A brutalista, aki ott se volt: az építészetért rajongóknak csalódás a tíz Oscar-díjra jelölt film
10 perc
2025.01.27. 09:18
2025.01.27. 10:41
A magyar vonatkozásokkal teli, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalistától ne várjuk, hogy közelebb visz minket ehhez a manapság felkapott építészeti stílushoz. Már csak azért sem, mert a címe ellenére nincs benne brutalizmus, és ez főleg Magyarországról nézve kár, ahol ez a korszak éppen kiradírozódóban van. Branczik Márta és Kovács Dániel építészettörténészekkel arról is beszélgettünk, miért nem könnyű színtisztán brutalista épületeket találni Magyarországon, és miért különösen nehéz megvédeni őket az idő vasfogától.
Habár A brutalista több fontos filmes díjat, jelölést zsebelt be – így a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Golden Globe-on és a BAFTA-n is –, és magabiztosan menetel az Oscar felé, építészszakmai szemmel nézve több ponton is hibádzik. Az egyik rögtön az, hogy
a címével ellentétben a főszereplő nem brutalista építész, ahogy a filmben bemutatott épületei sem brutalisták.
„A ’40-es években, amikor a fiktív, zsidó származású építész, Tóth László elhagyja Európát, még nem is létezett a brutalizmus mint stílus, hiszen az egy ’50-es években alakult irányzat volt Nyugat-Európában” – kezdi Branczik Márta, a Kiscelli Múzeum építészeti gyűjteményének vezetője, aki szerint meglepő a stílus felhasználása egy olyan épületre – Tóth filmbeli főművére –, amely sokkal inkább modernistának tekinthető. „Attól, hogy vannak benne nyersbeton falak, még nem lesz brutalista. Amit a filmben látunk, talán nevezhető konstruktív épületnek, habár nagytotálban eleve nem, csak részleteiben mutatják.”
Ugyanígy megkérdőjelezhető az a koncepció is, amely szerint a holokauszttúlélő Tóth a koncentrációs táborok mintájára tervezte az épületet, az ottani útvonalakat képezte le benne. „Ez már csak azért is irreális, mert egy brutalista vagy akár egy modernista építészre nem jellemző az ilyen fajta szimbolikus gondolkodás. Olyan, mintha az alkotók csak egy mostanában divatos fogalmat akartak volna bedobni, ami felkelti az érdeklődést” – véli a szakértő.
Minden brutalista, ami gigantikus, betonból van és ronda?
Adódik a kérdés, hogy mégis mi tesz brutalistává egy épületet, hiszen ezek szerint nem elég hozzá, amit a laikusok java része gondol: legyen ormótlan, és legyen betonból. Branczik Márta elmondása szerint a brutalizmus fogalma még valamelyest képlékeny, nem szilárdultak meg a fogalmi keretei, meghatározásai. „Mindenképp jellemző rá, hogy nem az anyagtalan, transzparens, már-már transzcendens, a modernizmus vége felé szokásos könnyed, lebegő stílust, épületformát akarja mutatni, hanem szeretne visszatérni a kézzelfogható, anyagszerű hatáshoz. Ehhez fát, nyers követ, nyers téglafelületeket használ. Előszeretettel vonultat fel meghökkentő, durva formákat, habár maga az elnevezése nem innen ered, hanem a francia nyers (vagyis brut) szóból.”