„Véres a kezetek” – fellázadt Szerbia

„Vucsics tolvaj”, „Véres a kezetek”, „Mindannyian az előtető alatt vagyunk” – ezek voltak a vasárnapi belgrádi tüntetés leggyakrabban ismételt jelszavai, ebből is látszik, hogy a tüntetők már nem csak azért vonultak az utcára, hogy elérjék az újvidéki vasúti pályaudvart díszítő előtető leszakadásáért felelős személyek megbüntetését. Az újabb követelések között van a korábbi demonstrációkon őrizetbe vettek elleni eljárások beszüntetése, a rendőri túlkapások felelőseinek megbüntetése is, illetve a Szerbiát kormányzó politikusok lemondása.  „Azért jöttünk, hogy kimondjuk: elég. Elég mindenből, ami 2012, Vucsics hatalomra jutása óta tart, elég a korrupcióból és a nepotizmusból” – mondta a tüntetés egyik résztvevője. Elemzők szerint a demonstráción mintegy százezer ember vett részt, ami azt jelenti, hogy ez lehetett a Belgrádban tartott legnépesebb tüntetés.  

A belvárosi Szlavija téren és a környező utcákban tartott tüntetés – amelynek kezdetekor, délben, az újvidéki katasztrófa időpontjában, 15 perces csenddel emlékeztek meg az áldozatokról – csak az eddigi csúcspontja a hetek óta tartó, egyre inkább terjedő tiltakozási hullámnak. Az egyetemisták és középiskolások nem vesznek részt az oktatásban, blokkolják az oktatási intézmények bejáratát. Hogy mennyire kiterjedt a tiltakozás, mutatja, hogy a szerb oktatási minisztérium december 23-ra előre hozta a téli szünet kezdetét.

Nem csak a fővárosban tüntetnek a diákok és a melléjük állt felnőttek, vasárnap Újvidéken, Nisben és Kragujevac belvárosában is tiltakoztak az ellenzékiek. Miközben a hatalom kettős módszerrel, rendőri erőszakkal, illetve a fiataloknak ígért kedvezményekkel és a diákok mellé álló tanároknak szóló fenyegetésekkel  igyekszik letörni a tiltakozást, Vucsics magabiztosnak mutatkozik, és közölte, nem hajlandó egy szakértői kormánnyal felváltani a jelenlegi kabinetet. „Még egyszer legyőzzük őket. Az ellenzék nem képes semmire, s most mások gyerekeit használja fel” – mondta Vucsics arra utalva, hogy a hasonló helyzetekben általában a választások előrehozatalával töri meg a tiltakozások lendületét.

Több tízezer diák és polgár vesz részt a múlt hónapban 15 halálos áldozatot követelő vasútállomás tetőszerkezetének beomlása miatti tüntetésen, a felsőoktatási intézmények széles körű blokádja közepette Belgrád belvárosában 2024. december 22-én.

AFP / Andrej Isakovic

Az is fontos, hogy egy visszafogott üzenetben a diákok mellé állt a szerb teniszikon, Novak Djokovic is.  „Olyan emberként, aki hisz a fiatalok erejében és abban, hogy a fiatalok a jobb jövőt akarják, fontosnak tartom, hogy meghallják az ő hangjukat is. Szerbia hatalmas erőforrásokkal rendelkezik, ezek közül a legnagyobbnak a művelt fiatalság számít. Ezt mindannyiunknak meg kell értenie és tiszteletben kell tartania. Veletek vagyok” – írta X-üzenetében Djokovic. A nyilatkozat vegyes érzelmeket keltett: míg sokan fontosnak tartották, hogy megszólalt a sportoló, akadtak, akik szerint Djokovic szavai nem voltak elég határozottak. Végül olyanok is voltak – minden bizonnyal a hatalom hívei –, akik szerint mindegy, hogy mit gondol a teniszsztár, ő is csak egy a szerb polgárok közül.  

Djokovic falikép

AFP

Tüntetések és választások

Vucsicsnak már komoly gyakorlata van a több tízezres, hetekig tartó tüntetéshullámok kezelésében. A legutóbbi 2023 májusában indult, amikor két tömeggyilkosságban 19 ember, köztük tíz gyerek vesztette életét. A gyerekek egy belgrádi iskolában haltak meg – társuk lőtte le őket –, és a belgrádiak azért vonultak az utcára, mert úgy vélték, Vucsicsék semmit sem tesznek a sok százezer, engedély nélkül tartott fegyver begyűjtésére. Tavaly Vucsics decemberre hozta előre a választást, és ugyan a megfigyelők szerint a hatalom visszaélt az adminisztratív eszközökkel és több körzetben is csalások voltak, az államfő mögött álló és győztesnek kihozott Szerb Haladó Pártnak (SZNSZ) sikerült stabilizálnia a helyzetet.

Igaz nem sokáig, idén ősszel a szerb kormány újra engedélyt adott a brit-ausztrál Rio Tinto cégnek a nyugat-szerbiai Jadar-folyó völgyében talált hatalmas lítiumkincs kitermelésére és ezzel felélesztette a környezetvédőket, akik néhány évvel korábban egyszer már elérték a bányaprojekt leállítását. A helyi lakosok és a környezetvédők heteken át akadályozták az előkészítő munkálatokat, és a most vasárnapi tüntetésen is ott voltak azok, akik ellenzik a bányanyitást. A lítium-ügy az EU-nak is kellemetlen: a ritka földfém ugyanis olyan mennyiségben található Nyugat-Szerbiában, hogy azzal gyakorlatilag ki lehetne váltani az európai lítiumimportot, s ez jelentősen javítani a súlyos gondokkal küszködő európai elektromosautó-gyártók helyzetét.

Úgy tűnik, hogy jelenleg a két tiltakozási hullám egymást erősíti, miközben érezhetően rosszabb a gazdasági helyzet Szerbiában, mint az utóbbi években. Ez pedig azt jelentheti, hogy Vucsicsnak nehezebb lesz akár egy új választás kiírásával újra pacifikálni az ország polgárait.

1996-os emlék

Az államfő minden bizonnyal emlékszik arra, hogy 1996-1997 fordulóján Szerbia polgárai – akkor is az egyetemisták aktív részvételével – már megmutatták, képesek győzni: 1996. november 17. és 1997. március 22. között minden este békés felvonulásokkal követelték az 1996-os helyhatósági választásokon elkövetett csalások beismerését és a valós eredményeknek megfelelő mandátumszámok kihirdetését.

Akkor Szlobodan Milosevics szerb majd jugoszláv elnök volt hatalmon és ez volt a politikus ritka vereségeinek egyike. Igaz, a tüntetés idejére szövetségre lépett pártok, valamint az Otpor (Ellenállás) nevű mozgalom koalíciója a tüntetési hullám győzelme után hamar szétesett és Milosevics még 2000 októberéig hatalmon maradhatott.   

1997: a „Zajedno” szerb koalíció (együtt) támogatói zászlókat lengetnek és jelszavakat kiabálnak a Slobodan Milosevics szerb elnök és kormánya elleni ellenzéki tüntetésen, 1997. február 11-én Belgrádban.

AFP/PA/Sdrjan Suki