Hiába küldték ki a lemondó sms-eket pénteken, a vakcina megérkezett az oltópontokra és sokakat be is oltottak vele, aki odament. Bár nem mindenki volt azonban ilyen szerencsés.
A hvg.hu-nak elmondta: az ügyintézőnek csak megmutatta az üzenetet, ezután minden probléma nélkül zajlott a folyamat.
Gyermekkoráról és a női kutatók helyzetéről is beszélt a világhírű magyar biokémikus az Európai Parlament nőnapi szemináriumán.
Alig pár hónapja oltanak Magyarországon a koronavírus ellen, de máris egyre többen érzik azt, hogy türelmetlenek, irigylik azokat, akik már megkapták, aztán persze emiatt rossz érzésük lesz. Pedig a vakcinairigység természetes dolog, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne vele mit kezdeni. Ronthat azonban a helyzeten egy átláthatatlan oltási sorrend, és ha nem tudjuk, mikor kerülünk sorra.
Nem tolonganak a háziorvosoknál a Szputnyik V oltóanyagért. Míg van, ahol gond nélkül összeállították a hét nevet tartalmazó listát, akad olyan praxis is, ahol senki nem élt a lehetőséggel. A háziorvosokra az eddigieknél is több teher hárul, most már azt is nekik kell megállapítaniuk, melyik páciensüknek merik teljes felelősséggel ajánlani az orosz vakcinát, ehhez azonban elmondásuk szerint nem kapnak elég információt.
Újságírók nélküli, megválogatott kérdésekből álló sajtótájékoztatók, ellentmondó nyilatkozatok, kaotikus információáramlás – lassan egy év telt el a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta, de a kormány azóta is képtelen volt érdemben változtatni a kezdetektől uralkodó kommunikációs zűrzavaron. Legutóbb már az Emberi Erőforrások Minisztériumának kellett cáfolnia a kormányfő kijelentését. Pedig egy veszélyhelyzetben éppen a pontos és őszinte tájékoztatás lenne egy kormány egyik legfontosabb feladata.
A koronavírus-járvány és az oltások körül kialakult zajban ritka az olyan alkalom, amikor ismert (és elismert) virológusok mondanak szakmai véleményt a témában. A kutatók által működtetett Kovidők tájékoztató csatornának péntek este mégis sikerült leültetnie négy szakértőt, akik a többi közt arról beszéltek, melyik oltóanyag-típust tartják megfelelőnek, milyen mellékhatásokra lehet számítani és mit gondolnak az engedélyeztetési folyamatokról.
Kezdeti zűrzavarra, a tájékoztatás hiányára és logisztikai problémákra is panaszkodtak a hvg.hu-nak azok a háziorvosok, akik az elmúlt napokat azzal töltötték, hogy megszervezzék a praxisukba tartozó legidősebb páciensek oltását. Sok körzetben még két nappal az oltás előtt sem tudták, jut-e nekik a Moderna oltóanyagából. Ám aki kapott vakcinát, annak sem értek véget a problémái.
Nem igaz, hogy a gyermekeket egyáltalán nem érinti a koronavírus-fertőzés: a 18 év alattiak közül Magyarországon is több százan szorultak már kórházi kezelésre. Nagyon ritka esetben a gyerekkori Covid–19 betegségnek egy súlyos szövődménye is kialakulhat, a MIS-C betegségben az az alattomos, hogy általában a koronavírus-fertőzés után 3-4 héttel jelentkezik, függetlenül attól, hogy a gyermeknek voltak-e tünetei, vagy nem. A kezelt gyerekek többségét csak több hónap után tudják gyógyultnak nyilvánítani, így különösen fontos, hogy a szülők időben felismerjék, ha gond van. Elmondjuk, mire kell figyelni.
Néhány hetet nyerhet a kormány a vakcinák engedélyeztetését felborító rendelettel, az OGYÉI megkerülésének azonban hosszú távú következményei is lehetnek. A kínai Sinopharm oltóanyaga akár még jó is lehet, de kérdés, hogy érdemes-e emiatt kockáztatni az oltásokba vetett egyébként sem magas bizalmat, miközben valószínűleg a pár hét múlva érkező újabb nyugati oltóanyagok enyhíthetnek a vakcinahiányon.
Néhány órával a két fél találkozója előtt az uniós egészségügyi biztos helytelennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy töredékét kapnák a tagállamok a megígért vakcinamennyiségnek.
Az oltóanyagot gyártó cég vezérigazgatója szerint nem volt szerződéses kötelezettségük a 400 millió adag leszállítására. A késés szerencsétlen, de februárban azért küldenek 17 millió dózist.
Van, ahol a kijárási korlátozások miatt autókat gyújtogatnak, máshol az éttermek dacolnak a kötelező zárórával, és olyan város is akad, ahol a magányos diákok próbálják meggyőzni a vezetést az iskolák újranyitásáról. Egy dolog azonban mindenhol közös: egyre több országban törnek ki zavargások a járványügyi korlátozások miatt. A kormányoknak így a koronavírus terjedése mellett már az emberek türelmetlenségével is meg kell küzdeniük.
Modern technológián alapuló, jó hatékonyságú vakcina a Szputnyik V, a probléma az, hogy a 3-as fázisú klinikai kísérletek előzetes eredményeit még nem publikálták – röviden így lehetne összefoglalni, mit lehet tudni az orosz oltóanyagról, amelyből egymillió ember beoltására elegendő adagot vett a magyar kormány. A szerződések nem nyilvánosak, de becslések szerint 5,9 milliárd forintot fizethettünk értük, amit az orosz és a magyar fél is sikerként tud majd kommunikálni. A Szputnyikkal szembeni ellenérzés a lakosság körében nem csökkent, az Európai Unió viszont hajlik az engedélyezés felé.
Mindkét vakcina esetében kérdéses, mikor kezdhetik meg vele a lakosság oltását. A Szputnyikhoz még hiányzik az NNK engedélye, a brit oltóanyagot pedig az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása nélkül nem szállíthatják. Mivel az utóbbi jövő héten érkezik, kérdéses, egyáltalán miért volt szükség a magyar hatóságok különutasságára.
Melyik a kockázatosabb: terhesen elkapni a koronavírust, vagy beadatni az ellene kifejlesztett oltóanyagot? Világszerte gyermeket tervező nők százezrei szembesülnek a fenti dilemmával, a válaszként alkalmazott gyakorlat azonban egyelőre országonként különbözik. Szakértői vélemények szerint az mRNS oltások elméletben nem veszélyesek a várandósokra, de klinikai kísérletek hiányában ezt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni. Magyarországon ezért nem ajánlják az oltást terheseknek, az Egyesült Államokban viszont az érintettekre bízzák a döntést. Kivételek azonban nálunk is akadnak.
Eddig körülbelül 20 millió embert oltottak be a világon a kínai Sinopharm oltóanyagával, amelyből Gulyás Gergely bejelentése szerint 1 millió dózis Magyarországra is érkezhet. Az elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag a kínai hatóságok szerint 79 százalékos hatékonyságú, de problémát jelent, hogy a klinikai kísérletek dokumentációja egyáltalán nem elérhető. Egy dolog biztos: az OGYÉI engedélye nélkül semmilyen formában nem kerülhet forgalomba Magyarországon.
Kevésnek tűnhet a 78 ezer koronavírus ellen beoltott magyar egy 10 milliós országban, de az, hogy hány ember kapja meg az életmentő vakcinát az országban és mennyi idő alatt, nem csak a magyar kormányon múlik. Ha minden a terv szerint halad és az Európai Gyógyszerügynökség január végén engedélyezi az AstraZeneca oltóanyagát, néhány hónapon belül akár a jelenlegi oltóanyag-mennyiség sokszorosa érkezhet az országba. A siker azonban a vakcinák gyártásán, szállításán és a magyar oltási terven is múlik. Elmagyarázzuk, miért.
Káoszt és bizonytalanságot hozott a szülészeteken az egészségügyi szolgálati jogviszonyról törvény: január első hetében rengeteg kismama csak az esedékes vizsgálatán tudta meg, hogy hiába fogadott orvost, végül csak az ügyeletesnél kell majd szülnie. Bár a kormány az összeférhetetlenségi szabályoknál a szülész-nőgyógyászokkal kivételezne, a járványhelyzet miatt a részletszabályok egyelőre nem jelentek meg. Az érintett orvosok szerint, ha a jogszabály a jelenlegi formájában lép életbe, teljes szülészeti osztályok kerülnek majd a működésképtelenség szélére.
Jövőre kezdődhet a lakosság tömeges oltása Magyarországon, a Pfizer-BioNTech vakcinájából akár már március–áprilisra megérkezhet a lefoglalt 4,4 millió adag, és a többi oltóanyag fejlesztése és engedélyeztetése is jól halad. Ennek ellenére korai lenne arról beszélni, hogy mikor térhetünk vissza a korábban megszokott életünkhöz. Ehhez ugyanis nemcsak a közösségi immunitás még egyelőre kérdéses szintjének elérése szükséges, hanem a vakcinákkal is számtalan vizsgálatot el kell végezni.