A magyar kormánynak szándékában sem áll leválni az orosz energiáról, a diverzifikáció ugyan cél, de a jövőben is számolnak az orosz energiahordozókkal. Szijjártó Péter szerint a Gazprom – amely tavaly több európai partnere felé sem teljesítette kötelezettségeit és aktívan dolgozott az árak felverésén – megbízható partner.
Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.
A háború miatt kínai áru nem érkezik Magyarországra keletről, ám annál több ukrán gabona. Az Orbán-kormány már korlátozná az importot, a magyar gazdák ülnek a termésen áremelkedést várva.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Az e-rollerek ugyan joghézagokban gurulnak, de a Kúria szerint annyira azért nem, hogy annyit ne lehetne megállapítani: gépi hajtású járművekről van szó. A kormány azt ígéri, lesz KRESZ-módosítás, de azt nem árulják el, mikor. Pedig az e-rollerek szabályozása nagyon sürgős lenne.
Az állandó, fix traffipax-hálózat csak az első lépés lenne, a budapesti közlekedésbiztonsági stratégia számos egyéb eszközt tartalmaz. Beleértve a sebességcsökkentést, a legfeljebb 20-30 kilométer/órával használható útszakaszok aránya a jelenlegi 40 százalékról 61 százalékra nőne a fővárosban.
A kormány gázerőműveket akar építeni, hogy az azokban elégetett orosz gázzal elégítse ki az ázsiai akkumulátorgyártók áramigényét. A miniszterelnök szerint más gazdaságfejlesztési irány nem elképzelhető, mi ehhez értünk.
„Kiszivárgott”, milyen szereplők rongálhatták meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, ám leginkább csak annyi derült ki: az igazi felelős talán sosem lesz meg. A vezetékek javítása nincs napirenden, legjobb esetben konzerválhatják őket, a jelek szerint se az orosz, se az európai felek nem számítanak rá, hogy a belátható jövőben szükség lesz rájuk.
Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válására nemcsak a cégbejegyzési változtatásokból lehet következtetni, de abból is, hogy Homlok lakcíme megváltozott.
Egy kivételével az „extraprofitadóknak” semmi közük az extra profithoz, többnyire nem is a profitot terhelik. Tavaly az adók alanyait nem vágták földhöz a sarcok, de egyes esetekben idén már más lehet a helyzet.
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.
Leértékelődő forint, drága import, drága hitelek, elszálló infláció, recesszió: a háborús válság Magyarországon súlyosabb, mint amit a háború indokol.
Kalandos előéletű, de príma elhelyezkedésű üres telket vásárolt a Budai Várban Váradi József családi cége, a Wizz Air elnök-vezérigazgatójának holtig tartó haszonélvezete is van az ingatlanra. Úgy hírlik, tavasszal kezdenék egy négylakásos épület felhúzását.
December óta kitartóan erősödik a forint a rendkívül magas MNB-kamatoknak, a Brüsszellel kötött félmegállapodásnak és a dollár gyengülésének köszönhetően. A mostani szint hónapokig maradhat.
Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.