Piaci források szerint a Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel. A jelek szerint az érintettek által erősen kritizált tervezetből jogszabály lesz.
Az MNB jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó prognózisait. A GDP mindössze 0,8 százalékkal nőhet. Az infláció idén 4 százalék fölött ragad, csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
A megemelt és kiterjesztett tranzakciós illeték szépen fialt a költségvetésnek, a megemelt hiánycélnak köszönhetően pedig máris jobban fest a hiány éven belüli felfutása.
A kormány kapott pár kokit és sallert Brüsszelből a kvótaadó, a kiskereskedelmi különadó és az árréstop miatt. Az infláció még mindig magas, tavaly már a magyar háztartások fogyasztása volt a leggyengébb az egész EU-ban, törvénybe írták a nyugdíjasok élelmiszer-utalványát. Az idei költségvetés kuka, a kormány behúzott 1,4 ezer milliárd forint dolláradósságot, közben pár tízmilliárd forintért csuklóztatja a fővárost. Lázár János tárcája durván szigorítaná a plázastopot, Orbán Ráhel elköltözteti a bababoltját. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A homályos hátterű „magán” cégcsoportban nyereséget és osztalékot a MÁV-tól privatizált, a MÁV-nak visszadolgozó Szolnoki Járműjavító termelt. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Teljesen átgondolatlan, vagy valamilyen hátsó szándék vezérli a plázastop tervezett szigorítását, amely a boltok napi működésén túl a kereskedelmiingatlan-piacot is ellehetetleníti.
Tavaly 861 ezer euró, azaz 353 millió forint veszteséget termelt az Adria Port, a magyar trieszti kikötő fejlesztője és tulajdonosa. A cég ezzel már közel 5 millió euró, avagy bő 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Az Adria Port olasz leánycégének vesztesége ezen felül 31 ezer euró volt. A hat éve „megvásárolt” „kikötő” (valójában kármentesítésre szoruló ipartelep) most már épül, állítólag 2028-ra lesz kész.
Egész Európában, különösen Lengyelországban rossz évük volt a fuvarozóknak. Az útdíjemelés Magyarországon is fájdalmas volt, az új díjkategória viszont szépen fialt az államkasszának.
A minisztérium szerint a plázastop szigorítása nem szigorítás, eredetileg is az volt a szándék, hogy a kormány engedélye nélkül ne nyílhasson cipőbolt egy elektronikai üzlet helyén. A kormány önmagában nem kíván beleszólni ingatlantranzakciókba, de ügyelni kell a „vonzáskörzetre gyakorolt hatásokra”.
Megvenni, sőt bérelni is csak külön kormányzati engedéllyel lehetne közepestől nagyobb kereskedelmi ingatlanokat. A „plázastop” eredetileg az élelmiszermultik ellen született, de az új szabály az igazi plázákat, sőt az egész kereskedelmiingatlan-piacot nyírná ki. A minisztérium senkivel sem egyeztetett, az érintettek nem értik, mi végre az értelmetlen szigorítás.
A kormány az idei költségvetési hiányt is elengedi. A bejelentéssel csak addig vártak, amíg lement a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési köre, és amíg kiderült, hogy Brüsszel felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást. Az államadósság-kezelő ezermilliárd forinttal növeli a devizatartozást – ha már az infláció miatt úgysem lehet engedni a forint leértékelődését.
Vége a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési körének, az előrejelzések szerint a magyar gazdasági növekedés idén mindössze egy százalék körül lehet. A kormány egyelőre fegyelmezettnek tűnik költségvetési téren, de parlamenti választás lesz.
Szerdán az Európai Bizottság bejelentette: Bulgária kész arra, hogy jövőre bevezesse az eurót. Szófia számára ez a logikus döntés. Magyarország is jobban járna a közös devizával, de a kormány elkótyavetyélte a jó éveket, most pedig már képtelen teljesíteni a feltételeket.
Nagy Márton voltaképpen a pár éve csendben elhalt reptérvasút-projekt felélesztését jelentette be. Egy fontos különbséggel: a beruházás legalábbis részben koncesszióban valósulna meg. A miniszter szerint logikus volna a kínai beruházók bevonása. Fatális véletlen: Mészáros Lőrinc és kínai partnerei épp jókor végeznek a Budapest–Belgráddal.
Budapest a csőd szélére került, mert a kormány megvágja 50 milliárd forinttal, miközben ennek a pénznek a dupláját veszi ki a szerencsejáték-monopóliumból. A tavalyi céges beszámolók alapján a nemzeti tőkések is bármikor kacagva összedobhatnának 50 milliárd forintot. A gazdaság döcög, de marad az árrésstop, a nyugdíjasok áfavisszatérítés helyett utalványt kapnak, és mégsem azonnal lesz minden zsákfaluban ATM, mert a kormány rájött, hogy ez – sem – ilyen egyszerű. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
35 milliárd forintot vitt el a kormányzati különadó.
330 milliárd forint veszteséget okozott a kormány a Magyar Nemzeti Banknak, mert az év végén az államadósság-mutatót szépítendő állampapírokat vásárolt vissza tőle. A jegybank vesztesége ezzel együtt összesen közel 800 milliárd forint lett, saját tőkéje mínusz 1,7 ezer milliárd forint, és van még 2 ezer milliárd forint mínusz az eredménytartalékban.
A kormány által felemelt adó miatt a főváros a csőd szélén áll, Karácsony Gergely a BKK-tól kért pénzmegtakarítási vészforgatókönyvet. A budapesti közösségi közlekedés valójában máris katasztrofálisan alulfinanszírozott, a BKV „belső adóssága” az elmaradt beruházások miatti meghaladja a 800 milliárd forintot. Érdemi spórolásra csak visszafordíthatatlan leépítés árán lenne lehetőség, ami hatalmas társadalmi károkkal járna.
Az államkassza a sok kedvezmény miatt jövőre már a potenciális jövedelemadó-bevétel 22 százalékáról mond le. A várt bevétel teljesülése is erősen kétséges, az idei pocsék gazdasági adatok nyomán a tavalyi bérmegállapodásban 2026-ra rögzített 13 százalékos minimálbér-emelés jelen állás szerint reálisan csak 10-11 százalék lehet.
