Sűrű mézért házhoz kell menni
Disznózsírnak látszik, de aki megkóstolta a repcemézet, azt levette a lábáról. Az akácméz egyeduralmát bodzával és galagonyával is csipkedik, és ez is egyik oka, hogy már nem a náthaszezon a jó mézek csúcsidőszaka.
Szabó M. István
Elmarad az olasz borvendetta
Noha tavaly egyetlen varázsütésre elmúlt az olcsó olasz importborok miatt évek óta tartó termelői és piacvédelmi frász, az eredetileg a napokban hatályukat vesztő regulák érvényességét mégis meghosszabbították. Okokat és összefüggéseket kerestünk.
Orbán nyugit akar, de Lázár szüretelhet Tokaj-Hegyalján
Visszaállítják az „aszúforradalom” előtti vállalatirányítási rendszert az állami tokaji borászatnál. Az eddig megmondó emberként mozgó Tombor András már le is fordult az idén tavasszal Grand Tokajjá átkeresztelt Tokaj Kereskedőházról, mely leginkább egy elszabadult hajóroncsnak látszik. A kormányhoz főként helyi erőket engednek, de a kasszában pénz biztosan csak augusztus végéig van.
Bosszúpornó az új Bourne-film
Ha elhiszi, hogy Matt Damon még mindig képes poszttraumás öklendezésre rögtön azután, hogy egy csapással leütötte a beépített szekrény méretű ellenfelét, nos, akkor az új Jason Bourne-film jó. Kritika.
"Nagyon szomorú lenne kimondani, hogy ennek az országnak nincs perspektívája” – interjú Dobó Mátyással
Az informatikushiány már most is probléma, de abból halmozottan hátrányosan jöhet ki az ország, ha a digitális írás tanítása és alkotói szintű elsajátítása nem válik az iskolai tananyag szerves részévé. A miértekről és a kilátásokról kérdeztük az egyik legismertebb digitális trendbloggert, szolgáltatásfejlesztőt, Dobó Mátyást – alias Doranskyt.
Ámon Ada: Sajnos, az ostoba üzenet is eljut a választóhoz
A magyar energiapolitika egyik legfőbb baja ma az, hogy a rövid távú haszonszerzésre törekvő politikusok félnek a hosszú távú megoldásoktól. Az energiahatékonysági projekteknél is megelégednek azzal, hogy adnak félmilliárd forintot hűtőgépcserére, mert akkor szerintük már zöld mázzal lekenhető a költségvetés. Az Energiaklub élén szerzett tapasztalatait most uniós szinten kamatoztató Ámon Adát kérdeztük.
„Egyvalamihez végképp nem értettünk: hogyan kell eladni a bort”
Évek óta bent volt az utolsó fordulóban, az idén azonban el is nyerte a Borászok Borásza díjat Bacsó András (60). Az Oremus főborászát, Tokaj-Hegyalja egyik ikonikus birtokának vezetőjét arról is kérdeztük, hogy tényleg készüljön-e tokaji vörösbor, illetve miképp építhető fel egy olyan borászat, amely gyakorlatilag egy ékszerdoboz.
Ahol nem középiskolás fokon oktatják a kézműves kávézást
Nem elég csak a kávépörkölő-manufaktúra a cég céljainak eléréséhez, de akkor miért az oktatás a működési modell harmadik lába? És mit lehet egy angol baristabajnoktól ellesni a fogadóóráján? Csömörön jártunk, ahol campust nyitott a Madal Café tulajdonosa.
Minden telenoros ügyfél szerződése módosul
Egy év sem telt el azóta, hogy a mobilszolgáltatók szerződésmódosításai ügyfélszolgálatok előtti tumultusokat, heves indulatokat generáltak, a Telenor újra változtatna az élő szerződések feltételein. Most azonban más van a háttérben, nem díjemelés – mondja a cég.
A kormány fegyverével mutatták ki, hogy Paks II. nem lehet gazdaságos
A Paks II. projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem, és miközben állami támogatás nélkül gazdaságilag nem életképes, arra nyújt leginkább lehetőséget, hogy bebetonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Egyebek közt ezeket a megállapításokat tartalmazza egy kedden ismertetett nemzetközi tanulmány, amely demonstratívan azokkal a feltételezésekkel számolt, amellyekkel korábban a kormány által felkért Rothschild Bankház. Arról is szó van benne, hogy ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.
Nem érti, miért kellene Mészáros Lőrincnek tokaji birtok? Pofonegyszerű
Azt eddig is tudni lehetett, hogy jó néhány kormányzati, illetve a kormánnyal jóban lévő potentátnak van kisebb-nagyobb szőlője, borászata Tokaj-Hegyalján, de az, hogy Mészáros Lőrinc egy jelentős méretű, komplett, jól működő borászatot vehet itt, még a szakmabelieket is meglepte. Körbejártuk, miért éledhetett fel a vásárlási kedv Tokajban, miért hiányzik az egyre színesedő képből Csányi Sándor, s mindezeknek lehet-e köze ahhoz, hogy a támogatási projektek pénze új területekre terjed ki.
Tokajba is betrappolhatott Mészáros Lőrinc
A gázszerelőként indult milliárdos felcsúti polgármester lassan mindent felölelő céghálózatából egy tétel még biztosan hiányzott, egy tokaj-hegyaljai borászat, illetve birtok. A kormányhoz közel álló körökből egyre többen vannak, akiknek van Mádon vagy a környéken ilyesmije. Több Tokaj-hegyaljai forrás azonban egybehangzóan állítja: Mészáros Lőrinc most kipipálja ezt a rubrikát is. Ha ez igaz, úgy Orbán Viktor barátja talán birodalma egyik legjobb üzletét üti nyélbe, amennyiben valóban egy méretes, piaci és fejlesztési potenciálját tekintve is jelentős, több mint pusztán működőképes céget szerez meg.
Áhítatra vágyik? Nézzen színes, bűzös és zajos némafilmet
Ha nem tudja rávágni kapásból, hogy miért érdemes beülnie a totálisan, hangban, képben, látványban felújított Ben Hurra, akkor először is vegyen egy nagy-nagy levegőt. Mi már láttuk.
Vehet netet az égből is
Mindenki futott már bele olyan helyzetbe, hogy épp amikor kellett volna, a mobilján nem volt térerő, vagy az adatforgalmi sebességgel adódtak gondjai – vagy olyan helyen (erdőben, völgyben) lett volna szüksége telekommunikációs szolgáltatásra, ahol ilyesmi nem is volt soha. Magyarországon a lakosság néhány százaléka éppen ilyen területen és viszonyok között él, vagyis vezetékes telefon és internetkapcsolat híján kimaradtak a digitális korszakváltásból zömmel azért, mert a szolgáltatóknak nem érte meg odáig kiépíteni az infrastruktúrájukat. Mutatjuk a megoldást.
Már megint a frászt hozzák Orbánékra a németek
Megint lehet Németországra csodálkozni, mivel Európa legerősebb gazdasága újabb brutális csúcsot döntött – a sokat hivatkozott Energiewende jóvoltából. Vasárnap egy kis időre szinte elérték, hogy csak megújuló energiatermelésből működtették az országot. Igen, az egészet.
Orra bukik Pakstól a fejnehéz orbáni logika
Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
Nem olcsó, de rengeteg pénzt hozhat: már aratnak az első digitális mezőgazdászok
A legtöbbeknél a mezőgazdasághoz ma még ritkán kapcsolódik a szerverközpontok, felhőalkalmazások és informatikusok képe, pedig éppen a digitalizáció teszi lehetővé, hogy az ágazat minden korábbinál pontosabban mérhesse meg, kalkulálhassa ki és valósíthassa meg a saját sikeres működésének lépéseit.
Felárat fizetünk a horvátok olcsó paksi áramáért?
Noha egy hete a Reuters még azt írta, hogy a horvátok akár vállalkozóként is részt vennének az új magyar atomerőműben, a miniszter most pontosított: csak a végtermék vevőjeként tudja az együttműködést elképzelni. Úgy ahogyan most is vesznek áramot Pakstól - és ha olcsó lesz, akkor remélik, Paks II-től is megtehetik majd.
Erre senki se gondolt: milyen hatással van a környezetre egy napelemfarm?
Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy egy szénerőmű közelében milyen biológiai lábnyomok képződnek, s azt se, hogy a szélturbinák keltette zaj lehet-e a környezetére káros hatással. De azt tudományos alapossággal nem vizsgálta eddig senki, hogy egy-egy napelempark létrehozása mivel jár a környezete élővilágára. Nem véletlen, hogy a pótlás éppen a britektől érkezett.
A napkorong négyszögesítésével rajzolták át az MVM arcát
Új imázskampányt és cégarculatot kapott az állami energetikai holding, de nem volna meglepő, ha a kampányszlogenről önnek is Bill Nighy letolt gatyája jutna az eszébe.