A járvány kezdete óta összesített számok szerint lakosságarányosan csak Csehország és San Marino előzi meg Magyarországot az egymillió főre jutó koronavírusos halálesetek számban, de a jelenlegi trendek szerint hamar az élre kerülhetünk. A kormány szerint ezek az adatok nem mutatják a valós képet, a központi kommunikáció ma már inkább a hazai többlethalálozásra mutogat. Megpróbálunk pár dolgot tisztázni a számháborúval kapcsolatban.
A Fidesznek küldött kérdései miatt került a magyar közmédia kereszttüzébe Franziska Tschinderle, az osztrák Profil című hetilap munkatársa. Az ügy a politika legmagasabb szintjeit is elérte, az osztrák külügyminiszter telefonon hívta fel miatta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert. Christian Rainer, a Profil főszerkesztője a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, miért volt fontos számukra a nyilvánosság elé állni, mit gondol a magyar sajtószabadságról és mit kérdezne Orbán Viktor miniszterelnöktől, ha lehetőséget kapna rá.
Franziska Tschinderle szerint a magyar újságírókkal szolidárisnak kell lenni, hogy végezhessék a munkájukat.
Az operatív törzs véleményét várja a miniszterelnök a fiatalok oltásáról, és Magyarországon már most van olyan engedélyezett vakcina, amivel lehet a 16 év felettieket is oltani. Kevesebb mint 200 ezer emberről van szó, viszont a középiskolák és így az egész társadalom védelméhez talán hozzájárulhatna egy ilyen lépés – feltéve, ha elegen regisztrálnak.
Komoly tévedés, hogy az igazság kimondása az egészségügyről pánikot kelt – állítja Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. A gyermekgyógyász szerint a magyar egészségügyet jelenleg azok az orvosok és ápolók tartják össze, akikben mélységes hivatástudat van. Több évtizedes hollandiai tapasztalattal a háta mögött úgy látja, a magyar egészségügy a hatvan-nyolcvan évvel ezelőtti tradíciók mentén, hierarchikus rendszerben működik, ez is magyarázza a tragikus halálozási adatokat.
Kiemelten fontos a pedagógusok oltása, amiért már nagyon régóta küzdenek az érintettek. De ugyanilyen fontos, hogy mindegyiküknél kialakuljon a megfelelő szintű védettség, mielőtt visszatérnek az iskolába. Bár kevésen múlik, de a Magyarországon alkalmazott vakcinák esetében a jelenlegi ütemterv szerint ez nem mindenkinél fog megtörténni az április 19-ei határidőre. Ezért a szakszervezet is arra kéri Orbán Viktort, hogy halassza el a tervezett nyitást.
Ehhez azonban elég embert rá kell venni, hogy betartsák az intézkedéseket. Az ITM epidemiológusa és Jakab Ferenc virológus egy szerda esti előadáson arról is beszélt, ha egyszer eljön az idő, akkor sem szabad úgy nyitni, hogy elengedjük a gyeplőt és hátradőlünk.
A nyitásról szóló üzenetet sokan érthetik úgy, hogy valójában nincs olyan nagy baj, pedig most az lenne a megfelelő üzenet, hogy a következő néhány hetet még szánjuk rá a bezárkózásra – indokolta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, miért volt szükség javaslataikra a súlyosbodó járványhelyzet kezeléséhez. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.
Ismét kelet felé indultak a kormány fürkészői és portyázói, az operatív törzs is megerősítette, hogy az OGYÉI két újabb koronavírus elleni oltóanyagot engedélyezett Magyarországon. A Covishield gyakorlatilag az AstraZeneca megfelelője, amit Indiában állítanak elő, a CanSino pedig egy kínai vektorvakcina, amely egy diplomáciai bonyodalomnak is köszönheti, hogy nem lett belőle a világ első koronavírus elleni oltóanyaga. Kérdések bőven akadnak, cikkünkben ezért azt próbáltuk összeszedni, mik a legfontosabb tudnivalók a két újabb vakcináról.
Alaposan felpörgette a kormány az oltási programot, de a jelenlegi számok mellett nem reális, hogy - a korábban hangoztatott cél értelmében - minden 60 év felettit beoltsanak húsvétig, a két és félmillió beoltottat pedig április közepére érhetjük el. A múlt héten naponta 43 ezer vakcinát adtak be az oltópontokon és a háziorvosoknál, de az egyre több regisztráló, a végletekig leterhelt egészségügyi rendszer és a későn érkező vakcinaszállítmányok miatt a jelenleg csúcsra járatott oltási rendszernek megvannak a korlátai.
Hétvégén is dolgozniuk kell a háziorvosoknak, a központi oltási rendszer hiányosságai miatt azonban sokszor a páciensek is rajtuk töltik ki a dühüket. Már az önkormányzatok is segíteni próbálnak, a háziorvosok azonban egyre kevésbé bírják az extrém terhelést.
Folytatja az oltást az AstraZeneca oltóanyagával Magyarország, de egyre több európai állam dönt úgy, hogy elővigyázatosságból felfüggeszti a vakcina használatát. Az oltási program leállítását sem az Európai Gyógyszerügynökség, sem az Egészségügyi Világszervezet nem támogatja, a félelem miatt az oltást visszautasító betegekkel viszont már magyar háziorvosok is találkoztak. Ferenci Tamás biostatisztikus a hvg.hu-nak azt mondta: túlzott aggodalomra nincs ok, de óvatosnak kell lenni, ezért is fontos, hogy jelenleg is folyamatban van az esetek vizsgálata.
Nemcsak a gyártó, hanem az Európai Gyógyszerügynökség és az Egészségügyi Világszervezet szerint sincs ok-okozati összefüggés a vérrögképződéses halálesetek és az AstraZeneca oltása között, több európai ország mégis felfüggesztette az alkalmazását. Szakértők szerint a trombózisos esetek aránya nem magasabb, mint általában a társadalomban, és van, aki túlzott elővigyázatosságnak tartja, hogy a jelenlegi helyzetben felfüggesztik az egyébként életeket mentő oltásokat.
Katasztrófahelyzet-közeli állapot van, eljöhet az a pillanat, amikor szelektálni kell a betegek között, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos. A Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a magyar egészségügyi rendszerben tartósan 1000 koronavírusos beteg lélegeztetésére van kapacitás, amit mindjárt el fogjuk érni. A végét pedig még nem látják.
A héten bezárt az ország, digitális oktatásra álltak át az iskolák, miközben a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt sorra dőlnek a fertőzöttségi rekordok és minden eddiginél többen vannak lélegeztetőgépen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a további kormányzati döntésekről tájékoztatott a Kormányinfón.
A koronavírus-járvány nemcsak a mindennapjainkat, hanem a törvényeinket is megváltoztatta: pontosan ma egy éve, hogy a magyarok is tudják, milyen különleges jogrend alatt élni. A teljhatalmat az Orbán-kormány azonban nemcsak életek mentésére, hanem megkeserítésére is használta, nehéz lenne legalábbis máshogy magyarázni a különleges helyzetben meghozott törvényeik egy részét. A hibák és kapkodás mellett azonban természetesen akadtak jól meghozott intézkedések is.
Megalázottnak érzik magukat, és keserű szájízzel írták alá új szolgálati jogviszonyukat a hvg.hu-nak nyilatkozó orvosok és egészségügyi dolgozók, akik maradtak a rendszerben. Az okok között nem csak a magasabb bér szerepel, sokan hivatástudatból, mások a biztonság miatt és akadtak, akik szakmai szempontból döntöttek az aláírás mellett. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint egészségügyi dolgozók nem rendelkeznek olyan közhatalommal, ami indokolna ilyen szigorú korlátozásokat.
Szorongás, halálfélelem, tisztálkodási kényszer – csak néhány olyan pszichés probléma, amely jelentősen gyakoribb lett a gyermekek és a serdülők között a járvány kezdete óta. Sófi Gyula, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa beszél a krónikus stresszhelyzet maradandó következményeiről, valamint a szülők és a társadalom feladatairól. Interjú.
Hiába küldték ki a lemondó sms-eket pénteken, a vakcina megérkezett az oltópontokra és sokakat be is oltottak vele, aki odament. Bár nem mindenki volt azonban ilyen szerencsés.
A hvg.hu-nak elmondta: az ügyintézőnek csak megmutatta az üzenetet, ezután minden probléma nélkül zajlott a folyamat.
