Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kezdjük a kilenc éve tartó konfliktus közvetlen előzményeivel és legfontosabb mozzanataival:
2013. november 21. Viktor Janukovics akkori ukrán államfő az utolsó pillanatban orosz nyomásra visszautasította az Ukrajna és az EU közötti társulási és szabadkereskedelmi szerződés aláírását.
Az európai integrációt támogató fiatalok tiltakozó akcióba kezdtek Kijev belvárosában. December 11-én a rohamrendőrség durva akcióval akarta szétzavarni a tüntetőket, ám az akció következtében kitört a „Büszkeség forradalma": a kormányellenes erők megszállták a belvárost, és a növekvő feszültségben elszabadult az erőszak. A február közepén kitört összecsapásokban mintegy száz ember vesztette életét. Február 22-én az államfő Oroszországba menekült, és a hatalmat az ellenzék vette át.
A következő cikk 2017-ben jelent meg, ebben részletesen leírjuk, mi történt, és több videót is láthatnak az összecsapásokról:
Három éve nyertek a lázadók, beleroppant egész Ukrajna
Három évvel ezelőtt vesztette el Ukrajnát a Kreml. Kollégánk ott volt Kijevben, amikor Janukovics államfő emberei vérfürdőt rendeztek az ukrán főváros központi terén, majd fejvesztve menekültek el. A győzelemből azonban nem lett örömünnep: Ukrajna egy részét megszállta Oroszország, egy másik részén szeparatistákaát támogatva fűti tovább Európa elhallgatott háborúját. Bihari Ádám visszaemlékezése.
2014. február 27. Az orosz hadsereg jelzés nélküli katonái megkezdték az 1954-ben a Szovjetunión belül Oroszországtól Ukrajnának átadott Krím megszállását és ezzel Moszkva megsértette azokat a két- és sokoldalú egyezményeket, amelyekkel szavatolta az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna határainak sérthetetlenségét. Moszkva hivatalosan március 18-án csatolta magához a félszigetet és ezzel párhuzamosan elkezdte fegyverekkel ellátni a kelet-ukrajnai szakadár erőket.
