Pontokba szedtük, mi vezetett a mostani háborúhoz, infografikán mutatjuk az elmúlt bő egy évet
Vlagyimir Putyin orosz államfő egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította meg Ukrajna ellen a második világháború óta legnagyobb európai katonai offenzívát. A háború azonban nem egy évvel ezelőtt kezdődött, hanem 2014-ben, amikor Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krímet és fegyveres támogatást adott a kelet-ukrajnai Moszkva-párti szakadároknak. A kilenc éve tartó konfliktus közvetlen előzményei és legfontosabb mozzanatait foglaltuk össze a cikkben.
Kezdjük a kilenc éve tartó konfliktus közvetlen előzményeivel és legfontosabb mozzanataival:
2013. november 21. Viktor Janukovics akkori ukrán államfő az utolsó pillanatban orosz nyomásra visszautasította az Ukrajna és az EU közötti társulási és szabadkereskedelmi szerződés aláírását.
Az európai integrációt támogató fiatalok tiltakozó akcióba kezdtek Kijev belvárosában. December 11-én a rohamrendőrség durva akcióval akarta szétzavarni a tüntetőket, ám az akció következtében kitört a „Büszkeség forradalma": a kormányellenes erők megszállták a belvárost, és a növekvő feszültségben elszabadult az erőszak. A február közepén kitört összecsapásokban mintegy száz ember vesztette életét. Február 22-én az államfő Oroszországba menekült, és a hatalmat az ellenzék vette át.
A következő cikk 2017-ben jelent meg, ebben részletesen leírjuk, mi történt, és több videót is láthatnak az összecsapásokról:
Három éve nyertek a lázadók, beleroppant egész Ukrajna
Három évvel ezelőtt vesztette el Ukrajnát a Kreml. Kollégánk ott volt Kijevben, amikor Janukovics államfő emberei vérfürdőt rendeztek az ukrán főváros központi terén, majd fejvesztve menekültek el. A győzelemből azonban nem lett örömünnep: Ukrajna egy részét megszállta Oroszország, egy másik részén szeparatistákaát támogatva fűti tovább Európa elhallgatott háborúját. Bihari Ádám visszaemlékezése.
2014. február 27. Az orosz hadsereg jelzés nélküli katonái megkezdték az 1954-ben a Szovjetunión belül Oroszországtól Ukrajnának átadott Krím megszállását és ezzel Moszkva megsértette azokat a két- és sokoldalú egyezményeket, amelyekkel szavatolta az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna határainak sérthetetlenségét. Moszkva hivatalosan március 18-án csatolta magához a félszigetet és ezzel párhuzamosan elkezdte fegyverekkel ellátni a kelet-ukrajnai szakadár erőket.