Tetszett a cikk?

A járvány kezdete óta összesített számok szerint lakosságarányosan csak Csehország és San Marino előzi meg Magyarországot az egymillió főre jutó koronavírusos halálesetek számban, de a jelenlegi trendek szerint hamar az élre kerülhetünk. A kormány szerint ezek az adatok nem mutatják a valós képet, a központi kommunikáció ma már inkább a hazai többlethalálozásra mutogat. Megpróbálunk pár dolgot tisztázni a számháborúval kapcsolatban.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

„Sokszor enni, vagy szívószálon leszívni egy kis folyadékot is alig van erejük, vagy épp beszélni, de látszik a rettegés az arcukon, vagy épp sírnának, de már ahhoz sincs erejük és csak pár nyögés vagy könnycsepp jelzi az iszonyú nyomorukat. Több esetben elhaló hangon könyörögnek, hogy még maradjon velük egy kicsit az ember, mert nem bírják elviselni a haláltudatot és a magányt.”

A fenti csak egy a megrázó beszámolók közül a magyarországi Covid-osztályok mindennapjairól. A hatóságok szerint pedig túljutottunk a harmadik hullám csúcsán, a magyarországi kórházakon azonban még mindig iszonyatos a nyomás, a napi halálozások száma hetente többször is megközelíti a 300-at, és egyelőre nincs jele a csökkenésnek.

©

Kisvárosnyi halott

23 980 – hivatalosan kedd reggelig ennyien hunytak el a Covid–19 betegség szövődményeiben Magyarországon. Bár ez a szám az első és a második hullám adatait is tartalmazza, mégis nehéz lenne tagadni, hogy a jelenlegi magyarországi járványhelyzet az egyik legsúlyosabb a világon. Nemcsak az elhunytak száma rendkívül magas, de a járvány óta összesített, egymillió főre jutó halálozások számában jelenleg a csehek és a kevesebb mint 34 ezer lakosú San Marino után mi vagyunk a harmadikak. (Itt fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi statisztikák gyakran Magyarországot hozzák ki másodiknak, mert általában a 100 ezer fő feletti országokat nézik.) Ráadásul az elmúlt pár hét trendjeit figyelve, hacsak nem történik nagyon gyors javulás, akkor

pár hét kérdése, hogy az első helyre kerüljünk.

Ennek nemcsak a magyar adatok romlása, hanem a cseh járványhelyzet javulása is az oka, Csehországban hétfőn a szükségállapotot is eltörölték.

A romlást könnyű ellenőrizni, ha megnézzük a statisztikákról készült grafikont. Az jól látszik, hogy a magyar számok a harmadik hullámban lettek igazán tragikusak, korábban sok ország előttünk járt, de az elmúlt két hónap egyértelműen a magyar adatok súlyos romlását hozta magával.

Az adatok elemzéséből az is kiderül, hogy nem túlzás az olaszországihoz hasonlítani a magyar halálozási adatokat. Tavaly márciusban, a járvány első hullámában Olaszországban ugyanis kevesebben haltak meg lakosságarányosan, mint most Magyarországon. Fontos ugyanakkor, hogy az olaszoknál hatalmas regionális különbségek voltak, Lombardiában például sokkal súlyosabb volt a helyzet.

Az ehhez hasonló elemzéseknél azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a koronavírus-járvány nem egyformán érinti az országokat, és nem is egy időben. Amikor például az Egyesült Királyságban katasztrofális volt a járványhelyzet, Magyarországon jóval alacsonyabbak voltak a mutatók, de most is számos olyan ország van a világon, ahol velünk ellentétben viszonylagos nyugalomnak örülhetnek. (Van, ahol ezt oltásokkal, máshol szigorú lezárásokkal sikerült elérni.)

Éppen ezért mutatunk egy olyan grafikont is, ahol a régió országainak egymillió főre jutó kumulált halálozását tanulmányozhatjuk. Íme:

Máshogy számolunk

A magyar kormányt a lesújtó magyar halálozási adatok miatt rengeteg kritika éri, különösen mióta Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptemberben a védekezés sikerét a halálesetek számában mérte. Ezért is szembetűnő, hogy a kabinet az elmúlt hetekben több kommunikációs csatornán is igyekszik magyarázni a statisztikák alakulását.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már március végén azzal vágott vissza a kormányinfón, hogy a legmagasabb halálozásra vonatkozó vádak nem felelnek meg a tényeknek. „Minden uniós ország különböző protokoll szerint jelenti a haláleseteket, ezért nagyon sok eset van más országokban, amit mi egyébként koronavírusos halálként tüntetünk fel, máshol pedig nem számít ennek” – magyarázta.

A múlt héten már konkrét adatokat is hozott ennek alátámasztására. Mint mondta, Magyarországon a statisztikának volt része olyan elhunyt is, aki közlekedési balesetben hunyt el és halála után a koronavírust is kimutatták a szervezetében. Hasonló érveket sorolt fel Müller Cecília országos tiszti főorvos, aki egy nyolc hónapos kisbaba tragikus halálát hozta fel példának. Igazságügyi szakértő erősítette meg, hogy a csecsemő meningococcus fertőzés okozta vérmérgezésben hunyt el, de mivel nála is igazolták a fertőzés tényét, annak ellenére felkerült a koronavírusban elhunytak listájára, hogy nem voltak tünetei és nem ez okozta a halálát.

A hazai gyakorlat szerint valóban mindenkit Covid–19 elhunytként tüntetnek fel, akinek a szervezetében – akár a halála után – kimutatják a koronavírust. Erre a statisztikai oldalak, így köztük a fent használt „Our world in data” is figyelmeztetnek. Minden uniós ország különböző protokoll szerint jelenti a haláleseteket, ám azt fontos tudni: kisebb eltérések valóban előfordulnak, a legtöbb ország mégis a WHO-ajánlás szerint jár el, vagyis, ha egy beteg meghal és pozitív a koronavírustesztje, akkor a járvány áldozatai közé számolják.

©

"Amikor a járványt tanulmányozzuk, annyit kell beleszámolni, amennyit csak lehet, később pedig majd osztályozhatjuk az eseteket" – magyarázta a módszert a Szabad Európának Steven Van Gucht, belga virológus. Müller Cecília is arról beszélt a nyolc hónapos csecsemő halála kapcsán, hogy az adatokat később tudják majd mélyrehatóbban elemezni.

Ezzel az is együtt jár, hogy ezekben az országokban magasabb lesz a koronavírus okozta halálozások száma. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy ahol aránylag keveset tesztelnek (ilyen Magyarország is), nagyon sok fertőzött rejtve marad, így lakosságarányosan is magas lesz a halálozási statisztika.

A módszertani eltérések általában ott fordulnak elő, ahol csak a kórházi elhunytakat számolják be így a statisztikába, ilyen például Olaszország, Hollandia és Spanyolország, és egy ideig az Egyesült Királyság is ezt tette, így ők valószínűleg alábecsülték a számokat. Az európai uniós országok többsége, így Németország, Franciaország, Lengyelország, Ausztria és még sokan mások azonban Magyarországhoz hasonlóan járnak el.

Kicsit más a helyzet az Európai Unión kívül: az Egyesült Államokban például az összes államból érkező adatokat gyűjtik össze, melyek sokszor késve érkeznek, vagy utólag kell őket pótolni. Emellett az amerikai orvosoknak az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) ajánlása szerint azt kell feltüntetniük, ha valaki "koronavírus eredményeként halt meg" (result of illness), így egyéni döntés is lehet, hogy egy koronavírus-fertőzött, de szívinfarktusban elhunyt embert hova sorolnak. Oroszországot eközben egyre többen vádolják azzal, hogy alábecsüli a hivatalos halálozásokat, mert sok esetet nem a koronavírusnak, hanem meglévő más betegségeknek tulajdonít. Emögött politikai okok is lehetnek, hiszen nem vet egy országra jó fényt, ha előrekerül a statisztikákban. (A különböző országok módszertanait erre a linkre kattintva lehet megnézni.)

©

Hogy még tovább bonyolítsuk a dolgokat: elemzők abban is egyetértenek, hogy a tényleges halálozási számok még ennél is jóval magasabbak lehetnek. Ennek egyik oka, hogy az elhunytak regisztrálásához szükség van pozitív tesztre, így azok értelemszerűen nem kerülnek bele, akiket nem teszteltek. És bár tudjuk, hogy a poszt-Covid szindróma milyen súlyos szervi elváltozásokat tud okozni, egyelőre azokat sem sorolják fel, akik már jóval fertőzöttségük után, a hosszú távú Covid szövődményeibe haltak bele.

De akkor mit kell nézni?

Gulyás Gergely már többször is hangsúlyozta, hogy egyetlen objektív összehasonlítási mód van, méghozzá a többlethalálozás, ez alapján pedig Magyarország az eredményesen védekező országok közé tartozik. Ez a miniszter szerint nem mást jelent, minthogy azt kell megvizsgálni, az egyes országokban mennyivel többen haltak meg tavaly, vagy az elmúlt hónapokban, mint az azt megelőző év, vagy megelőző 5 év átlagában.

„Ha a tavalyi évet nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon 8,7%-kal haltak meg többen, mint 2019-ben. Ha ezt az elmúlt 5 év átlagához nézzük, akkor 2015-2019 közötti 5 év átlagához képest 8331-gyel többen haltak meg tavaly, ami 6,3%-os növekedést jelent. Az EU országaiban átlagosan 2020-ban 10,6%-kal többen haltak meg, mint 2019-ben" – sorolta.

Ezt egyébként alátámasztják az európai tagországok halálozását követő Euromomo statisztikái is: eszerint Magyarországon a járvány kezdete óta tavaly év végén 7–8 hétig volt „mérsékelt", vagyis közepes a többlethalálozás, a többi időszakban valóban a vártnál alacsonyabb számokat mutatott. Hogy ennek mi az oka, azt egyelőre még csak találgatják a szakemberek.

Az, hogy pontosan mennyit is jelent a mérsékelt többlethalálozás, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének néhány hete adott ki tanulmányából derült ki: ebben azt írták,

ha nem lett volna koronavírus-járvány, akkor 13,7 ezerrel kevesebb ember halt volna meg 2020-ban Magyarországon.

©
Tóth G. Csaba tanulmánya rámutatott: a járvány kezdete óta átlagosan havonta 14 százalékkal volt magasabb a halálozás ahhoz képest, amire akkor lehetett volna számítani, ha nem söpört volna végig Magyarországon is a kórokozó. Utóbbi értéket a korábbi évek (2010–19) halálozási adataiból kiindulva becsülték meg.

Ez a 14 százalékos érték egyébként megegyezik az Eurostat közlésében szereplő 22 uniós tagország átlagával. A mutató hat ország (Spanyolország, Lengyelország, Szlovénia, Belgium, Csehország és Bulgária) esetében volt 20 százaléknál nagyobb és négy országban (Dánia, Finnország, Lettország és Észtország) 6 százaléknál kisebb – olvasható a tanulmányban.

Amikor azonban a kormány a többlethalálozásra mutogat, egy nagyon fontos adatot soha nem hangsúlyoz: ezek az adatok nem tartalmazzák a harmadik hullám számait, márpedig pont az elmúlt hetek rendkívül súlyos halálozási mutatói miatt kerültünk a lista elejére. A tavalyi többlethalálozási adatok ráadásul úgy jöttek ki, hogy 2020-ban elmaradt az influenzajárvány, ami szintén csökkentette a számokat.

A Központi Statisztikai Hivatal korrigált adataiból pedig az is kiderült, hogy amióta 1949-ben elkezdték éves szinten vezetni a statisztikákat, 2020-ban volt a legnagyobb a természetes fogyás, vagyis a születések és a halálozások különbsége, ami szintén a helyzet súlyosságát támasztja alá.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Itthon

KSH-kutató: 13 700-zal többen haltak meg tavaly annál, mint ha nem lett volna járvány

Azt elemezték a Népességtudományi Kutatóintézetben, hogy mennyivel dobta meg a korábbi évek alapján becsült halálozásokat a járványhelyzet: 14 százalékkal. A tanulmányból az is kiderül, hogy a hivatalosan koronavírusban elhunytak számához képes másfélszer többen haltak meg tavaly március és december között, és hogy amikor novemberben lezárták az országot, a többlethalálozás már bőven a csúcson volt.