Vártuk, mégsem sejtettük, hogy ennyire drámai lesz, amikor a Trump-Musk-dodzsem ámokfutása eléri az amerikai űrkutatást is. Az egy dolog, hogy megtizedelnék a NASA-t, kukáznák a középtávú holdprogramot, a Nemzetközi Űrállomást, továbbá az egyetlen űrhajót, amit a NASA végre ki tudott izzadni – csakhogy félő, hogy ezzel gyakorlatilag átpasszolják az USA űrbeli dominanciáját Kínának.
Vajon létezik a Neptunusznál is nagyobb planéta, amely olyan elképesztő távolságban kering a Nap körül, hogy eddig senki nem vette észre?
Az árstop teljes kivezetése óta 10 százalékot drágultak az élelmiszerek, az infláción pedig legfeljebb szépségtapasz lehet bármilyen kormányzati intézkedés. Ha ugyan.
Olcsóbb tejtermékek, zuhanó árak a laktózmenteseknél, drágább étolaj: körülnéztünk a boltokban az árréskorlátozás bevezetése után is. Az is kiderült, egy év alatt mennyit drágult a bevásárlásunk.
Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?
A gyenge forint is hozzájárulhatott ahhoz, hogy december végén már a novemberihez képest is jelentős drágulást láttunk több termék esetében. A tejtermékek ára csaknem másfélszeresére nőtt január óta, a tojás még jobban drágult.
Nehéz összehasonlítani az árakat, ha a piaci helyett a kormányzati logika érvényesül – írtuk éveken át, 2024 végére azonban már újra csak a termékek beszerzési ára és a vásárlók fogyasztási szokásai határozták meg, mennyibe kerülnek az élelmiszerek.
Drágul a tojás és a sokáig ugyanolyan árban értékesített gyorsfagyasztott zöldség is. Mi az oka? Ennek is utánajártunk, miközben november végén néztük meg az alapélelmiszerek árát a hazai kiskereskedelmi láncoknál.
Bár az inflációt a statisztikusok 3 százalékosra mérik, az élelmiszereknél ennél nagyobb drágulást tapasztalhat, aki most boltba megy. Mi is így tettünk, ahogy minden hónap végén.
Nehéz lenne elfelejteni a galoppírozó tejárakat két évvel ezelőttről. Itt még nem tartunk, de láthatóan nőnek az árak.
A Hezbollah tagjainál lévő kommunikációs eszközök elleni összehangolt támadás vajon megfelel a nemzetközi jog előírásainak? Erről beszélgettünk Nagy Boldizsár nemzetközi jogásszal, a CEU professzor emeritusával, az ELTE jogi karának tiszteletbeli tanárával.
A kormány még mindig azon sajnálkozik, hogy az emberek nem akarnak vásárolni, de vajon megjön a kedvük, ha bemennek egy élelmiszerboltba? És ha szidják nekik a kereskedőket, akkor jobb a helyzet?
A termékek legtöbbjének az ára nem változott, néhánynál azonban két számjegyű drágulást tapasztaltunk. Az árstop még egy utolsót odarúgott július végén a hazai boltokban.
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy szenzációsnak ígért égi jelenségről szóló hír, miszerint egy valóságos „bolygóvonat fog végigrobogni” az égbolton június elején. Utánajártunk, mi a hájp mögött a valóság, mit láthatunk majd Magyarországról éjjel.
Hosszútávú szerződést kötött Dárdai Bencével a német Wolfsburg.
Búcsút mondhatunk az olcsó húsnak, de lassan talán a durva inflációnak is: ez hetedik karácsonyi bevásárlásunk legfontosabb tapasztalása. Az elmúlt év drágulása azonban nem múlt el nyomtalanul.
Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
Szombaton újra nem tudta fellőni új űrhajóját a Holdhoz a NASA. Mivel az előző tesztrepülési kísérlet is kudarcba fulladt, és különben is hat éve késik a start, már nem mernénk megtippelni, mikorra fog összejönni - arra meg végképp nem, hogy mikor sikerül megismételni a néhai Apollo-program történelmi holdraszállását. Sebaj: ez az elmúlt fél évszázad is hogy elrepült!
Ősztől száz új iskolaőrre lenne szükség az országban, de enélkül is hiány van belőlük: az állomány feltöltöttsége 79 százalékos. Persze sok a „pályaelhagyó”, a bruttó 260–270 ezres fizetés a jelek szerint nem elég vonzó. Az eddigi két tanév mérlege csaknem 500 intézkedés. Gyakran alkalmaznak az iskolaőrök testi kényszert és néha előkerül a bilincs, a gumibot is.
