Vagyonát csempebiznisszel szerezte, majd inkább a (gazdaság)politikára váltott Parragh László, aki közel 25 évig vezette az iparkamarát. Orbán Viktor bizalmasa a kötelező kamarai hozzájárulás miatt közutálat tárgya lett, az évek során nem fukarkodott a beszólásokkal, nevéhez kötődik a régi kata beszántása és a szakoktatás többszöri szétverése.
Másfél évtizeddel a keleti nyitás meghirdetése után a nemzetgazdasági miniszter meghirdette a keleti nyitást, a kancelláriaminiszter pedig bejelentette az új gazdaságpolitikát, amiben annyi innováció van, hogy a kormány olcsó hitelt szór a tinédzserekre, költsék, amire akarják. A gazdaság vergődik, a forint gyengül. A kormány Németországra mutogat, működő, működtethető gazdaságpolitikai koncepció nincs, csak az uniós partnerek hergelése és az ország elszigetelése, ami önmagában költséges mutatvány.
Lázár János szerint érezhető tehercsökkenést jelent majd a vasúti pályadíjak csökkentése, de iparági szereplők szerint ez még nem elégséges a vasúti teherszállítás versenyképességének javításához. Szükség van a mellékvonalakra és arra, hogy a karbantartásokkal a cégek tervezni tudjanak.
Nagy Márton, „aki úgyis mindent tud” is megkapta a magáét Csányi Sándortól. Az OTP-vezér vívópartnereinek listája hosszú 2010 óta, összekapott már Lázár Jánossal, Deutsch Tamással, Kocsis Mátéval és a sort hosszan folytathatnánk. Csányi Sándor rendszeresen és módszeresen kritizálja a kormányt, néha szőrmentén személyesen Orbánt. A titka: az ország egyik leghatalmasabb embere, de tudja, hol a helye és jóban van a miniszterelnökkel. És persze: megengedik neki.
Kiszámíthatatlan, túlkomplikált és diszkriminatív a családtámogatás rendszere: sokszor véletlenszerűen, de tendenciózusan a tehetősebbeknek kedvez. Mindezen a legfrissebb tervek sem módosítanak.
A kormány a nyugdíj-megtakarítások után még a Szép-kártyákról is a lakáspiac keresleti oldalát fűtené. Az újabb akcióterv intézkedései az államháztartásnak olcsók vagy nem kerülnek semmibe, sőt növelik az adóbevételeket. Emellett jól kommunikálhatóak a választások előtt. Kérdés, az egyszeri, jelentős, féloldalas stimulus mekkora zavarokat és áremeléseket okoz majd.
Az otthonfelújítási program karcsú, nemcsak összességében, hanem az egy ingatlanra igényelhető maximális összeg is kevés. Ez az uniós helyreállítási tervhez készített analízisből látszott, a pályázatot mégis kis összeggel írták ki. És ráadásul túlbürokratizálták. Más állami támogatás nincs, a helyzet az elemzés szerint „szuboptimális”. Közben a gázért „lakossági piaci” árat fizető háztartások 80 százaléka régi ingatlanban él.
Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
Az EU-s helyreállítási pénzek elköltését felügyelő civilekkel az állam tavasz óta alig konzultál. A jogállamisági eljárás miatt Magyarország nem kaphat utalásokat; a kormány szinte lemondott róluk.
Január közepétől kötelező lesz a kétfaktoros azonosítás az Ügyfélkapun. Ezzel tömegeknek gyűlhet meg a baja, a könyvelőirodák és ügyfeleik különösen nagy bajban lesznek. Változtatni kellene a jogszabályokon, de legalábbis kitolni a határidőket, hogy legyen elég felkészülési idő.
Historikusan magas, éves szinten azonban alacsony szinten, euróban számolva 46 milliárdon állt a jegybank nemzetközi tartalékállománya szeptember végén. Pedig az aranytartalék mértékét, a miniszterelnök útmutatását követve, nemrégiben 110 tonnára emelték, a fémkészlet értéke így 8,4 milliárd euróra nőtt.
Várhatóan jövőre rögzítik az új, 6G-s mobiltechnológia szabványait, és 2030-tól állhat működésbe. Addigra nagy szükség lesz rá a mesterséges intelligencia hatalmas adatforgalma miatt. A hálózatépítés gigászi összegekbe kerül, az üzemeltetők menekülési útvonalakat kereshetnek.
2022 vége óta nem járt az euró-forint árfolyam 400 fölött. A következő ellenállási pont 402-403 körül van. Minden attól függ, mennyire eszkalálódik a háború, rossz esetben elindul a lejtőn a forint, a 410-es euró sem zárható ki. A jegybanktól csak biztató üzenetek várhatók, az államadósság magas devizaaránya miatt pedig izzadhat Varga Mihály.
Beszakadt a forint, miután Irán Izrael elleni támadása a közel-keleti háború kiszélesedésével fenyeget. Minden attól függ, mennyire eszkalálódik a háború. Jó esetben a forint még egy ideig megkapaszkodhat 400 alatt az euróval szemben. Rossz esetben elindul a lejtőn 400 fölött, a 410-es euró sem zárható ki. A jegybanktól csak biztató üzenetek várhatók, az államadósság magas devizaaránya miatt pedig izzadhat Varga Mihály.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Az Alaptörvény feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét. Az Alaptörvény expliciten elítéli az 1956-os kollaboránsokat. Ha az országot támadás érné, az Alaptörvény értelmében Orbán Balázs országgyűlési képviselőként szavazhatna a háborús helyzet kinyilvánításáról. Orbán Balázs azt mondta, Zelenszkij elnök helyében ők (a kormány? az Országgyűlés?) valószínűleg nem kezdtek volna emberéleteket követelő védekezésbe az orosz invázió után. Ezt kollaborációnak hívják.
A „gazdasági semlegesség” alapelveit csak korlátlan mozgástérrel, politikai függetlenséggel, praktikusan EU-kilépéssel lehet megvalósítani. A „gazdasági semlegesség” jó eséllyel csak orbáni fikció, ideológiai keret a problémák magyarázatához. Aggasztóbb, hogy Nagy Márton miniszterelnöke 90 százalékos államadósságról és gazdaságélénkítésről értekezik.
Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Miután az infláció visszatért 4 százalék alá, és Amerikában is elkezdődött a kamatcsökkentés, a magyar jegybank ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.