hvg.hu: Segítsen tisztázni a számokat: legutóbbi bejelentésük szerint eddig 3,2 millió adag koronavírus elleni vakcinát szállítottak Magyarországra, közben újabb megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal, legutóbb éppen 1,8 milliárd dózisról. Magyarországra a jelenlegi tervek szerint milyen ütemben érkezhetnek a további Pfizer-vakcinák?

Vereckei Péter: 2020/2021-re a teljes szerződéses mennyiség Magyarország esetében 10,8 millió adag, ebből múlt keddig több mint 3,2 millió megérkezett. Májusban várhatóan 1,3 millió adag vakcina jön, júniusban terveink szerint további 2,2 millió, így a második negyedévben, amiben április is benne van, összesen 4,6 millió adag érkezhet Magyarországra. A harmadik negyedévben újabb jelentős mennyiségekre számíthatunk. Ezek persze nagyságrendi számok, de az tény, hogy a második negyedévben úgy sikerült felpörgetni a gyártási kapacitásokat, hogy meg tudtuk négyszerezni a szállításokat.

hvg.hu: Az Európai Unió nem az egyetlen vásárlója a Pfizer–BioNTech vakcináknak. Ennek fényében is elegendő a jelenlegi kapacitásuk?

V. P.: Mostanra már 116 országgal van szerződése a vállalatnak, és 91 országba már szállít. Látván, mennyire felpörgött a gyártás, egyre több ország keresi meg a Pfizert, de azok is jelentkeznek, akiknek eddig kétségei voltak az mRNS technológiával kapcsolatban. Az év második felében terveink szerint a szállításaink a közepesen fejlett vagy fejlődő országok irányába tolódnak el, csak 2021-ben 2,5 milliárd adag vakcinát tervezünk előállítani. Fontos, hogy

a kezdeti 110 napról mára különböző fejlesztésekkel 60 napra vittük le a teljes gyártási folyamatot.

Szinte semmit nem készletezünk, percre pontosan dolgozunk, minden gramm alapanyag azonnal a gyártósorokra kerül, amihez nagyon fontos a stabil és pontos beszállítói bázis. A gyártóhelyeink így bírják a termelést.

Vereckei Péter

Pfizer

hvg.hu: December 26-án kezdték el beadni az első adag vakcinát az egészségügyi dolgozóknak, az ő első oltásuk óta lassan letelik a hat hónap, amíg a jelenlegi vizsgálatok szerint az oltóanyag biztosan megfelelő védettséget ad. Fel kell készülni az esetleges ismétlő oltásokra?

V. P.: Azokat, akik a globális 3-as klinikai fázisban benne voltak, két éven keresztül megfigyeljük. Jelenleg tehát hat hónapnyi adatunk van, így azt már látjuk, hogy ebben az időtartományban megfelelően véd az oltóanyag. A következő mérföldkőnél, kilenc hónapnál természetesen újra közzé fogjuk tenni az eredményeket, de egyelőre nem tudjuk, mikor és hogyan lesz szükség emlékeztető oltásra. A Pfizer vizsgálja ennek a lehetőségét, a klinikai vizsgálatok zajlanak. Tudományos, szakmailag alátámasztott információkra tudunk hagyatkozni, éppen ezért nem tudunk még erre a kérdésre választ adni.

hvg.hu: Időközben bővült azoknak a köre, akik megkaphatják a Pfizer oltóanyagát, az Egyesült Államokban már a 12–15 éveseknek is engedélyezték a beadását. Mikor számíthatunk erre az Európai Unióban?

V. P.: A múlt hét elején adtuk be a kérelmünket az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA), ennek megszerzése után

akár már szeptemberre, iskolakezdésre védettséget szerezhet ez a korosztály.

hvg.hu: Magyarországon is elképzelhetőnek tartja, hogy a 12–15 évesek a szeptemberi iskolakezdésre be legyenek oltva?

V. P.: Az oltási program menetéről a kormánynak kell döntenie, de ehhez a megfelelő mennyiségek rendelkezésre fognak állni és reméljük, minél hamarabb megérkezik az EMA engedélye is. Minden adott lesz hozzá, a megvalósítás csak döntés kérdése.

hvg.hu: Elkezdték már a klinikai vizsgálatokat az ennél is fiatalabbak között is?

V. P.: Igen, jelenleg 6 hónapostól 11 éves korosztályig zajlanak az első fázisú klinikai vizsgálatok, a várandós nők esetében pedig már a fázis 3-as vizsgálatok is. Azzal, hogy megérkezett az első szimbolikus szállítmány, a fejlesztés nem állt meg, számos területen kutatunk: vizsgáljuk az említett korosztályokat, figyeljük az esetleges ismétlő oltás szükségességét, a variánsok megjelenését és azt is, hogy ha szükséges, az adott technológiával gyorsan tudjunk módosítani az oltóanyagon.

AFP / FRANK HOERMANN

hvg.hu: Eljöhet a pont, amikor az új variánsokra új oltóanyagokat kell fejleszteni?

V. P.: Arról már van tudományos információnk, hogy a brit és a dél-afrikai variánsra jó immunválaszt ad a jelenlegi vakcinánk. Vélhetően az indiai mutánssal szemben is így lesz, de ha megjelenik egy olyan variáns, amelyhez módosítani kell az mRNS szekvenciáján, ezt nagyon gyorsan, akár heteken belül meg tudjuk tenni, hiszen nem kell új vírustörzset vagy vektort fejleszteni. Ezután persze a módosított oltóanyagot még jóvá kell hagyni, és le is kell gyártani, ez néhány hónapot vesz igénybe.

hvg.hu: Már a klinikai 1-es fázisban tesztelnek egy szájon át bevehető Covid-gyógyszert, milyen fejlesztésekre lehet még jó az mRNS-technológia?

V. P.: Ha a Covid–19-ről beszélünk, a cég nemrég valóban bejelentette, hogy egy vírus proteázgátlót tesztel, amely tabletta és infúzió formátumú készítmény, és képes a vírus szaporodását gátolni. A negyedéves tőzsdei jelentésünkben is szerepel, hogy a cég újabb 600 millió dollárt költ Covid–19-kutatásokra, ennek jó része az mRNS-kutatásokhoz kapcsolódik, de az egyéb terápiák is benne vannak.

hvg.hu: Az EMA hivatalból vizsgál minden mellékhatást az általa jóváhagyott oltóanyagoknál. A Pfizer esetében szívizomgyulladásos esetekről van szó, ezek milyen arányban fordultak elő?

V. P.: Világszerte eddig 260 millió adag vakcinát adtak be, gyakorlatilag az oltással nem összefüggésben lévő mellékhatások hasonló mértékben fordulnak elő, mint általában a lakosság körében. Semmi olyat nem találtunk, ami a vakcina biztonságossági profilját a fázis 3-as vizsgálathoz tapasztaltakhoz képest megváltoztatná. Magyarországon is folyamatosan jelentjük az adatokat Országos Gyógyszerészeti és ÉIelmezés-egészségügyi Intézetnek, ezek mind eljutnak az EMA-hoz.

hvg.hu: Éppen egy hete találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Kinek a kezdeményezésére jött létre a találkozó?

V. P.: Azt gondolom, nem ez a lényeg, hanem az, hogy erre a fontos beszélgetésre sor kerülhetett.

hvg.hu: A sajtótájékoztatójukon csak rövid bejelentést tettek, zárt ajtók mögött milyen témákról esett szó?

V. P.: A vakcinafejlesztésről beszéltünk, bemutattuk az adatokat a különböző korosztályokban való használhatóságról, a beoltásukhoz szükséges mennyiségekről, a várható szállításokról. Nagyon örülünk, hogy létrejöhetett ez a találkozó, a magyar oltási program sikere megkérdőjelezhetetlen, és ebben az eddig beérkezett 3,2 millió adaggal mi is jelentős részt vállaltunk. Sok kollégámmal együtt a kezdetektől megfeszítve dolgozunk azon, hogy segítsük a járvány megfékezését célzó oltási programot.

hvg.hu: Hat hónapja megbízhatóan szállítanak, ennek ellenére nyilvánosan még nem kommunikált a kormány a Pfizerrel, ami nagyban különbözik az orosz és kínai vakcinaszállítmányoktól. Mi változott?

V. P.: A munkánk beérett, és örülünk, hogy ez a kormány szintjén is látható. A találkozón sok kérdés elhangzott azzal kapcsolatban, hogyan tud majd felpörögni a gyártás, meg tudunk-e felelni az EU tagállamai felé tett ígéreteknek, most úgy látjuk, hogy igen. A rendelkezésre álló mennyiségekből is látszik, hogy az egyik vakcina, amire a magyar oltási programot a jövőben is lehet építeni, a Pfizer. Jó, hogy ezt a kormányzat is elismerte.

MTI / Mónus Márton

hvg.hu: A magyar kormány publikált egy táblázatot, amelyben az szerepel, hogy a Pfizerrel beoltottak közül százezer emberre vetítve 32-en haltak meg, amit még Karikó Katalin professzor is fontosnak tartott kiegészíteni. Erről szó volt a találkozójukon?

V. P.: Nem beszéltünk róla, egyáltalán nem érintettük. A Pfizer vakcinájából már több mint 260 millió adagot adtak be világszerte, a hatóságok felé jelentett adatok alapján azt tudjuk mondani, hogy a vakcina hatékony és biztonságos és a tapasztalatok egybe esnek a klinikai vizsgálati eredményekkel.

hvg.hu: A táblázatban megadott adatok megfelelnek a valóságnak?

V. P.: Erről nem tudok nyilatkozni, nem ismerem a mögöttes adatbázist. Erről a táblázatról a szakemberek már mindent elmondtak, amit lehetett.

hvg.hu: Konzervatív gyógyszergyártónak számítanak, ehhez képest a Pfizer oltóanyaga nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon „vakcinapopsztár” lett. Meglepődtek?

V. P.: Több mint 20 éve dolgozom a gyógyszeriparban, számos áttörést jelentő terápiát volt lehetőségem bevezetni Magyarországon. A gyógyszeripar nagyon konzervatív, rendkívül szabályozott, kevésbé ismert iparág, viszonylag visszafogottak vagyunk, így most tényleg furcsa és szokatlan, hogy ennyire előtérbe kerültünk. Megtisztelő a bizalom, de emberek százmillióit beoltani a készítményünkkel hatalmas felelősség.

AFP / BORIS ROESSLER

hvg.hu: Magyarországon jelenleg több millió ember van, aki nem regisztrált az oltásra. Ennek persze lehetnek különböző okai, de az egyik a vakcinaellenesség. Ön szerint fel kell lépni ellene?

V. P.: Nehéz kérdés. Sajnálom a minden fronton tapasztalható szakadást, amikor ez alapvetően egy egészségügyi kérdés, a saját és szeretteink biztonságáról van szó. Mióta az elmúlt 50–70 évben léteznek jól működő vakcinák, a napnál is világosabb, hogy nincs náluk jobb eszköz a fertőző betegségek megelőzésében. Erre pusztán szakmai kérdésként nézek, nem tudok vitába szállni hitbéli kérdésekkel, nem is feladatunk. Növelni kell a bizalmat az oltásokban, el kell érni a megfelelő átoltottságot. Most van egy kis megtorpanás, ami természetes, de különösen a fiataloknak meg kell érteniük, hogy a saját és szeretteik egészségéről van szó, amikor arról döntenek, beoltatják-e magukat. Ez a vírus itt van, ma is 1400 új fertőzött volt. (Interjúnk május 13-án készült – a szerk.) Maximálisan egyetértek a szakemberekkel, ébernek kell maradni.

hvg.hu: Előfordult a környezetében, hogy valakit mégis meg kellett győznie?

V. P.: Igen. Nehéz néhány emberhez eljutni, mert lezárnak. Szerintem az a fontos, hogy az emberek megértsék, hogyan működik egy vakcina, a félelmet, ami alapvetően a hiteles információhiányból fakad, így lehet áttörni. Az mRNS abban kicsit hasonlít az IT-hez, hogy az átlagember tudása ahhoz képest, amit a technológia lehetővé tesz, fényévekre van egymástól. Ez természetes, de le kell tudnunk fordítani ezt a tudást az átlagember nyelvére.

Az, hogy 280 nap alatt sikerült kifejleszteni egy új technológián alapuló vakcinát, majd abból rövid idő alatt 2,5 milliárd adagot gyártani, számomra holdra szállással ér fel.

Edukálni kell az embereket, hogy a gátakat feltörjük, más utat nem látok. Azt is látnunk kell, hogy Karikó professzor és kollégái évtizedeken át foglalkoztak ezzel a technológiával, nem a semmiből jelent meg. Mivel pont a Covid előtt ért el olyan szintre, hogy már használható lett, kialakult egy óriási igény, és kapott tőkét is, a hatalmas gyártási és logisztikai kapacitások kiépítéséhez, így szinte egyik pillanatról a másikra megtörtént az áttörés. Ilyet nagyon ritkán látunk a medicinában, ahol alapvetően az új technológiák lassan teszik be a lábukat. Ráadásul az mRNS-t az onkológiától a ritka betegségekig vagy az autoimmun betegségekig később számos területen lehet majd alkalmazni, ha valamiért, akkor Karikó Katalin ezért biztosan Nobel-díjat érdemel.

Karikó Katalin

MTI / Balogh Zoltán