Serdült Viktória


A WHO európai vezetője: A tömegesemények egyelőre nagy kockázatot jelenthetnek

Példaértékűnek nevezte a magyarországi oltási kampányt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, aki múlt heti budapesti látogatásán Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott. A látogatás után Hans Kluge a hvg.hu-nak adott írásos interjújában ennél részletesebben beszélt a magyar járvány elleni védekezésről. Úgy vélte, bármilyen lazításba epidemiológiai és egészségügyi szempontok, illetve a lakosságnak beadott oltások száma alapján együttesen lehet belekezdeni, az esetleges kételyeket pedig világos és nyílt kommunikációval kell kezelni.


Ha ezek az emberek mentálisan összeomlanak, vége az ellátásnak is

Hatalmas lelki teher hárul az egészségügyi és szociális dolgozókra a járványhelyzetben, sokan mégsem mernek segítséget kérni. Az érintetteknek egyre több helyen hoznak létre elsősegély-vonalakat, ahol a telefonálók nagy része a kimerültségre és az állandó bizonytalanságra panaszkodik, miközben azt hiszik, mások jobban bírják.


Úgy is hatásos lehet a kínai vakcina, ha az ellenanyagteszt negatív eredményt hoz

Szerbiában korcsoportokra lebontva elemzik az összes oltóanyag, így a Sinopharm hatékonyságát is, sőt országos vizsgálatra készülnek. Magyarországon a kormány nyilvános adatok nélkül állítja, hogy nem kell a harmadik dózist beadni. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltóanyag hatékony, de előfordulhatnak esetek, amikor nem indult be az ellenanyag-termelés. Hivatalos iránymutatás hiányában sok érintett rohant a múlt héten magánlaborokhoz, de egy háziorvos szerint ez felesleges és félrevezető is lehet.



Tényleg a magyar halálozási adatok a legrosszabbak a világon?

A járvány kezdete óta összesített számok szerint lakosságarányosan csak Csehország és San Marino előzi meg Magyarországot az egymillió főre jutó koronavírusos halálesetek számban, de a jelenlegi trendek szerint hamar az élre kerülhetünk. A kormány szerint ezek az adatok nem mutatják a valós képet, a központi kommunikáció ma már inkább a hazai többlethalálozásra mutogat. Megpróbálunk pár dolgot tisztázni a számháborúval kapcsolatban.


Profil-főszerkesztő: Ami történt, nemcsak az egyik újságíróm elleni fenyegetés, hanem támadás a sajtószabadság ellen

A Fidesznek küldött kérdései miatt került a magyar közmédia kereszttüzébe Franziska Tschinderle, az osztrák Profil című hetilap munkatársa. Az ügy a politika legmagasabb szintjeit is elérte, az osztrák külügyminiszter telefonon hívta fel miatta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert. Christian Rainer, a Profil főszerkesztője a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, miért volt fontos számukra a nyilvánosság elé állni, mit gondol a magyar sajtószabadságról és mit kérdezne Orbán Viktor miniszterelnöktől, ha lehetőséget kapna rá.



Nem tabu a 16 évesek oltása, csak vakcina kell hozzá

Az operatív törzs véleményét várja a miniszterelnök a fiatalok oltásáról, és Magyarországon már most van olyan engedélyezett vakcina, amivel lehet a 16 év felettieket is oltani. Kevesebb mint 200 ezer emberről van szó, viszont a középiskolák és így az egész társadalom védelméhez talán hozzájárulhatna egy ilyen lépés – feltéve, ha elegen regisztrálnak.


Szijjártó László: "Magyarországon senki nem fogja észrevenni, ha összeomlik az egészségügyi rendszer"

Komoly tévedés, hogy az igazság kimondása az egészségügyről pánikot kelt – állítja Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. A gyermekgyógyász szerint a magyar egészségügyet jelenleg azok az orvosok és ápolók tartják össze, akikben mélységes hivatástudat van. Több évtizedes hollandiai tapasztalattal a háta mögött úgy látja, a magyar egészségügy a hatvan-nyolcvan évvel ezelőtti tradíciók mentén, hierarchikus rendszerben működik, ez is magyarázza a tragikus halálozási adatokat.


Ha az oltással biztosra akar menni a kormány, akkor korai az április 19-i iskolanyitás

Kiemelten fontos a pedagógusok oltása, amiért már nagyon régóta küzdenek az érintettek. De ugyanilyen fontos, hogy mindegyiküknél kialakuljon a megfelelő szintű védettség, mielőtt visszatérnek az iskolába. Bár kevésen múlik, de a Magyarországon alkalmazott vakcinák esetében a jelenlegi ütemterv szerint ez nem mindenkinél fog megtörténni az április 19-ei határidőre. Ezért a szakszervezet is arra kéri Orbán Viktort, hogy halassza el a tervezett nyitást.



MOK-titkár: "Úgy érezzük, a közvélemény és a döntéshozók jelentős része mintha nem fogná fel a baj mértékét"

A nyitásról szóló üzenetet sokan érthetik úgy, hogy valójában nincs olyan nagy baj, pedig most az lenne a megfelelő üzenet, hogy a következő néhány hetet még szánjuk rá a bezárkózásra – indokolta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, miért volt szükség javaslataikra a súlyosbodó járványhelyzet kezeléséhez. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.


Mit lehet tudni az itthon most engedélyezett két újabb vakcináról?

Ismét kelet felé indultak a kormány fürkészői és portyázói, az operatív törzs is megerősítette, hogy az OGYÉI két újabb koronavírus elleni oltóanyagot engedélyezett Magyarországon. A Covishield gyakorlatilag az AstraZeneca megfelelője, amit Indiában állítanak elő, a CanSino pedig egy kínai vektorvakcina, amely egy diplomáciai bonyodalomnak is köszönheti, hogy nem lett belőle a világ első koronavírus elleni oltóanyaga. Kérdések bőven akadnak, cikkünkben ezért azt próbáltuk összeszedni, mik a legfontosabb tudnivalók a két újabb vakcináról.


Csúcsra jár az oltási program, de jelenlegi tempóban így sem lesz nyitás húsvétra

Alaposan felpörgette a kormány az oltási programot, de a jelenlegi számok mellett nem reális, hogy - a korábban hangoztatott cél értelmében - minden 60 év felettit beoltsanak húsvétig, a két és félmillió beoltottat pedig április közepére érhetjük el. A múlt héten naponta 43 ezer vakcinát adtak be az oltópontokon és a háziorvosoknál, de az egyre több regisztráló, a végletekig leterhelt egészségügyi rendszer és a későn érkező vakcinaszállítmányok miatt a jelenleg csúcsra járatott oltási rendszernek megvannak a korlátai.



AstraZeneca-oltás: az óvatosság indokolt, a pánik nem a szakemberek szerint

Folytatja az oltást az AstraZeneca oltóanyagával Magyarország, de egyre több európai állam dönt úgy, hogy elővigyázatosságból felfüggeszti a vakcina használatát. Az oltási program leállítását sem az Európai Gyógyszerügynökség, sem az Egészségügyi Világszervezet nem támogatja, a félelem miatt az oltást visszautasító betegekkel viszont már magyar háziorvosok is találkoztak. Ferenci Tamás biostatisztikus a hvg.hu-nak azt mondta: túlzott aggodalomra nincs ok, de óvatosnak kell lenni, ezért is fontos, hogy jelenleg is folyamatban van az esetek vizsgálata.


Felfüggesztett oltások: Mi az igazság az AstraZeneca vakcinájáról?

Nemcsak a gyártó, hanem az Európai Gyógyszerügynökség és az Egészségügyi Világszervezet szerint sincs ok-okozati összefüggés a vérrögképződéses halálesetek és az AstraZeneca oltása között, több európai ország mégis felfüggesztette az alkalmazását. Szakértők szerint a trombózisos esetek aránya nem magasabb, mint általában a társadalomban, és van, aki túlzott elővigyázatosságnak tartja, hogy a jelenlegi helyzetben felfüggesztik az egyébként életeket mentő oltásokat.


„Hiába van gépem, oxigénem, személyzet nélkül nincs intenzív ágy”

Katasztrófahelyzet-közeli állapot van, eljöhet az a pillanat, amikor szelektálni kell a betegek között, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos. A Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a magyar egészségügyi rendszerben tartósan 1000 koronavírusos beteg lélegeztetésére van kapacitás, amit mindjárt el fogjuk érni. A végét pedig még nem látják.


Gulyás: 24 órán belül nyilvánosságra hozza az orosz és kínai vakcinaszerződéseket a kormány

A héten bezárt az ország, digitális oktatásra álltak át az iskolák, miközben a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt sorra dőlnek a fertőzöttségi rekordok és minden eddiginél többen vannak lélegeztetőgépen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a további kormányzati döntésekről tájékoztatott a Kormányinfón.