Szabó M. István
Szabó M. István

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint nincs semmiféle probléma a hitelesnek tartott nyilvános cégadatokkal. Sok cég és egy cégadatbázisokat kezelő, abból élő szolgáltató szerint viszont nagyon is van. Utóbbiak állítják, ha nem teszik ezt rendbe, hiteltelenné válhat az egész cégnyilvántartási rendszer. A hivatalos szervek mossák kezüket, és közben előkerül a "közhitelesség megdönthető vélelme” is.

Ön milyen adatbázist használ akkor, ha egy cég működését, adatait, tulajdonosait, eredményességét jobban szemügyre szeretné venni, például azért, mert szerződést készül kötni vele? Nagy valószínűséggel valamelyik cégnyilvántartás után nyúl. A legismertebbek, mint az Opten, a Céginfó előfizetésekből élő szolgáltató cégek, az e-Cégjegyzék pedig az igazságügyi tárca nyilvános adatbázisa. És bár kevésbé ismert, hasonló adatbázisa a NAV-nak is van – igaz, ez utóbbival csak az egyéni és társas vállalkozások tevékenységeit lehet lekérdezni.

Elvileg mindegyikben ugyanazoknak az adatoknak kellene szerepelniük. De mit szól ön ahhoz, hogy e hitelesnek tekintendő adatbázisok akár félrevezető adatokat is tartalmaznak? És ahhoz, hogy nincs, aki ezt a csorbát kiköszörülje?

Véletlen találat

A hvg.hu több tételben is foglalkozott az utóbbi hetekben a felszámolócégek licenceinek újraosztásával. Ennek során az is kiderült, hogy az évi többmilliárdos biztos bevételt biztosító piac újraosztását hogyan sikerült kérdőjelekkel telitűzdelnie a pályáztatást lebonyolító Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak (KIH). Meg az is, hogy az eredményhirdetés – tehát annak a 130 cégnek a kijelölése, amely az elkövetkező hét évben felszámolást végezhet – miért emlékeztet kísértetiesen a trafikügyre.

A nyertes cégek közül hamar előkerült több érdekes vállalkozás is: vannak köztük trafiknyertesek, és vesztegetésért elfogott felszámoló is. Cikkünkben rámutattunk arra is, hogy különös módon két nyertes cég elérhetősége egy ügyvédi irodában fut össze, és hogy az új névjegyzékben több céggel is nyertes érdekeltségi körök azonosíthatók. Megírtuk azt is, hogy az ügynek nincs vége, mert több cég is jogorvoslati kérelemmel a közigazgatási bíróság elé vitte az ügyét. E tényfeltáró munka közben olyan jelenségre bukkantunk, ami megkérdőjelezheti a cégnyilvántartások hitelességét.

A nyilvános cégadatbázisban szereplő információkra mérget azért nem érdemes venni?
©

A pályáztatást bonyolító KIH-ból kikerült, a pályázókat összesítő táblázatot (benne az összes pályázó nevét, helyezését és pontszámait) a hivatalos cégnyilvántartásban szereplő adatokkal összevetve azt találtuk, hogy a nyertes cégek között legalább másfél tucat olyan található, melyek indokolatlanul kaptak pluszpontokat. Még a NAV honlapján elérhető céges tevékenységlistákban is találtunk több olyan céget, illetve azoknak tevékenységét, ami alapján a pályázaton "elért" eredményük nem tűnik reálisnak.

Úgy tűnt, hogy a pályázati kiírásban szerepelő egyik kritériumot – miszerint a cég úgy kaphat plusz nyolc pontot, ha a „tevékenységi körei között nem szerepel a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan-bérbeadás, ingatlankezelési tevékenység, operatív és pénzügyi lízing tevékenység, vagyoni őrző-védő tevékenység, valamint irattározási és raktározási tevékenység” – az elbíráláskor nem vették figyelembe. A további nyomozásunk azonban arra a meglepő eredményre jutott, hogy a hivatalos cégnyilvántartások és cégadatbázisok (a tevékenységi körre vonatkozóan legalábbis) telis-teli vannak valótlan adatokkal.

Minden a cégek felelőssége?

A KIH Kommunikációs és Koordinációs Osztálya által küldött válaszlevél szerint a hivatalra a tevékenységi körök értékelésével kapcsolatban semmilyen felelősség nem hárul. Szerintük három variáció lehetséges: az első szerint a pályázó úgy nyilatkozott, hogy nem folytat „összeférhetetlen, az átláthatóság, pártatlanság, ellenőrizhetőség feltételeinek nem megfelelő tevékenységet”, és ezt mutatta a pályázati dokumentációja is. A második szerint az új felszámolói névjegyzékbe kerülés fejében a cégek jelezték, hogy a fent idézett, tiltott tevékenységet „nem kívánnak folytatni”, és ezt nyilatkozattal is megerősítették.

A harmadik szerint voltak olyan cégek, amelyek „nem tettek nyilatkozatot, és a pályázati dokumentáció alapján megállapítható volt, hogy összeférhetetlen, és az átláthatóság, pártatlanság, ellenőrizhetőség feltételeinek nem megfelelő tevékenységet végeznek”. Ez utóbbi pályázókat a KIH állítása szerint az értékelés során pontlevonással sújtották.

(Amennyiben ez igaz, a harmadik esetre alig volt példa, hiszen a 344 pályázó közül 23 cég volt csupán, akik a pályázati kiírás pontozási rendszere szerint e tézis alapján 8 pontot biztosan nem kaptak meg. Az első ilyen cég a 181. helyen, a második a 279. pozícióban szerepel a listán – amiről 130-an lettek nyertesek.)

A KIH a magyarázatához hozzáfűzte, hogy mivel a pályázati kiírás egy pontja egyértelműen rögzíti, hogy ha a pályázó nem teljesíti a vállalásait (tehát pl. végez tiltott tevékenységet), akkor törlik a névjegyzékből.

Törölték, jelezték, hiába

A 130-as, „győztesek listájára” került, de a tevékenységi körrel kapcsolatos szűrőn fennakad cégeket sorra megkerestük azzal, hogy ha tudnak, adjanak magyarázatot a láthatóvá vált problémára.

A felszámolói névjegyzékre új szereplőként felkerült Innovit Zrt.-nek a tevékenységei között jelenleg is szerepel kis- és nagykereskedelmi tevékenység. A felszámolói pályázat elbírálói viszont úgy pontozták a céget, mintha ez nem szerepelne a tevékenységei között. A cég jogi képviselője a hvg.hu kérdésére azt mondta, már az első – később megsemmisített – pályázati forduló előtt töröltették a NAV-val ezeket a tevékenységeket. Az adóhatóság azonban nem küldte tovább a cégbíróságnak a változtatást, hiába kérte a cég azóta többször is. A jogi képviselő elmondása szerint a pályázaton a törlésről szóló NAV törzsadatlappal igazolták a változtatást.

A névjegyzékbe szintén bekerült CCA Zrt.-től szintén azt a választ kaptuk, hogy a cégadatbázisban valóban látható a tevékenységei között a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ezt azonban már rég törölték, csak még nem jelent meg. A pályázaton a cég szintén maximum pontot kapott a formai követelményekre, ami a pályázati kiírás alapján azt jelenti, hogy a bírálók elfogadták a cég erről szóló nyilatkozatát. Ugyanez a tevékenység szerepel a névjegyzékre ugyancsak felkerült Kurátor-Felszámoló Kft. cégadatlapján, de a cégtől az előzőekkel egyező választ kaptunk.

Találtunk olyan céget, melynek vezetője azt mondta, hogy az összes cégnyilvántartásban megtalálható ingatlaneladási tevékenységet biztosan nem végzik azóta, hogy megvásárolta a céget, „pedig annak már közel 10 éve” – tette hozzá. Egy másik vállalkozás első embere arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a csődtörvény a felszámolók összeférhetetlenségével kapcsolatban egyértelműen úgy fogalmaz, hogy kizáró ok például az ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoring-tevékenység végzése, ők már jóval a pályázat kiírása előtt töröltették ezt a cég tevékenységi köréből. És bár azt tudják, hogy a nyilvánosan hozzáférhető cégadatbázisban ennek a mai napig nincs nyoma, annál többet nem tehetnek, minthogy ezt többször is jelezték a NAV-nak.

Felülírták mindenhol

A problémát az egyik nagy felszámolócég vezetője úgy magyarázta, hogy egy 2011-ben a parlament által megszavazott salátatörvényben szerepelt egy passzus, amely azt írta elő, hogy 2012 decemberéig a cégeknek be kell jelenteniük a tevékenységi körüket a NAV-hoz, mely azt követően ezzel az adatbázissal az egyedüli hivatalosként rendelkezik. Azok a cégek, amelyek nem ellenőrizték a maguk adatait, és nem módosítottak, a NAV-nál elérhető, korábbi vagy akár hibás, hiányos tevékenységi kör megnevezést vezettették át az adóhatósággal – és mivel a NAV-nál lévő adatbázis felülírta az összes többi cégnyilvántartási rendszerben szereplő adatot, a probléma máris az egész rendszerre szétterjedt. Ezzel kapcsolatban több cégnél is elmondták, hogy a problémát jelezték a NAV felé – az egyik cégnél például 2013 februárjában szembesültek azzal, hogy a tevékenység nyilvántartási adatai nem egyeznek az alapszabályban foglaltakkal, de ezt azóta sem sikerült az adóhatósággal szinkronba hozatniuk.

A tevékenységi körre vonatkozó adatok hitelességével kapcsolatban Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője azt mondta: sok esetben azt tapasztalják, hogy a cégektől különböző forrásokból érkező adatok nem, vagy csak kiszámíthatatlanul késve szinkronizálódnak az adatbázisban. „Nem egy konkrét helyen vesznek el az információk, hanem sok olyan rés van a rendszerben, ahol ez bekövetkezhet” – mondta a szakember. Úgy látják, hogy a tevékenységi körre vonatkozó problémák zöme a kisebb cégeknél akár hosszú időre is észrevétlen maradhat. Elég, ha a cégben történő változásokat különböző személyek jelentik be, de nem egyeztetnek egymással. A tevékenységi kör módosítást rendre a könyvelők jelentik a NAV felé, de ha a cégnek például a címe vagy tulajdonosi köre változik, akkor a társasági szerződést írja át az ügyvéd (aki rendszerint egy régebbit vesz ehhez alapul).

A kereshetőség már mobilizált...
©

Petrics Richárd szerint az is gyakori, hogy a céginformációs rendszerekben – amelyek a közzétett információkból dolgoznak – azért nem látszik az adott vállalkozás egyes adataiban történt módosítás, mert azt a cégközlönyben olykor hónapokkal késve teszik közzé. A kommunikáció azonban a cégbíróságok és a NAV közötti sem zavartalan. A céginformációs vezető azonban olyanról még csak nem is hallott, hogy bárki ezeket az adatokat ellenőrizte volna. „Pedig a rendszer egészére ez időről időre ráférne, az nem is kérdés” – tette hozzá.

Az ügyben megkerestük az adóhatóságot is. Többszöri levélváltás, telefonálás és bő egy hét gondolkodási időt követően az adóhatóság válaszolt a feltett kérdésekre. Ebből (a hatóság válasza szó szerint idézve A cégnyilvántartás közhitelessége „megdönthető vélelem” című keretes írásban olvasható – a szerk.) leginkább az látszik, hogy a NAV-nak hivatalosan nincs tudomása „a kérdésben említett probléma fennállásáról, sem általában, sem folyamatban lévő egyedi esetekben”.

Vagyis az adóhatóság adatai alapján dolgozó cégnyilvántartás(ok)ban szereplő adatok hivatalosnak is tekinthetők. Ha mégsem, arról viszont egyébként sem a NAV, sokkal inkább a cégnyilvántartók, és még inkább a cégek tehetnek – állítja az adóhatóság. Arra a kérdésre azonban nem kaptunk egyértelmű választ, hogy ez a helyzet mikor, hogyan és mikorra normalizálható. Ami végeredményben azt jelenti, hogy a nyilvánosan hozzáférhető cégadatbázisban szereplő adatok vagy igazak, vagy nem – ennek minden következményével együtt.

A cégnyilvántartás közhitelessége „megdönthető vélelem”

hvg.hu: Kijelenthető-e, hogy ezek a nyilvánosan hozzáférhető információk tehát nem hitelesek, nem jók?

 

NAV: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. § (1) alapján „a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”

A fentiekből következően a cégnyilvántartás közhitelessége megdönthető vélelem arra nézve, hogy a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait.

Mindezekre tekintettel nem jelenthető ki az, hogy a kérdésben említett adatok ne lennének hitelesek vagy jók, ugyanakkor annak lehetősége fennáll, hogy akár ügyféli mulasztás, akár ügyintézői elírás következtében a cégnyilvántartás adatai eltérést mutatnak a tényleges helyzethez képest, ennek orvoslására azonban több lehetőség van, melyet az utolsó két kérdésre adott válaszunkban fejtünk ki. Mindezek mellett az ügyfél igazolhatja, hogy eleget tett bejelentési illetve változás-bejelentési kötelezettségének, akár a papír alapú adatlap másodpéldányának, akár az elektronikus úton benyújtott adatlaphoz kapcsolódó elektronikus nyugtának a felmutatásával.

hvg.hu: Mi idézte elő ezt, a fent vázolt problémát?

 

NAV: 2012. március 1-ig a tevékenységi köröket az állami adóhatósághoz kellett bejelenteni. Az előbb említett dátumtól viszont a Ctv. 24. § (4a) bekezdése szerint a fő- és egyéb tevékenységeket jelölő TEÁOR kódokat a cégbejegyzéskor kizárólag a cégbírósághoz kell bejelenteni, melyről a cégbíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 17. § (2) bekezdése szerint elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, általánosságban a cégjegyzékben bekövetkezett változásokról pedig ugyanilyen módon szolgáltat adatot a cégbíróság a NAV részére a Ctv. 63. § (1) bekezdése alapján.

Az Art. 23. § (1)-(2) bekezdései alapján ugyanakkor a tevékenységi körök változását az állami adóhatósághoz kell bejelenteni, melyről a NAV szintén elektronikus úton értesíti a cégbíróságot (Ctv. 22. § (4b) bekezdés).

Nincs tudomásunk a kérdésben említett probléma fennállásáról, sem általában, sem folyamatban lévő egyedi esetekben. Hivatalunk az ilyen jellegű hiányosságra utaló adózói megkeresésre minden esetben megvizsgálja az abban jelzett eltérés okát. 

 

hvg.hu: Milyen következményei vannak ennek a cégekre nézve (ha például hiteles tevékenységleírást kell beadnia egy pályázathoz, kihez, milyen igazolásért kell fordulnia)?

 

NAV: Amennyiben a cégnek kötelessége tevékenység leírást adnia pályázatához, úgy – amennyiben ő maga észleli az eltérést –, akkor kezdeményezheti adatainak javítását. Amennyiben a pályázatot kiíró illetve az ágazati jogszabályok biztosítják a korrekció lehetőségét, akkor az ügyfél ennek megfelelően köteles eljárni. A kérdésre ugyanakkor a konkrét ügy ismerete nélkül nem lehet pontos választ adni.

hvg.hu: Mikor, minek a hatására kerülhet szinkronba a rendszerben rögzített adat és a cégre vonatkozó valóság? Kiknek kell kezdeményeznie a korrekciót, és ki fogja ezt ellenőrizni, kontrollálni, kikényszeríteni?

 

NAV: Az adatok szinkronba kerülésére és a korrekció kezdeményezésére több lehetőség van.

Amennyiben az ügyfél észleli, hogy a cégnyilvántartás nem megfelelő adatokat tartalmaz, akkor a Ctv. 33. §-a alapján lehetősége van arra, hogy kérelmére a cégbíróság korrigálja a saját nyilvántartásában a kérdéses adatokat. Erről a NAV a fent említett adatszolgáltatási kötelezettség révén értesülni fog, és ezt követően intézkedhetünk saját nyilvántartásunk módosítása iránt.

Speciális szabály az előzőekben említettekhez képest, ha a tevékenységi körök változását szükséges bejelenteni. Ebben az esetben az ügyfél a tevékenységi körök változását az Art. 23. § (1)-(2) bekezdései alapján a megfelelő adatlapon (14T201T) jelenti be az adóhatóságnak, amely ezt továbbítja a cégbíróság részére.

Amennyiben a NAV észleli azt, hogy a nyilvántartásában szereplő adat nem felel meg a valóságnak, akkor, ha ennek oka az ügyfél mulasztása, felszólítja a megfelelő adatlap benyújtására, és az abban szereplő adatokat beépíti nyilvántartásába. Abban az esetben, ha az eltérés adóhatósági hibára vezethető vissza, akkor van lehetőség a nyilvántartásnak a saját hatáskörben, illetve az ügyfél kérelmére történő módosítására is.

Amennyiben a cégbíróság észleli a tevékenységi köröknek a cégjegyzékbe bejegyzett és a tényleges helyzete közötti eltérését, akkor a Ctv. 72. § (1) bekezdése alapján a törvényes állapot helyreállítása érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, melynek során felszólítja a céget a törvényes működés helyreállítására, illetve hivatalból is jogosult a cégjegyzék adataiba történő bejegyzésre vagy törlésre. Megjegyezzük továbbá, hogy az előbb említett eljárás lefolytatásának helye van meghatározott személyi kör kérelmére is, amennyiben a cégjegyzék adataiban eltérést észlel a fennálló állapothoz képest (Ctv. 77. § (1) bekezdés).

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Szabó M. István - Máriás Leonárd Gazdaság

Közétkeztető és fürdőépítő is beszáll a felszámolóbizniszbe

Az új felszámolói licencekért kiírt pályázat egyik vesztes cége megpróbálta megnézni, miért nem nyert, de nem kaphatja meg saját pályázatának részletes értékelését. Pedig jó lenne tudni, hogyan zajlott az elbírálás, mert az új névjegyzékben a hvg.hu újabb visszásságokat talált. Ügyvédi irodában összeérő új felszámolótársaságok, többszörösen nyertes érdekeltségi körök és egykori fideszes kapcsolatokkal rendelkező közétkeztető is szerepel a listán.

Szabó M. István Gazdaság

Ha a hóhért akasztják: Orbánék átrajzolták a felszámolópiacot

Csütörtökön tette közzé a pályázati úton megújított felszámolói névjegyzéket a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal. A hivatalos kihirdetésre két hónapot kellett várni, a vesztesek közül már többen felülvizsgálati eljárást indítottak a pályázati eljárás visszásságai miatt. A hvg.hu hozzájutott egy részletesen adatolt felméréshez, mely szerint minden tizedik nyertes a pályázati kritériumok szerint nem érhetett el annyi pontot, ahányat végül szerzett.

Aszad: „az amerikaiak csak zsebre teszik önöket”

Aszad: „az amerikaiak csak zsebre teszik önöket”

Ez történt: megmérték, és vannak mobilok, melyek 10x annyira sugároznak, mint a többi

Ez történt: megmérték, és vannak mobilok, melyek 10x annyira sugároznak, mint a többi

Spanyol hadihajó provokált Gibraltárban

Spanyol hadihajó provokált Gibraltárban

Kiderült, hogy miért tiltották le a Bayern meccsének közvetítését Iránban

Kiderült, hogy miért tiltották le a Bayern meccsének közvetítését Iránban

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Ennek a matracnak sokan örülnének: ha kell, akkor fűt, ha kell, akkor hűt

Ennek a matracnak sokan örülnének: ha kell, akkor fűt, ha kell, akkor hűt