Szabó M. István

Mennyire hiteltelenek a hiteles cégadatok?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint nincs semmiféle probléma a hitelesnek tartott nyilvános cégadatokkal. Sok cég és egy cégadatbázisokat kezelő, abból élő szolgáltató szerint viszont nagyon is van. Utóbbiak állítják, ha nem teszik ezt rendbe, hiteltelenné válhat az egész cégnyilvántartási rendszer. A hivatalos szervek mossák kezüket, és közben előkerül a "közhitelesség megdönthető vélelme” is.


Na, ennek vajon mi köze a rezsicsökkentéshez?

Nem értik a szolgáltatók, mit is akart közölni a kormány a szerdán megjelent, „rezsicsökkentéssel kapcsolatos további lépések” témakörben kiadott friss közleményében. Az azonban első ránézésre is világosnak tűnik, hogy a belengetett újabb intézkedéseknek éppen a rezsicsökkentéshez nincs sok közük.


Ki fog itt szigetelni, ha az állam rezsit csökkent?

A lakásszigetelés, ablakcsere, fűtéskorszerűsítés és más energiahatékonysági beruházások ugyan még nem csökkennek látványosan a rezsicsökkentési hajsza miatt, a lakossági energiaárak erőltetett vágása semmiképpen sem jó üzenet, és a mostani, energiatakarékosság szempontjából katasztrofális állapotok konzerválása felé hat. A mostani tempóval az is több mint 40 évig eltart, hogy az ország összes lakásának energiahatékonysági tervei elkészülhessenek, s akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a rezsivágás miatt megnövekedett megtérülési idő visszatartó ereje mekkora.


Ha a hóhért akasztják: Orbánék átrajzolták a felszámolópiacot

Csütörtökön tette közzé a pályázati úton megújított felszámolói névjegyzéket a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal. A hivatalos kihirdetésre két hónapot kellett várni, a vesztesek közül már többen felülvizsgálati eljárást indítottak a pályázati eljárás visszásságai miatt. A hvg.hu hozzájutott egy részletesen adatolt felméréshez, mely szerint minden tizedik nyertes a pályázati kritériumok szerint nem érhetett el annyi pontot, ahányat végül szerzett.



Paks II.: Lehet hinni a kormánynak, és lehet a számoknak

Érvek helyett inkább hitvitát folytat a kormány az utóbbi napokban az új paksi atomerőmű építésével kapcsolatos meggyőzésben. Mivel az Oroszországgal kötött paktum érdemi részéről már alig-alig esik szó, sorra vettük az utóbbi napokban érvként hangzó állításokat, és megpróbáltuk azokat köszönő viszonyba hozni a megismerhető valósággal. Íme.


Szemüveget Kínából, online? Miért ne!

Meglehet, hogy az optikusok lesznek a következő áldozatai a magas áfára épülő, nem hazai bejegyzésű online kereskedőcégek nyomulásának. Ők már nem csak az EU-n belülről törik lefelé az árakat, mert megjelentek a placcon a kínaiak is.


Hova álljon az Elmű–Díjnet csatában?

Ha az utóbbi napokban lezajlott adok-kapok után úgy tűnik is, hogy a díjnetes ügyfélnek most aztán döntenie kell, hová is álljon, valójában csak azt kell szem előtt tartania, hogy az áramszolgáltatós ügyeit akarja-e a továbbiakban egy helyen intézni, vagy ragaszkodik továbbra is ahhoz, hogy az összes rezsicsekkét egy oldalon fizesse. Kockázatok azért vannak. Összeszedtük a legfontosabb kérdéseket, és megadtuk rá a válaszokat is.


Hardcore teszten buktatták a pénztárgépeket?

Múlt csütörtökön visszavontak két e-kassza-engedélyt, ami 80-90 ezer kereskedőt és két forgalmazót biztosan érint – utóbbiakat az ügy minden szempontból a padlóra küldheti. A biztonsági réssel, illetve annak megtalálási módjával kapcsolatban azonban kételyek merültek fel. Az viszont biztos, hogy a piac többi szereplője nem képes a helyzetet máról holnapra kezelni, bármennyire is ezt sugallják a hatóságok. A hvg.hu információi szerint a rendőrség kedd délelőtt házkutatást tartott a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál.


Az e-könyv ára miért nem nulla forint?

Mocorog a könyvpiac: miközben ma már az internetes könyváruházakban megvásárolható könyvcímek hat-nyolcszorosa kering illegális tartalomként a weben, a kiadók (kényszerből vagy józan belátásból) kezdik elfogadni, hogy az e-book mégsem a végüket jelenti, és főleg nem a legfőbb ellenség. Sőt, az ingyenes tartalmakon is lehet keresni, ha megtanulják rendesen becsomagolni. Árcsökkentést azonban érdemben legfeljebb Brüsszelben lehetne kilobbizni.


Ki kell adni az eddig titkolt trafikpályázati adatokat

Első fokon pert nyert az állam és a nevében eljáró Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) ellen is az a Dunakeszin trafikját elvesztő felperes, aki azt kérte: adják ki neki a vesztes pályázatának pontszámát, az elbírálók névsorát, valamint az alkalmazott pontozási szempontokat. Az ítélet nem jogerős.


Putyin "komoly dokumentumokat" íratott alá Orbánnal

Szűk körű tárgyalással kezdetét vette kedden Orbán Viktor moszkvai munkalátogatása. A magyar kormányfőt Vlagyimir Putyin orosz államfő Moszkva környéki, novo-ogarjovói rezidenciáján fogadta. Az orosz elnök elmondása szerint Moszkvában egy sor dokumentumot készítettek elő aláírásra, amelyek reményei szerint hozzájárulnak a magyar-orosz kapcsolatok továbbfejlesztéséhez.


Orbán bemegy a spájzba az oroszokért?

Az új paksi atomerőmű építéséről tárgyalhat kedden, és akár évtizedekre is megkötheti a magyar energetika kezét a miniszterelnök, ha Moszkvában kötelezvényt ír alá Vlagyimir Putyin asztalánál.


Fekete dohány öli az egész piacot

Jogszabályi szigorítással, elrettentő bírságokkal és adóhatósági adatszolgálatás bevezetésével vet véget tervei szerint a kormány az erősödő illegális dohánypiaci jelenségeknek. A tavalyi áremeléseknek, a trafikbotránynak és a most bevezetett keménykedésnek azonban közvetve az is a következménye lehet, hogy véget ér a magyaroroszági dohánytermesztés, amiből a legszegényebb régióban 15-20 ezer ember próbál megélni.


„A mai álom holnap nevetség tárgya lesz, holnapután pedig valóság"

A technológiai fejlődés trendjeinek egy része viszonylag könnyen megjósolható, de a gazdasági és pláne a társadalmi következmények sokkal kevésbé. Az szinte biztos, hogy aki az innovációs gyorsvonatról most lemarad, az végleg kieshet a versenyből. Bőgel Györgyöt, a CEU Business School tanárát kérdeztük a belátható és a megjósolhatatlan jövőről.


Netes kereskedő nagyágyúk jöhetnek Magyarországra

Nemcsak, hogy egyre többen vásárolnak az interneten, hanem a korábbiakhoz képest elkezdtek másként is vásárolni, ami drasztikus átalakulásokat indított el az online kereskedelmi struktúrákban. A külföldi példákhoz képest még mindig 12-18 hónappal vagyunk lemaradva, ráadásul a magyar vásárlók inkább elmennek egy közeli boltba, minthogy ezer forintot fizessenek a kiszállításért. Kis Gergely, az eNET partnere úgy látja, 2014-ben néhány igazi nagyágyú érkezhet a hazai online kereskedelmi piacra.


A homálytól a tűélesig: mit láthat a betörőből a kamera?

A biztonsági kamerás rendszerek itthon is megértek a korszakváltásra: a rendőrségi térfigyelő kamerák „maszatos”, kis felbontású képei helyett már a lakossági pénztárcához igazíthatóan is készek azok a rendszerek, amivel szükség esetén a fogkoronát is ellenőrizni lehet. Akár mobilról is.


Terjedőben a karácsonyi wellness

A húsvéthoz és általában a piros betűs ünnepekhez hasonlóan a karácsonyt is erodálni kezdte a belföldi turizmus: az utóbbi években nőni kezdett azoknak az száma, akik a szentestét is inkább valamely wellness hotelben töltik, mint odahaza. A családi kör már nem kizáró ok, de attól azért még messze vagyunk, hogy mindez igazán jelentős tendenciává váljon.


Kisboltokat csinál ki a netes áfaharc

Kutyakaját Lengyelországból, elektronikai eszközöket és PC-ket, tableteket Szlovákiából, fehérárut, háztartási gépet pedig mondjuk Luxemburgból (is) olcsóbban lehet megvenni a neten, mint bármelyik itthoni boltban. Az üzlet, ami az országok közötti áfakülönbségekre épül, virágzik. Jogilag nincs rajta fogás, de ettől még tönkremehetnek a hazai kiskereskedők.


"Eztán tisztán kell játszani, mert nem tudni, mikor néz be a revizor"

Minden tizedik kisbolt lehúzza a rolót január elsejével az online pénztárgépek miatt, de az életben maradó kereskedők harmada már most elszabotálja az új pénztárgépek beüzemelését, hogy még utoljára, nem feltétlenül tiszta, de mindenképpen pluszbevételt szerezzen a karácsonyi vásárlázból. A két hét múlva esedékes céldátumhoz a kormány továbbra is pókerarccal ragaszkodik, pedig alig-alig van még az adóhatósághoz bekötött e-kassza. Egy hazai online pénztárgép-fejlesztő és -kereskedő szemüvegén át mindez úgy látszik, hogy mire a rendszer valóban működni kezd, alaposan benne leszünk a jövő évben.