Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A nyitásról szóló üzenetet sokan érthetik úgy, hogy valójában nincs olyan nagy baj, pedig most az lenne a megfelelő üzenet, hogy a következő néhány hetet még szánjuk rá a bezárkózásra – indokolta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, miért volt szükség javaslataikra a súlyosbodó járványhelyzet kezeléséhez. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.

hvg.hu: Hétfőn a közvéleménynek és a döntéshozóknak szánt javaslatokat hozott nyilvánosságra a Magyar Orvosi Kamara elnöksége a súlyosbodó járványhelyzet teendőiről. Ebben azt kérik, hogy a lakosság csak rendkívül indokolt esetben mozduljon ki otthonról, valamint felvetik a további szigorítások szükségességét. Miért és mi alapján érezték, hogy most kell kiadni ezt az állásfoglalást?

Svéd Tamás: Leginkább azért, mert a december óta csökkenő esetszámok miatt az általános hangulat sokáig inkább reménykedő volt, hátha megússzuk. A harmadik hullám altatott minket egy darabig, azt vártuk, hogy majd a karácsonyi rokonlátogatás és a szilveszteri bulik után néhány héttel érkezik, de nem így történt, és ez mindenkit bizakodással töltött el. Most pedig hirtelen és durván itt van a nyakunkon, mégis úgy érezzük, a közvélemény és a döntéshozók jelentős része mintha nem fogná fel a baj mértékét.

hvg.hu: A napi halálozási adatokat mindenki látja.

S. T.: A keddi 252-es halálozási szám ráadásul nem kőbe vésett adat, hiszen az igazolt, regisztrált, teszttel megerősített Covid-halálozásokat jelzi. A valós szám ennél mindig és minden országban magasabb, így Magyarországon is. Az igazság az, hogy nagy baj van és még sokkal nagyobb lehet. A jelenlegi trendek sem azt mutatják, hogy elértük volna a platót. Mi azt szerettük volna elérni, hogy még ne az újranyitás üteméről beszélgessünk, hanem arról, mit kellene tenni, hogy megússzuk a még nagyobb bajt. Jó és üdvözlendő, hogy európai szinten ennyire élen járunk átoltottságban, de ebből a kulimászból az oltások még nem húznak ki minket, arra csak később, az átoltottság jóval nagyobb mértékénél kerülhet sor.

Svéd Tamás
©

hvg.hu: Milyen üzenete van annak, ha döntéshozók már most a nyitásról beszélnek?

S. T.: Ezt sokan érthetik úgy, hogy valójában nincs olyan nagy baj, pedig most az lenne a megfelelő üzenet, hogy a következő néhány hetet még szánjuk rá a bezárkózásra, hogy az eddiginek értelme legyen. Érezzük mi is és tisztában vagyunk vele, hogy mindenkinek elege van, mindenki szeretne kiszabadulni. Érthető és reális a nyomás a különféle gazdasági ágazatok képviselői részéről is, hiszen ők ebbe belerokkannak, de a nyitás most még rettenetesen veszélyes lenne.

hvg.hu: Nézzük a konkrét javaslataikat. Ebben nagyon sokat a lakosságnak is címeznek, azt kérik tőlük, hogy ha lehetséges, csak egy héten egyszer menjenek bevásárolni, kerüljék a tömegközlekedést, a nagyobb kirándulóhelyeket, a halasztható utazásokat. Használhat még ezeknek a betartása a jelenlegi drámai helyzetben?

S. T.: Azért szólítottuk meg a lakosságot is, mert a saját döntéseik tőlük függenek. Az állam hiába hoz szabályokat, mindenkit nem tud ellenőrizni, szankcionálni. Rajtunk múlik a saját és a szeretteink sorsa, így végeredményben az országé és a gazdaságé is. Most egy ideig muszáj lenne felelősségteljes állampolgárként viselkednünk, és tényleg nem körbejárni a rokonságot húsvétkor, meglocsolni minden nőismerőst. Nem tudunk semmi jobbat, ez az, ami használhat. Az egészségügyet elözönlötték a betegek és bár még biztosan vannak olyan helyek, ahol van kapacitás, már számos olyan ellátóhelyről tudunk, ami megtelt, túlcsordult. Ez reményeink szerint most még valamennyire orvosolható, ha egyenletesebben osztjuk el a betegeket az intézmények és akár megyék között, de hosszabb távon ez sem lesz megoldás. Csökkenteni kell a friss fertőzések számát, amit csak a személyes találkozások minimalizálásával lehet elérni.

©

hvg.hu: Mi a másik forgatókönyv, mi történhet akkor, ha nem tartjuk be a szabályokat?

S. T.: Enélkül eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa, ha azt kell leírni, mekkora tragédiát tud okozni a Covid. Nem lesz elegendő kapacitása a mentőknek, hogy kórházba vigyék a beteget – már most is a határon vannak – nem tudják őket felvenni a sürgősségi osztályok, nem lesz elég oxigénkiállás és palack, a személyzet elfogy és kiég. Most, ha nem is a korábbi maximum, de valamilyen ellátás mindenkinek jut a kórházakban, de eljuthatunk oda is, hogy ez már nem így lesz.

hvg.hu: A döntéshozókat arra kérték, korlátozzák az üzletekben egyidejűleg tartózkodó vásárlók számát, tiltsák meg közterületen 3 főnél nagyobb beszélgető csoportok kialakulását, rendeljék el a bevásárlóközpontok bezárását. Valóban szükség lenne ilyen mértékű korlátozásokra?

S. T.: Ha a zárt légtérben, egymástól másfél méterre tartózkodó emberek számát limitálni tudjuk, az mindenképpen használhat. Jelenleg azt látjuk, hogy tele vannak az áruházak parkolói, sokan nagybevásárlásokra indulnak, hosszú sorok állnak a pénztáraknál, ahol már a jól feltett maszk viselése sem jelent kellő mértékű garanciát. Azokat a boltokat, melyek nem létszükségletű dolgokat árulnak, be kellene zárni, ilyenek például a barkács- és bútoráruházak. Több országban működik, hogy a nyitva maradó boltokban egyszerre csak, meghatározott mennyiségű ember lehet bent. Ezt nagyon jól lehet szabályozni például úgy, ha csak annyi kosarat helyeznek ki, amennyi vásárló egyszerre bent lehet. Akiknek nem jut kosár, az üzlet előtt, egymástól kellő távolságban várakoznak egy felszabadulóra. A vásárlási limiten és az esti kijárási tilalmon viszont ebből a szempontból lehetne lazítani, hiszen minél hamarabb zárnak a boltok, annál szűkebb idősávban tudnak vásárolni azok, akik idejüket délutánig még a munkahelyükön töltik. Ez már nem szigorúan a járványügyi védekezéshez tartozik, de ha a környékünkön vannak kisebb, az életben maradásért küzdő boltok, akkor érdemes ott vásárolunk, ezzel rajtuk is segíthetünk.

©

hvg.hu: Eljutottak a javaslataik a döntéshozókhoz is?

S. T.: Természetesen elküldtük több csatornán is, de egyértelmű visszajelzés tudtommal még nem érkezett.

hvg.hu: Felelősséggel lehet most egyáltalán bármilyen lazításról, nyitásról beszélni?

S. T.: A lazítással mint témával nem lenne baj, ha nem azt sugallná, hogy mindjárt bekövetkezhet. Ha a nyitásról létezik egy stratégia, az önmagában nyilván nem az ördögtől való, de csak akkor lehet meglépni, ha már kézben tartjuk a járványt. Ennek megállapítása sok, szakértők által meghatározandó tényezőktől függ, köztük az új fertőzöttek számától az egészségügy leterheltségén át a szabad ágyszámokig, majd folyamatosan figyelni kell a változásokat, hogy meglegyen a tartalék, ha egy esetleges lazítás hatására mégis bedurvulna a járvány. A nyitás nem egyirányú utca, inkább olyan libikóka, amin meg kell találni az egyensúlyt.

hvg.hu: Másfél hete beszéltünk az intenzív osztályok túlterheltségéről, éreznek azóta bármilyen változást – akár javulást, akár romlást?

S. T.: Nem tudok javulásról beszámolni.

©

hvg.hu: Mit nyerhetünk egy szigorú bezárkózással?

S. T.: Nemcsak a fertőzésszámokat szoríthatjuk vissza, de idő tekintetében is rengeteget számít. Ha lassabban tudjuk uralni a járványt, annak lesz még egy fontos velejárója: a kórházak jelentős része már most is Covid ellátásra állt át, sok intézményben az ortopédia, a kardiológia, sőt a műtők őrzőinek helyén is Covid-ellátó és intenzív osztályok nyíltak. A „tiszta” osztályok szűkebb helyen, kisebb kapacitással működnek, miközben nem valószínű, hogy kevesebb lenne a rákbeteg, vagy a szívinfarktus, erre vonatkozóan kapunk is jelzéseket.

hvg.hu: Milyen jelzésekre gondol?

S. T.: Patológusoktól tudom, hogy a hozzájuk érkező citológiai minták száma a harmadára, negyedére esett vissza. Ez sajnos nem annak a következménye, hogy ennyivel kevesebb beteg van, hanem ennyivel kevesebb a szűrővizsgálat és a műtét. Miközben a Covid elviszi a fókuszunkat és kapacitásunkat, számos más betegségre nem jut elegendő figyelem, a most nem kezelt és időben fel nem ismert betegségek miatt pedig sok honfitársunk állapota fog rosszabbodni, és sajnos lesz, akit emiatt veszítünk el. Ők lesznek a járvány járulékos áldozatai. És ha a járvány sokáig velünk marad, akkor ők is nagyon sokan lesznek.

©

hvg.hu: Meg lehet találni a sokat emlegetett egyensúlyt az egészségügyben, hogy ez ne következzen be?

S. T.: Már most olyan szempontokat is figyelembe véve kellene meghatározni a járványügyi védekezést és a Covid-ellátásra fordítandó kapacitást, hogy hosszú távon se dőljön össze az egészségügy, ne égessük ki és használjuk el az összes nővért, szakdolgozót és orvost. Ne halmozzunk fel kezelhetetlen mennyiségű feladatot arra az időre, amikor ismét fel tudjuk majd venni a fonalat. Noha az egészségügy nagyon nagy részét a járvány köti le, vannak olyan speciális területek és szakemberek, akik most kihasználatlanok. Egy hatvanéves, tapasztalt onkológiai sebész a Covid-intenzíven biztosan kevésbé tudná magát hasznossá tenni, mintha a saját munkáját végezné, de mivel az aneszteziológusokat és a műtői szakdolgozókat nagy részben beforgatták a Covid-ellátásba, egyedül nem tud műteni, pedig hatalmas szükség lenne rá.

A félreértések elkerülése végett: az akut ellátás és a felismert tumorok műtétei a legtöbb helyen – nagy erőfeszítések árán – most is megmaradtak, a szűrés, gondozás, a krónikus betegek ellátása viszont nagy mértékben visszaszorult. Erre egy megoldás van: meg kell fogjuk a járványt és mihelyt kézben van valamennyire, meg kell találjuk a racionális egyensúlyt, mekkora erőforrást fordítsunk a Covid elleni harcra, és mekkorát minden más betegség ellátására, mert egy ideig még lesz dolgunk bőven. Attól, hogy a járvány csillapodik, az egészségügyön egy ideig még biztosan nem fog drasztikusan csökkenni a nyomás.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Serdült Viktória Itthon

„Hiába van gépem, oxigénem, személyzet nélkül nincs intenzív ágy”

Katasztrófahelyzet-közeli állapot van, eljöhet az a pillanat, amikor szelektálni kell a betegek között, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos. A Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a magyar egészségügyi rendszerben tartósan 1000 koronavírusos beteg lélegeztetésére van kapacitás, amit mindjárt el fogjuk érni. A végét pedig még nem látják.

Tízezer tesztet oszt szét a diákok és pedagógusok szűrésére a főváros

Tízezer tesztet oszt szét a diákok és pedagógusok szűrésére a főváros

Karácsony Gergely látványos képekkel mutatja, milyen diákvárost szeretne a kínai egyetem helyett

Karácsony Gergely látványos képekkel mutatja, milyen diákvárost szeretne a kínai egyetem helyett

A tavalyinál is drágább lesz idén nyáron a Balaton

A tavalyinál is drágább lesz idén nyáron a Balaton