Nehéz helyzetbe hozta a kormányt a WHO szakértői állásfoglalása, mely szerint nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a Sinopharm oltóanyaga hatásos a 60 év feletti korosztályban. A szakemberek szerint ugyan minden vakcina hatásos, de mivel a kínai oltóanyagot Magyarországon kifejezetten az idősebb korosztály kapta, a magyar hatóságok akár lépéskényszerbe is kerülhetnek, ha meg akarják nyugtatni az érintetteket. Az országos hatásossági vizsgálatok már elkezdődtek, reális lehetőségként egy harmadik oltás, vagy egy másik típusú oltóanyag beadása is felmerülhet.
512 ezer – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ múlt héten frissített adatai szerint ennyi 60 év feletti ember élt Magyarországon, akit a Sinopharm vakcinájával oltottak be és mindössze néhány tízezer emberre tehető azoknak a 60 év alatti magyaroknak a száma, akik ezt a vakcinát kapták.
Az persze logikus volt, hogy a magyar kormány oltási terve kezdetben az egészségügyi dolgozókra és az idősebb korosztályra koncentrált, hiszen a fertőzés és a súlyos szövődmények őket veszélyeztetik a legjobban, az viszont már kevésbé magyarázható, hogy miért időseket – elsősorban bizonyos krónikus betegséggel nem rendelkező időseket – oltottak a Sinopharmmal úgy, hogy a kínai vakcina biztonságosságát és hatásosságát a klinikai kísérletek csak a 60 év alatti korosztályban tudták egyértelműen bizonyítani, az idősebb korosztálynál nem volt elég vizsgálat.
Azt sem lehet mondani, hogy a magyar hatóságok ezzel ne lettek volna tisztában, hiszen már az OGYÉI honlapján található alkalmazási leírásban is az szerepel, hogy míg a Sinopharm hatásossága a 18–59 évesek között 79,34 százalékos, a 60 év felettiek esetében ennek mértékét a vizsgálatok hiánya miatt nem lehet megbecsülni. Egyelőre rejtély, hogy ennek ellenére miért engedélyezték beadását a 60 év felettieknek, de elég valószínű, hogy erről nem a folyamatból kihagyott Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakértői döntöttek. (A Sinopharm volt az első vakcina, amit Szijjártó Péter engedélye után használnak Magyarországon.)
A héten pedig már nemcsak a magyar szakértők, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői munkacsoportja is úgy nyilatkozott, csak „alacsony mértékben” vannak meggyőződve arról, hogy a Sinopharm két dózisa hatásos 60 év feletti, idősebb felnőtteknél.
Az operatív törzs már az állásfoglalás nyilvánosságra kerülésének napján mindössze annyit mondott, hogy a dokumentum csak a rendelkezésre álló szakirodalmi adatokat foglalta össze. Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint a hétvégére várják a döntést, hogy a WHO felveszi-e a Sinopharmot a vészhelyzeti alkalmazási listájára. Adott esetben itt is lehet olyan korosztályos megkötés, amit más vakcinák esetében is alkalmaznak, például, hogy csak a 18–59 év közöttieket oltsák vele. Akármi is lesz azonban a döntés, azon a tényen nem változtat, hogy a kínai oltóanyagról nem áll rendelkezésre elég adat, és a gyártó még a klinikai fázis III-as kísérletek eredményeit sem publikálta.
„A nem tudás átkában ülünk”
– kommentálta az információhiányt egy általunk megkérdezett, virológus. A névtelenséget kérő szakember szerint ez azért is nagy probléma, mert a tudományos eredmények meghatározóak a védekezési stratégia és az oltási bizalom növelésében is. Szerinte akiket oltottak, azok megnyugodhatnak, mert védettek, de hogy pontosan mennyire is hatásosak az egyes vakcinák, azt ki kell deríteni – az erre vonatkozó kutatások tényét már az operatív törzs is megerősítette.
Bár azt a WHO sem állítja, hogy a 60 év felettiek esetében hatástalan a kínai vakcina, amíg ezt tudományosan nem igazolják, addig több mint félmillió magyar élhet bizonytalanságban. Ha nem tudják, termeltek-e elég antitestet, mennyit és mikor alakult ki pontosan a védettségük, akkor azt sem tudják, az alapvető szabályokat betartva találkozhatnak-e a rokonaikkal, beülhetnek-e egy étterembe, vagy elmehetnek-e a fürdőbe. Hiába indulnak el a hatásossági vizsgálatok, azoknak eredményére valószínűleg csak hónapok múlva derülhet fény, pedig a járványhelyzetben egy ilyen információ létfontosságú lehet.
Nem véletlenül figyelmeztetett arra a hvg.hu-ban Sarkadi Balázs akadémikus, hogy országos kutatásra lenne szükség, hogy pontosan tudni lehessen: a Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen.
Amíg azonban erre nem kerül sor, az embereknek az egyetlen lehetőségük, hogy magánúton, saját pénzből elmennek antitestvizsgálatra. Ez egyébként Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője szerint is teljesen normális és jogos igény.
A szakember ugyanakkor a pécsi virológiai kutatólabor oldalán hozzátette: két típusú immunitás létezik: az úgynevezett antitestes (humorális) és a celluláris vagy sejtes immunitás. Ha valakinek nem alakult ki erőteljes antitestválasza, attól még a sejtes immunitás jelentős lehet és adhat védelmet a vírussal szemben. Tehát
önmagában az antitest hiánya nem ad okot az aggodalomra és nyilvánvalóan ez nem jelenti azt, hogy az adott személynek ne lenne védettsége
– tette hozzá.
Ráadásul azt, hogy mennyi valakinek az antitestszintje, nagyon sok tényező befolyásolja és teljesen egyénfüggő. Jakab szerint kizárólag a jó minőségű gyorstesztek lehetnek alkalmasak az antitestek szintjének mérésére, ha azonban ez alapján nincsen kimutatható antitest, akkor érdemes tovább vizsgálni és speciális laboratóriumi mérésekkel megerősíteni a tényleges antitestszintet. Mindemellett Jakab szerint még ekkor is fontos kihangsúlyozni, hogy a sejtes immunitás adhat védelmet.
Úgy is hatásos lehet a kínai vakcina, ha az ellenanyagteszt negatív eredményt hoz
Szerbiában korcsoportokra lebontva elemzik az összes oltóanyag, így a Sinopharm hatékonyságát is, sőt országos vizsgálatra készülnek. Magyarországon a kormány nyilvános adatok nélkül állítja, hogy nem kell a harmadik dózist beadni. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltóanyag hatékony, de előfordulhatnak esetek, amikor nem indult be az ellenanyag-termelés.
A kínai vakcinának ráadásul van még egy fontos tulajdonsága: a szerbiai vizsgálatok is azt mutatták ki, hogy a többi ismert koronavírus elleni vakcinánál sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy elkezdődjön az ellenanyagok termelése. A hvg.hu által megkérdezett laboratóriumok szintén azt javasolták, hogy a Sinopharm esetében mindenképpen várjunk 4–6 hetet a második oltás után, mielőtt megvizsgáltatjuk az ellenanyag szintjét.
Erre utal a hvg.hu olvasójának története is, akinek 70 éves édesapja március végén kapta meg a második védőoltását, majd két héttel később a hivatalos laborban vénás vérből vett minta alapján kiderült, nincs ellenanyaga. Erről szólt a háziorvosnak, aki annak rendje és módja szerint értesítette is az OGYÉI-t a történtekről, onnan pedig a legnagyobb meglepetésére választ is kapott.
„Azt kérték, hogy az édesapám menjen el N-gén vizsgálatra is, majd ennek eredményét küldjék el a részükre” – mondta olvasónk, aki szerint a háziorvos azért is lepődött meg a válaszon, mert az általa beadott oltások mellékhatásainak lejelentésére eddig egyetlen alkalommal sem reagált a hatóság.
A legnagyobb meglepetés azonban akkor érte őket, amikor – szintén saját pénzből – elmentek a megrendelt vizsgálatra, immár 28 nappal a második oltás beadását követően. Az eredményből ugyanis kiderült, hogy az édesapának az eltelt időben nemcsak a nukleokapszid (N), hanem tüskefehérje elleni ellenanyaga is termelődött – ez utóbbi volt az, ami az előző vizsgálatnál nullát mutatott.
Koronavírus: van értelme oltás után ellenőrizni a védettséget?
A koronavírus-oltások hatása laborvizsgálattal kimutatható, de a beoltottaknak - a járvány jelenlegi szakaszában - nem érdemes ezzel foglalkozniuk. Szakemberekkel folytatott beszélgetéseinkből az is kiderül, hogy miért.
A fenti történet azonban még egy fontos dologra rámutat: bár a hivatalos kommunikáció szerint minden rendben, és Gulyás Gergely értelmezése szerint csak „üzleti érdekek” állnak a rémhírek mögött, egyre több jel utal arra, hogy a hatóságok komolyan veszik a Sinopharm körül kialakult bizonytalanságokat. Ezek egyike hosszú tagadás után éppen annak elismerése, hogy a kormány minden oltóanyag – így a Sinopharm – esetében elvégzi az utólagos hatékonysági vizsgálatokat.
Mivel a Kínából megrendelt oltóanyagok száma már az ötmillió dózisnál tart, és a kormány a keleti vakcinák behozatalára erős kormányzati sikerkampányt épített, egyelőre nehéz lenne elképzelni, hogy bármi mást kommunikálna azonkívül, hogy „minden rendben van”. Ha azonban a gyártó sem publikálja a klinikai III-as vizsgálatok eredményét, és a WHO állásfoglalás sem változik, valószínűleg változtatniuk kell a stratégiájukon.
Erre mindössze két lehetőség adódik: egy harmadik oltás beadása, vagy pedig egy másik típusú vakcina alkalmazása azoknál, akik Sinopharmot kaptak, és nem mutatható ki náluk a megfelelő védettség.
A harmadik, emlékeztető oltás ötlete nem újdonság, és nem is csak a Sinopharm esetében merült fel. Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján úgy fogalmazott, bármelyik vakcina esetében szükség lehet egy harmadik adagra.
Mit kellene tudnunk a kínai oltásról - és mit írt erről a The Lancet?
Felvázoljuk, milyen lehetne egy tudományos publikáció a Sinopharm-vakcináról és mit jelent a peer review.
Az országos tiszti főorvos elmondása szerint a koronavírus-járvány az influenzához hasonlóan is szezonálissá változhat, és előfordulhat, hogy évente meg kell ismételni az oltások beadását.
Egy esetleges harmadik dózissal az Egyesült Arab Emírségekben is próbálkoztak, ahol a klinikai III. vizsgálatok egy részét is végezték a kínai oltóanyaggal. Az ottani egészségügyi hatóságok szintén azért kezdtek el még egy adagot adni a beoltottak egy kis csoportjának, mert azt vették észre, hogy néhány ritka esetben a szervezetük nem termelt elég antitestet a vírus ellen. Az azonban azóta sem derült ki, hogy ez pontosan hány embert érintett és ők milyen korcsoporthoz tartoztak.
Ahhoz azonban, hogy a magyar kormány is ezt a megoldást válassza, pontosan tudnia kellene, hogy kik azok, akiknek nem termelt elég antitestet a szervezete és ami még fontosabb, azt is, hogy egy harmadik dózis valóban növeli-e a védettséget. Ennek eldöntéséhez azonban szintén nincs elérhető adat, bár a klinikai II-es vizsgálatok során a kínai kutatók néhány kísérleti alany esetében alkalmazták a módszert, és azt állapították meg, hogy esetükben sokkal magasabb az antitestek száma.
Titkolózik a kormány, de talán nem is érdekli, mennyire hatásosak a vakcinák
Ha az Orbán-kormánynak a propagandánál fontosabbak lennének a hitelességet és megbízhatóságot jelentő számok és adatfeldolgozások, tisztázni lehetne az oltások hatásosságát és javítani a covidos betegek intenzív ellátásának eredményeit.
Egy másik lehetőség is elképzelhető lenne, ez pedig a Sinopharm vakcináját megkapó 60 év felettiek újbóli beoltása egy másik típusú oltóanyaggal. Korábban már több szakértő is ezt javasolta, hiszen a Moderna és a Pfizer esetében is megalapozott, nemzetközi lapokban publikált tanulmányok bizonyítják, hogy rendkívül hatékonyak még a legidősebbek esetében is.
Ennek tudományos akadálya sem lenne, mivel az elölt vírust tartalmazó vakcinák biztonsággal alkalmazhatók mind az mRNS, mind pedig a vektorvakcinákkal, mint amilyen a Szputnyik V vagy az AstraZeneca. A jelenlegi ajánlások szerint ráadásul mindössze két hetet kell várni a beadásukkal, ami jelen esetben nyilvánvalóan nem lenne nehéz.
Már csak egyetlen kérdés marad, mégpedig az, hogy lenne-e Magyarországon elég nyugati vakcina ahhoz, hogy ezt a kormány meglépje. A választ erre éppen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatója adta meg, amelyet a Pfizer magyarországi vezérigazgatójával, Vereckei Péterrel tartott. Ezen ugyanis elhangzott: a Pfizer vállalta, hogy felpörgeti a szállításokat az EU-ba, így a második negyedévre 4,6 millió adagot szállít Magyarországra, májusban csaknem 1,3 millió adag, míg júniusban 2,2 millió vakcina érkezik, és továbbra is folyamatos lesz a szállítás.
Logisztikai akadálya tehát egy esetleges ilyen döntésnek nem lesz, legfeljebb a kormány akaratán múlik, hogyan tervezi eloszlatni a Sinopharm körüli bizonytalanságokat.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
