Az operatív törzs véleményét várja a miniszterelnök a fiatalok oltásáról, és Magyarországon már most van olyan engedélyezett vakcina, amivel lehet a 16 év felettieket is oltani. Kevesebb mint 200 ezer emberről van szó, viszont a középiskolák és így az egész társadalom védelméhez talán hozzájárulhatna egy ilyen lépés – feltéve, ha elegen regisztrálnak.
„Egy hetet adtam az operatív törzsnek, hogy adjon világos választ, hogy lehet-e a 16 és 18 év közöttieket oltani, vagy nem” – ezekkel a szavakkal utalt Orbán Viktor múlt héten a Kossuth rádióban arra, hogy hamarosan akár a 16 év felettieket is beolthatják koronavírus ellen Magyarországon.
Az ugyanakkor nem világos, hogy erről miért kell kikérni az operatív törzs véleményét, a Magyarországon jelenleg használt oltóanyagok alkalmazási előírása hangsúlyozza, hogy az ötből csak egyet engedélyeztek a 16 év felettiek számára is, ez pedig a Pfizer/BioNTech.
Az mRNS alapú oltásról nem a magyar hatóságok, hanem az Európai Gyógyszerügynökség mondta ki, hogy 16 év felett biztonságosan alkalmazható, az AstraZenecát és a Modernát csak 18 év felett engedélyezték. A kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V körül ugyan még több a kérdőjel, de az mindkét oltóanyag esetében világos, hogy csak 18 év felettieknek adhatják be, így szerepel az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészégügyi Intézet (OGYÉI) honlapján is.
Az tehát már most biztosra vehető, hogy ha az operatív törzs rábólint, akkor a 16-18 éves korosztály a tanárokhoz és a várandósokhoz hasonlóan a Pfizer/BioNTech oltását fogja megkapni.
Ez azonban a jövőben akár meg is változhat, hiszen, ha egy oltóanyagot egy bizonyos társadalmi csoportnak - például terhes nőknek vagy kiskamaszoknak – nem engedélyeznek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy számukra nem biztonságos. A legtöbbször ez annak az eredménye, hogy az adott csoport tagjai nem vettek részt az oltóanyag hatékonyságát vizsgáló fázis 3-as vizsgálatokban, később azonban ezeket lehet pótolni. Ez történt például a Pfizer és a kismamák esetében is, ami alapján a magyar kormány is úgy döntött, hogy az oltóanyagot soron kívül megkaphatják a várandós nők is.
Kiskamaszoknál is működik
A Pfizer/BioNTech már a kezdetekben 16 év felettieknél végezte a kísérleteket, ezért is engedélyezték számukra az oltóanyagot. Bár a fiatalok az oltási sorrendben hátrébb állnak, Izraelben már oltják a 16-18 év közöttieket, és az Egyesült Államokban is hamarosan sor kerül rájuk, miután néhány napja erre az összes szövetségi állam engedélyt adott.
A két vállalat azóta ennél is tovább ment, legújabb kísérleteikbe már a 12–15 év közötti fiatalokat is bevonták, az eredmények pedig magukért beszélnek. Közleményük szerint koronavírus-vakcinájuk 100 százalékban hatásos a korosztályba tartozóknál, akiknek a szervezete jól tolerálja az oltóanyagot. Az oltóanyag harmadik fázisú klinikai vizsgálata során 2260 amerikai, 12 és 15 év közötti fiatalt oltottak be, akiknél erős immunválasz alakult ki. A résztvevők szervezetében egy hónappal a második dózis után több volt az antitest, mint a korábbi, 16–25 évesek körében végzett kísérletek során.
A kutatók 1129 gyereknek placebót adtak be, akik közül 18-an megfertőződtek koronavírussal. A másik 1131 önkéntes közül, akik a vakcinát kapták, senki sem betegedett meg.
A két vállalat már a 12 évnél fiatalabbakon is teszteli közös fejlesztésű vakcináját. A kísérletben a védőoltás három különböző adagját vizsgálják majd 144 gyereken. Mindegyik dózist először az 5 és 11 év közötti, majd a 2 és 4 év közötti, végül a 6 hónapos és 2 év közötti gyerekek kapják meg. A leghatékonyabb dózis meghatározása után a vállalat további 4500 gyereken teszteli az oltást.
Mire jó ez az egész?
Ami Magyarországot illeti, a kormány valószínűleg nem kockáztatna nagyot, ha engedné a 16 év felettiek oltását is. Ebből a korosztályból a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 192 ezren élnek Magyarországon. A tanárok soron kívüli oltásából kiindulva ennyi ember még akkor sem lenne nagy nehézség beoltani, ha közülük mindenki regisztrálna, de ennek azért csekély a valószínűsége.
Mivel az is kizártnak tűnik, hogy a fiatalokat soron kívül oltsák be, a plusz 200 ezer ember leginkább a társadalom átoltottságát növelné. Ráadásul ez a generáció mozog a legtöbbet, a legtöbben pedig tünetmentesen, vagy nagyon enyhe tünetekkel terjesztik a fertőzést, ezzel azonban fennáll annak a veszélye is, hogy megfertőzik családtagjaikat vagy tanáraikat.
Mivel a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy április 19-én megnyissa az iskolákat, a fiatalabb korosztály egy részének beoltása csökkentené a járványveszélyt a középiskolákban is. Bár a tanárok kampányszerű beoltását már elkezdték, ez főleg őket védi majd, a tanulók között ugyanúgy terjedhet majd a koronavírus. Ha legalább egy részük megkapja az oltóanyagot, ennek esélyét legalább egy kicsivel csökkenteni lehetne.
Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az operatív törzs tájékoztatóján korábban azt is elmondta, hogy az idei érettségit hagyományos formában szeretnék megtartani, tehát írásbeli és szóbeli vizsgákra is készülnek. Ha pedig addig a tanárokon kívül a vizsgázókat is beoltják, sokkal biztonságosabban meg lehet tartani az érettségiket is – ehhez viszont az is kellene, hogy a diákokat is soron kívül oltsák, különben nem alakul ki a megfelelő védettségük. Erre azonban jelen körülmények között nem sok az esély.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
