512 ezer – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ múlt héten frissített adatai szerint ennyi 60 év feletti ember élt Magyarországon, akit a Sinopharm vakcinájával oltottak be és mindössze néhány tízezer emberre tehető azoknak a 60 év alatti magyaroknak a száma, akik ezt a vakcinát kapták.
Az persze logikus volt, hogy a magyar kormány oltási terve kezdetben az egészségügyi dolgozókra és az idősebb korosztályra koncentrált, hiszen a fertőzés és a súlyos szövődmények őket veszélyeztetik a legjobban, az viszont már kevésbé magyarázható, hogy miért időseket – elsősorban bizonyos krónikus betegséggel nem rendelkező időseket – oltottak a Sinopharmmal úgy, hogy a kínai vakcina biztonságosságát és hatásosságát a klinikai kísérletek csak a 60 év alatti korosztályban tudták egyértelműen bizonyítani, az idősebb korosztálynál nem volt elég vizsgálat.
Azt sem lehet mondani, hogy a magyar hatóságok ezzel ne lettek volna tisztában, hiszen már az OGYÉI honlapján található alkalmazási leírásban is az szerepel, hogy míg a Sinopharm hatásossága a 18–59 évesek között 79,34 százalékos, a 60 év felettiek esetében ennek mértékét a vizsgálatok hiánya miatt nem lehet megbecsülni. Egyelőre rejtély, hogy ennek ellenére miért engedélyezték beadását a 60 év felettieknek, de elég valószínű, hogy erről nem a folyamatból kihagyott Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakértői döntöttek. (A Sinopharm volt az első vakcina, amit Szijjártó Péter engedélye után használnak Magyarországon.)
MTI / Vajda János
A héten pedig már nemcsak a magyar szakértők, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői munkacsoportja is úgy nyilatkozott, csak „alacsony mértékben” vannak meggyőződve arról, hogy a Sinopharm két dózisa hatásos 60 év feletti, idősebb felnőtteknél.
Az operatív törzs már az állásfoglalás nyilvánosságra kerülésének napján mindössze annyit mondott, hogy a dokumentum csak a rendelkezésre álló szakirodalmi adatokat foglalta össze. Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint a hétvégére várják a döntést, hogy a WHO felveszi-e a Sinopharmot a vészhelyzeti alkalmazási listájára. Adott esetben itt is lehet olyan korosztályos megkötés, amit más vakcinák esetében is alkalmaznak, például, hogy csak a 18–59 év közöttieket oltsák vele. Akármi is lesz azonban a döntés, azon a tényen nem változtat, hogy a kínai oltóanyagról nem áll rendelkezésre elég adat, és a gyártó még a klinikai fázis III-as kísérletek eredményeit sem publikálta.
„A nem tudás átkában ülünk”
– kommentálta az információhiányt egy általunk megkérdezett, virológus. A névtelenséget kérő szakember szerint ez azért is nagy probléma, mert a tudományos eredmények meghatározóak a védekezési stratégia és az oltási bizalom növelésében is. Szerinte akiket oltottak, azok megnyugodhatnak, mert védettek, de hogy pontosan mennyire is hatásosak az egyes vakcinák, azt ki kell deríteni – az erre vonatkozó kutatások tényét már az operatív törzs is megerősítette.
MTI / Mohai Balázs
Méressünk vagy ne méressünk?
Bár azt a WHO sem állítja, hogy a 60 év felettiek esetében hatástalan a kínai vakcina, amíg ezt tudományosan nem igazolják, addig több mint félmillió magyar élhet bizonytalanságban. Ha nem tudják, termeltek-e elég antitestet, mennyit és mikor alakult ki pontosan a védettségük, akkor azt sem tudják, az alapvető szabályokat betartva találkozhatnak-e a rokonaikkal, beülhetnek-e egy étterembe, vagy elmehetnek-e a fürdőbe. Hiába indulnak el a hatásossági vizsgálatok, azoknak eredményére valószínűleg csak hónapok múlva derülhet fény, pedig a járványhelyzetben egy ilyen információ létfontosságú lehet.
Nem véletlenül figyelmeztetett arra a hvg.hu-ban Sarkadi Balázs akadémikus, hogy országos kutatásra lenne szükség, hogy pontosan tudni lehessen: a Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen.
Amíg azonban erre nem kerül sor, az embereknek az egyetlen lehetőségük, hogy magánúton, saját pénzből elmennek antitestvizsgálatra. Ez egyébként Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője szerint is teljesen normális és jogos igény.
A szakember ugyanakkor a pécsi virológiai kutatólabor oldalán hozzátette: két típusú immunitás létezik: az úgynevezett antitestes (humorális) és a celluláris vagy sejtes immunitás. Ha valakinek nem alakult ki erőteljes antitestválasza, attól még a sejtes immunitás jelentős lehet és adhat védelmet a vírussal szemben. Tehát
önmagában az antitest hiánya nem ad okot az aggodalomra és nyilvánvalóan ez nem jelenti azt, hogy az adott személynek ne lenne védettsége
– tette hozzá.
Ráadásul azt, hogy mennyi valakinek az antitestszintje, nagyon sok tényező befolyásolja és teljesen egyénfüggő. Jakab szerint kizárólag a jó minőségű gyorstesztek lehetnek alkalmasak az antitestek szintjének mérésére, ha azonban ez alapján nincsen kimutatható antitest, akkor érdemes tovább vizsgálni és speciális laboratóriumi mérésekkel megerősíteni a tényleges antitestszintet. Mindemellett Jakab szerint még ekkor is fontos kihangsúlyozni, hogy a sejtes immunitás adhat védelmet.
Úgy is hatásos lehet a kínai vakcina, ha az ellenanyagteszt negatív eredményt hoz
Szerbiában korcsoportokra lebontva elemzik az összes oltóanyag, így a Sinopharm hatékonyságát is, sőt országos vizsgálatra készülnek. Magyarországon a kormány nyilvános adatok nélkül állítja, hogy nem kell a harmadik dózist beadni. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltóanyag hatékony, de előfordulhatnak esetek, amikor nem indult be az ellenanyag-termelés.
4–6 hétig is eltarthat, amíg megjön a hatás
A kínai vakcinának ráadásul van még egy fontos tulajdonsága: a szerbiai vizsgálatok is azt mutatták ki, hogy a többi ismert koronavírus elleni vakcinánál sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy elkezdődjön az ellenanyagok termelése. A hvg.hu által megkérdezett laboratóriumok szintén azt javasolták, hogy a Sinopharm esetében mindenképpen várjunk 4–6 hetet a második oltás után, mielőtt megvizsgáltatjuk az ellenanyag szintjét.
Erre utal a hvg.hu olvasójának története is, akinek 70 éves édesapja március végén kapta meg a második védőoltását, majd két héttel később a hivatalos laborban vénás vérből vett minta alapján kiderült, nincs ellenanyaga. Erről szólt a háziorvosnak, aki annak rendje és módja szerint értesítette is az OGYÉI-t a történtekről, onnan pedig a legnagyobb meglepetésére választ is kapott.
„Azt kérték, hogy az édesapám menjen el N-gén vizsgálatra is, majd ennek eredményét küldjék el a részükre” – mondta olvasónk, aki szerint a háziorvos azért is lepődött meg a válaszon, mert az általa beadott oltások mellékhatásainak lejelentésére eddig egyetlen alkalommal sem reagált a hatóság.
A legnagyobb meglepetés azonban akkor érte őket, amikor – szintén saját pénzből – elmentek a megrendelt vizsgálatra, immár 28 nappal a második oltás beadását követően. Az eredményből ugyanis kiderült, hogy az édesapának az eltelt időben nemcsak a nukleokapszid (N), hanem tüskefehérje elleni ellenanyaga is termelődött – ez utóbbi volt az, ami az előző vizsgálatnál nullát mutatott.
Koronavírus: van értelme oltás után ellenőrizni a védettséget?
A koronavírus-oltások hatása laborvizsgálattal kimutatható, de a beoltottaknak - a járvány jelenlegi szakaszában - nem érdemes ezzel foglalkozniuk. Szakemberekkel folytatott beszélgetéseinkből az is kiderül, hogy miért.
A fenti történet azonban még egy fontos dologra rámutat: bár a hivatalos kommunikáció szerint minden rendben, és Gulyás Gergely értelmezése szerint csak „üzleti érdekek” állnak a rémhírek mögött, egyre több jel utal arra, hogy a hatóságok komolyan veszik a Sinopharm körül kialakult bizonytalanságokat. Ezek egyike hosszú tagadás után éppen annak elismerése, hogy a kormány minden oltóanyag – így a Sinopharm – esetében elvégzi az utólagos hatékonysági vizsgálatokat.
Szabad egy harmadikat?
Mivel a Kínából megrendelt oltóanyagok száma már az ötmillió dózisnál tart, és a kormány a keleti vakcinák behozatalára erős kormányzati sikerkampányt épített, egyelőre nehéz lenne elképzelni, hogy bármi mást kommunikálna azonkívül, hogy „minden rendben van”. Ha azonban a gyártó sem publikálja a klinikai III-as vizsgálatok eredményét, és a WHO állásfoglalás sem változik, valószínűleg változtatniuk kell a stratégiájukon.
Erre mindössze két lehetőség adódik: egy harmadik oltás beadása, vagy pedig egy másik típusú vakcina alkalmazása azoknál, akik Sinopharmot kaptak, és nem mutatható ki náluk a megfelelő védettség.
A harmadik, emlékeztető oltás ötlete nem újdonság, és nem is csak a Sinopharm esetében merült fel. Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján úgy fogalmazott, bármelyik vakcina esetében szükség lehet egy harmadik adagra.
Mit kellene tudnunk a kínai oltásról - és mit írt erről a The Lancet?
Felvázoljuk, milyen lehetne egy tudományos publikáció a Sinopharm-vakcináról és mit jelent a peer review.
Az országos tiszti főorvos elmondása szerint a koronavírus-járvány az influenzához hasonlóan is szezonálissá változhat, és előfordulhat, hogy évente meg kell ismételni az oltások beadását.
Egy esetleges harmadik dózissal az Egyesült Arab Emírségekben is próbálkoztak, ahol a klinikai III. vizsgálatok egy részét is végezték a kínai oltóanyaggal. Az ottani egészségügyi hatóságok szintén azért kezdtek el még egy adagot adni a beoltottak egy kis csoportjának, mert azt vették észre, hogy néhány ritka esetben a szervezetük nem termelt elég antitestet a vírus ellen. Az azonban azóta sem derült ki, hogy ez pontosan hány embert érintett és ők milyen korcsoporthoz tartoztak.
Ahhoz azonban, hogy a magyar kormány is ezt a megoldást válassza, pontosan tudnia kellene, hogy kik azok, akiknek nem termelt elég antitestet a szervezete és ami még fontosabb, azt is, hogy egy harmadik dózis valóban növeli-e a védettséget. Ennek eldöntéséhez azonban szintén nincs elérhető adat, bár a klinikai II-es vizsgálatok során a kínai kutatók néhány kísérleti alany esetében alkalmazták a módszert, és azt állapították meg, hogy esetükben sokkal magasabb az antitestek száma.
Titkolózik a kormány, de talán nem is érdekli, mennyire hatásosak a vakcinák
Ha az Orbán-kormánynak a propagandánál fontosabbak lennének a hitelességet és megbízhatóságot jelentő számok és adatfeldolgozások, tisztázni lehetne az oltások hatásosságát és javítani a covidos betegek intenzív ellátásának eredményeit.
Egy másik lehetőség is elképzelhető lenne, ez pedig a Sinopharm vakcináját megkapó 60 év felettiek újbóli beoltása egy másik típusú oltóanyaggal. Korábban már több szakértő is ezt javasolta, hiszen a Moderna és a Pfizer esetében is megalapozott, nemzetközi lapokban publikált tanulmányok bizonyítják, hogy rendkívül hatékonyak még a legidősebbek esetében is.
Ennek tudományos akadálya sem lenne, mivel az elölt vírust tartalmazó vakcinák biztonsággal alkalmazhatók mind az mRNS, mind pedig a vektorvakcinákkal, mint amilyen a Szputnyik V vagy az AstraZeneca. A jelenlegi ajánlások szerint ráadásul mindössze két hetet kell várni a beadásukkal, ami jelen esetben nyilvánvalóan nem lenne nehéz.
Már csak egyetlen kérdés marad, mégpedig az, hogy lenne-e Magyarországon elég nyugati vakcina ahhoz, hogy ezt a kormány meglépje. A választ erre éppen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatója adta meg, amelyet a Pfizer magyarországi vezérigazgatójával, Vereckei Péterrel tartott. Ezen ugyanis elhangzott: a Pfizer vállalta, hogy felpörgeti a szállításokat az EU-ba, így a második negyedévre 4,6 millió adagot szállít Magyarországra, májusban csaknem 1,3 millió adag, míg júniusban 2,2 millió vakcina érkezik, és továbbra is folyamatos lesz a szállítás.
Logisztikai akadálya tehát egy esetleges ilyen döntésnek nem lesz, legfeljebb a kormány akaratán múlik, hogyan tervezi eloszlatni a Sinopharm körüli bizonytalanságokat.
