szerző:
Gyükeri Mercédesz - Nyusztay Máté
Tetszett a cikk?

Olcsóbb tejtermékek, zuhanó árak a laktózmenteseknél, drágább étolaj: körülnéztünk a boltokban az árréskorlátozás bevezetése után is. Az is kiderült, egy év alatt mennyit drágult a bevásárlásunk.

Mélyet sóhajtott, és konstatálta: ennek sose lesz vége. Ha az árak meglódulnak, a kormány kitalál valamit, hogy mindenkit túlharsogva hirdesse: nem ő a hibás. Lesz plakát is, naná, és fenyegetőzés napi rendszerességgel, számokat is mutogatnak majd bekarikázva. Milyen kár, hogy az árak nem tudnak olvasni, és mennek tovább felfelé.

Több mint három év telt el azóta, hogy a kormány kitalálta az árstopot, azóta rengeteget írtunk róla: arról például, hogy az árkorlátozásnak egy piacgazdaságban semmi értelme, vagy hogy valójában alkalmatlan arra, hogy letörje az inflációt, sőt éppen hogy felgyorsíthatja az árak emelkedését. Épp csak verset nem írtunk róla, de lassan eljön az ideje a lírai hangnemnek, márciusban ugyanis újabb szintet lépett az infláció elleni háború: a kormány (még) nem árstopot vezetett be, csak (az előző árstop utolsó fázisához hasonlóan) alapvető élelmiszerek esetében a kiskereskedők árrését korlátozta, méghozzá tíz százalékban.

Orbán Viktor csak a gazdagoknak veri le az élelmiszerárakat, és hogy csinosabb legyen a statisztika

Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak.

Az árrésstopra 30 termékkategóriát tartottak érdemesnek, a tej, a vaj vagy a sertészsír mellett bekerült a körbe a fokhagyma is, ám nem ez a legabszurdabb benne. Hanem hogy már tényleg csak furkósbotnak használja a kormány: gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy valamelyik gazdaságpolitikai szereplő – leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – ne adna helyzetjelentést arról, milyen jót is tettek ezzel a magyaroknak, de ha ez nem tetszik a galád multiknak, hát készek még további lépéseket hozni ellenük. A fenyegetőzések zajában nem igazán jön át, de néha azért a kereskedők elmondják: az árrés nem azonos a profittal, a tíz százalék meg pláne nagyon messze van bármilyen extraprofittól. Kezdve mindjárt onnan, hogy a boltok fenntartásán, a dolgozók bérén túl ebből kell kigazdálkodniuk a kormány által kirótt 4,5 százalékos különadót.

A kormány saját maga és az egész ország alatt vágja a fát az árrésstoppal

Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.

A nagy kérdés azonban megint csak az: egy ilyen intézkedés önmagában elég-e arra, hogy letörje az inflációt? Az intézkedés kritikusai szerint ennek a fő akadálya az, hogy az adott termékkategóriák legnagyobb forgalmú termékei esetén már így is minimális volt az árrés a nagy láncoknál. Hiába hangoztatja hétről hétre Orbán Viktor például azt, hogy a tejért a termelő kétszáz forintot kap, a boltban meg 550 forintba kerül, a legnépszerűbb termékek, az úgynevezett saját márkás változatok fogyasztói ára ennél valójában jóval alacsonyabb, az elmúlt hónapokban jellemzően 350-360 forint körüli szinten állt. Innen nem nagyon van tere a csökkentésnek, legfeljebb ha a beszerzési ár visszaesik.

Az élet – meg az árrésstop – persze nem csak ilyen termékekről szól, így Nagy Márton büszkén mutogathat olyan két számjegyű árcsökkenéseket, mint a sertészsír árának visszaesése. Inkább nem gondolunk bele, hogy társadalmi szinten ennek miért is kell annyira örülni, az viszont látható, hogy a sertés termékeknél látható igazán látványos árcsökkenés.

A HVG bevásárlókosarában ezek közül a sertéscomb szerepel, itt a legolcsóbb termék átlagára több mint 6 százalékkal esett vissza egy hónap alatt. Ennél nagyobb csökkenést a tejtermékeknél, vagyis a tejfölnél (7,4 százalék), a trappista tömbsajtnál (9,2 százalék), illetve a vajnál (6,9 százalék) tapasztaltunk. Ennél is látványosabb azonban az áresés a laktózmentes változatoknál, amelyeknél – eltérően az előző árstoptól – szintén él az árkorlátozás: mind a listánkon szereplő vaj, mind a sajt ára jelentősen visszaesett. Előbbiből az előző hónapban még 519 forint volt átlagosan a legolcsóbb változat 10 dekája, most 440 forint. Ami a laktózmentes trappistát illeti, 451 forintról szinte kereken egy százassal, 350 forintra csökkent a tömbsajt tíz dekájának átlagos ára.

Érdemes megjegyezni, hogy mi nem az átlagárat nézzük, hanem a legolcsóbb elérhető termékek árából számolunk egy átlagot, és ezek azok az árucikkek, amelyekből egyes kategóriákban a legtöbb fogy, vagyis a veszteség annál fájóbb.

A kereskedők közül pedig ki-ki vérmérséklete szerint reagál.

A Spar azonnal spórolásba fogott: előbb házhoz szállítós szolgáltatását építette le, majd egy kiszivárgott levélből az is kiderült, havi másfél milliárd forintos megterhelést jelent a cégnek az intézkedés, ezért „ha a jelenlegi szabályozási környezet nem javul, vagy tovább romlik – még nehezebb lépések megtételére kényszerülhetünk”.

A kormány ehhez képest egyelőre azzal fenyegetőzik, hogy az árrés korlátozását további termékkörökre terjeszti ki, és ha az sem elég, visszavezeti az árstopot. (Mi pedig ígérjük, ebben az esetben már tényleg rímekben írunk az intézkedésről.) Eközben az infláció kordában tartásáért tényleg felelős Magyar Nemzeti Bank arra figyelmeztet: az igazi probléma nem is az élelmiszerekkel van, hanem a szolgáltatások drágulásával. Felkészülnek: a bankok. (Akik most épp az ATM-telepítés árát számolgathatják.)

De térjünk vissza a boltokba, már csak azért is, mert lassan megérkeznek az újabb kormányzati plakátok, a világért ki nem hagynánk őket. Az árakat sajnos még ezek kipakolása előtt néztük meg, igaz, a láncok már akkor is mindent megtettek azért, hogy felhívják a figyelmet az „akciós” termékekre. Több termékcsoportnál már említettük az árcsökkenést, igaz, ez olyan élelmiszereknél is tapasztalható volt március végén, ahol nem alkalmazzák az árréskorlátozást. Tovább drágult viszont az étolaj, pedig ennél a terméknél igen. A legnagyobb áremelkedést mindenesetre a paradicsomnál láthattuk – mondjuk ennek nem igazán van szezonja, ezt talán tudjuk be ennek.

A vasárnapi ebéd ára így összességében egy hónap alatt valamivel több mint 2 százalékkal csökkent, a 8380 forintos ár így nagyjából a tavaly novemberinek felel meg.

Ha azonban az egy évvel ezelőttivel hasonlítjuk össze, nagy okunk nincs az örömre:

2024 márciusában még 7244 forintból kijött a négyszemélyes, négyfogásos menü, de még az előző árstop teljes feloldása utáni hónapokban is 7680 forint körül mozgott az ár. Ami a láncokat illeti: a legolcsóbban most az Auchanban jöttünk ki, a második lett a Lidl, a harmadik az Aldi.

Az alternatív élelmiszereknél – ahol a már említett laktózmentes tejtermékek nagyobb hányadot adnak – annál látványosabb az árcsökkenés, de ez is csak arra volt elég, hogy a tavaly őszi szintre essenek vissza az árak. Itt a lista hasonlóképpen alakul: az első az Auchan, a második a Lidl, a harmadik pedig, egyforintos különbséggel az Aldi és a Tesco.

Mit főztünk ki?
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hat nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR, Tesco). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót, míg a vajnál és a sajtnál 10 dekás árat néztünk, kiszereléstől függetlenül. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál pedig legalább M-es méretet. A kiszereléseknél azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely zöldséglevesből, sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)
A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!