeme a múlt héten bejelentett egy hónapos leállással. A másik három nagy magyarországi gyár – az esztergomi Suzuki, a győri Audi és a szentgotthárdi Opel – nem tart a megszokottnál hosszabb téli szünetet, a termelés mindhárom cég esetében mintegy két hétre áll le az ünnepek alatt – tudta meg a HVG.
Mindez nem jelenti, hogy a vállalkozások általában véve optimisták lennének, 18 hónapos mélypontjára süllyedt a GKI összesített konjunktúraindexének értéke decemberben. A vállalkozások várakozásait mutató alindexek érdemben romlottak. A lakosság valamivel optimistább, mint novemberben volt, de magasabb inflációt vár.
És nem csak a lakosság, a jegybank is.
A kormány inflációkövető adóemelést vezet be, ezzel jóval feljebb tolja az árakat, de a harmatgyenge forint sem segít
– mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni. A legfontosabb számok a 2025-ről szóló prognózisban a következők:
- Az infláció legjobb esetben 3,3 százalékos lehet, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,1 százalékos (három hónapja ilyenkor még 2,7-3,6 százalék közöttit mondtak, szóval jelentősen romlott az előrejelzés),
- a GDP az idei nagyon gyatrához képest legfeljebb 3,6 százalékkal nőhet, a legrosszabb esetben pedig csak 2,6-tal (az előző kiadásban még 2,7-3,7 százalék köztit vártak).
A gazdasági növekedést illetően a jegybank még optimistának számít. 2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – írta friss előrejelzésében a Fidesz-közeli Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
Az inflációs mutatót mozgatják a lakossági energiaárak is, amelyek ugyan hatóságilag rögzítettek, a KSH azonban figyelembe veszi, mikor mennyi fogyasztás esik az alsó és a felső díjsávba, így a statisztikai hivatal által kihozott átlagos ár hónapról hónapra változik. A KSH most azt közölte: az Eurostat ajánlását figyelembe véve 2025 januárjától megváltozik a módszertan, nem fogják a fogyasztásnak megfelelően súlyozottan számolni az átlagárat. Legalábbis az Eurostat felé nem, a hazai mutatónál folytatják az eddigi gyakorlatot.
Inflációs kockázat a forint árfolyama, gyengülése drágítja az importot, ami beépül a fogyasztói árakba. A forintnak pocsék hete volt ismét, a dollárral szemben is áttörte a 400-as szintet.
A forint annak ellenére gyengült, hogy a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat mértékén a jegybank Monetáris Tanácsa december 17-ei ülésén, az irányadó ráta marad 6,5 százalék.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a forint persze nem azért gyengül, mert a befektetők kockázatos helynek látják Magyarországot. A miniszterelnök szerint a forint értéke nem fejezi ki a a magyar gazdaság alapjainak a stabilitását, nem a gazdaság teljesítőképessége változik, hanem a forint spekulációval szerezhető pénz mennyisége
Azért rángatják a forintot mert a forint értékének mozgatásával pénzt lehet keresni
– mondta a Mandinernek adott interjúban. Soros Györgyhöz hasonló héják nyerészkednek rajta.
A befektetői bizalom fontosságát a miniszterelnöknél jobban értékeli a Pénzügyminisztérium. Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
Az infláció és a gazdasági növekedés alakulása meghatározó lesz annak tekintetében, végre lehet-e majd hajtani a 2025-ös költségvetést. Az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a Magyarország 2025-ös költségvetéséről szóló törvény tervezetét. Varga Mihály pénzügyminiszter felszólalásában keveset beszélt a költségvetésről, az Országgyűléstől az 1867 és 1871 között pénzügyminiszterkedett Lónyay Menyhértet idézve búcsúzott – Varga ugyanis tavasztól átveszi a jegybank elnöki tisztét Matolcsy Györgytől. Minisztériuma beolvad a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárcába, országgyűlési mandátumáról pedig – amellyel a rendszerváltás óta egy pár hónapos megszakítástól eltekintve folyamatosan rendelkezik – meg kell válnia.
Az Országgyűlés a PM beolvasztásáról szóló törvénymódosítást is megszavazta. Ami egyébként azt jelenti, hogy
az elfogadott költségvetési törvényt kapásból módosítani kell
– vélhetően veszélyhelyzeti kormányrendelettel – a költségvetésben ugyanis még szerepel a megszűnő Pénzügyminisztérium, a tárca előirányzatait át kell sorolni az NGM alá.
A pénzügyminiszter átállása a monetáris világba felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországon is az euró legyen a fizetőeszköz. Sok politikai és gazdasági szereplő támogatja ezt, előreszaladni azonban nem érdemes: a leendő jegybankelnök nem kötelezte el magát egyértelműen, és a múltból kiindulva az se garantálható, hogy adott lenne a kormányzati szándék. Varga átigazolása után egyszemélyes gazdasági centrumot vezényel jövőre Nagy Márton, aki eddig többnyire Matolcsy György receptkönyvéből főzött, és ez Orbán Viktor ízlésének is tökéletesen megfelel.
Pedig a helyzet koránt sem rózsás. A háztartások fogyasztása alapján Magyarországon és Bulgáriában élnek legrosszabbul az emberek, az uniós átlag 70 százalékán. 2010-ben Magyarország még nem volt sereghajtó, ám azóta alig sikerült közeledni az uniós átlaghoz, miközben máshol gyorsan javult a helyzet.
Legalábbis ez volt a helyzet tavaly, idén talán valamelyest javult a keresetek növekedésének köszönhetően. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül pedig 423 800 forint volt 2024 októberében, jelentette a KSH. A bruttó kereset mediánértéke 529 000, a nettó kereset kedvezmények figyelembevételével számított mediánértéke 366 000 forintot ért el. A bruttó átlagkereset így 12,9, a nettó átlagkereset 12,7, a kedvezmények nélkül számolt nettó pedig 12,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A reálkereset éves emelkedése 9,4%-os.
Jövőre a keresetek emelkedésének üteme várhatóan kisebb lesz. Miközben több területen jelentős bérfejlesztésre volna szükség. Összefogásra szólította fel a szociális területeken dolgozókat és akcióra készül az ágazat érdekvédelmi szervezete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME). A szakszervezet az ágazati érdekegyeztető fórum eheti ülésén a bérek leszakadására és a munkaerőhiány kezelésére kért azonnali intézkedéseket, a kormányoldal ugyanakkor nem készül bérrendezésre. Jövőre csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékével, átlagosan 6 százalékkal nőnek az ágazat dolgozóinak fizetései.
A kormány január 1-jétől szinte teljesen betiltaná a nem uniós tagállamokból érkező vendégmunkások magyarországi foglalkoztatását. Valószínűleg nem azért, mert a munkájukra nincs szükség, cégvezetők szerint a kormány ki akarja kényszeríteni a távol-keleti országokkal a visszatoloncolási egyezmények aláírását. Ha sikerül kikényszeríteni az egyezmények aláírását, akkor, ha az állam valamilyen okból úgy dönt, hogy hiába van egy magáncégnek kétéves szerződése malájokkal, kirgizekkel vagy kazahokkal, legyen módja a tömeges hazaküldésükre.
Nyitóképünkön Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea. Fotó: Túry Gergely
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
