Fizetés helyett egy közösségi oldalról elérhető formadokumentum kitöltését és postára adását javasolja egy jogértő szakember Sátoraljaújhelyen, ahol sok vállalkozást annak ellenére – akár évi 30 ezer forintot is meghaladó mértékű – szemétdíj megfizetésére kötelez a régiós kukáscég, hogy a vállalkozók semmiféle hulladékot nem termelnek. A polgármester is azt mondja: senki ne fizessen!
Felettébb harcias sajtóközleményben reagált a Miniszterelnökség arra a múlt héten megjelent brüsszeli levélre, melyben az Európai Bizottság (EB) a paksi atomerőművi beruházással szemben elrendelt versenyjogi vizsgálat megindítását indokolta. A budapesti válasz azonban az EB-re mutogatáson túl, konkrét cáfolattal nem szolgál.
A két, kontinens méretű ország, India és Oroszország egymás kezébe csaptak: az oroszok is beszállnak az indiai megújuló energiatermelési vízió megvalósításába. Első lépésben egy 500 megawattos "kísérleti projekt" megvalósítását bízták az oroszokra, melynek céldátuma jóval közelebbi, mint a mi Paks II-nk bekapcsolási ideájaként hangoztatott 2026.
Elfogytak az észérvek a szél- és napenergiával szemben szkeptikusok számára: a Tesla után egyre több nagy gyártó lép be az otthoni energiatárolást megoldó házi akkumulátorok piacára. Ezzel a világot lassan, de biztosan átalakító energiahatékonysági kirakónak az utolsó darabja is a helyére kerülhet.
A Forma–1-ben az idei szezon hetekkel ezelőtt véget ért. A következőig viszont már kevesebb mint 90 nap van csak hátra. Most van idő elmerengeni mindazon, ami a 2015-ös Mercedes-dominancia mellett március 13-tól november 29-ig 19 tételben megtörtént. Ehhez is nagy segítséget jelent egy friss F1-es kötet.
December elején két pofont is beszedett a kormány Brüsszeltől a paksi új atomerőmű építési projektje miatt, azóta pedig újabb akadályok merültek fel. De mennyivel kerültek messzebb Orbánék „az évszázad üzletétől”?
Láttatható áttörésnek az is, hogy az atomenergia-fetisizmussal küzdő kormányzati tervekben felbukkant végre egy pécsi naperőmű-építés is. Az részletkérdés, hogy erre miért nem Orbánék, hanem kizárólag Brüsszel áldoz Magyarországon, mert 100 százalékban uniós pénzből finanszírozzák a projektet. Az viszont nem részletkérdés, hogy ez a napelemtábla-park mit takar el, és mire elegendő. Körbejártuk, valójában mit jelent az, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve épülhet meg nálunk.
Nem félnek már a magyarok az ehető virágoktól, keresni kezdték az ínyenceknek való, "ültetvényszelektált" őrölt pirospaprikát is, a curry után lépdelő kardamomtól és a maszalától se ódzkodnak már. Rendületlenül zajlik a háziasszonyok csendes gasztroforradalma – megnéztük, hová jutott ezen a fronton egy szépreményű fűszermanufaktúra, a Fűszerész. Az megvan, hogy a termelő egy kiló vaníliáért 4 ezer forintot kap, de mire ideér, 200 ezer forint lesz az ár?
Tavaly ők is harcosan kikeltek az internetadó kormányzati terve ellen, az internetes nemzeti konzultáció bejelentésekor azonban már Deutsch Tamás mögött ültek – hogy mára aztán becsempésszék a szakmai közbeszédbe (és az orbáni retorikába is) a digitális gazdaság fogalmát. Laufer Tamást, az IVSZ (Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) elnökét kérdeztük arról, megérte-e „táncba menni”.
A korszerűsített előfizetési csomagjuk drágább, viszont legalább nem sok gyakorlati hasznuk származik belőle – vonja le a maga konklúzióját egy vidéki vállalkozó, akivel a mobilszolgáltatója néhány hete levélben közölte: a jövő decemberig élő hűségideje ellenére más előfizetési csomagba sorolja. Ha akar, reklamáljon faxon.
A szüretnek vége, megint vezetőt cserél az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. Az utóbbi hónapokban a kimerülő hitelkeret miatt leálló beruházással és a tulajdonosi aggályokról szóló hírekkel exponálódott cég az újabb problémás időszakát egy új vezérigazgató kinevezésével zárná le. Szappanos Péter másfél éve van a cégnél – annak a csapatnak a tagja, mely az állami borászat "megújulási folyamatának stratégiai tervezésén és kivitelezésén" dolgozik. A csak februárban kinevezett eddigi vezérigazgatót azonban – némi meglepetésre, az eddigi szokásoktól eltérően – nem küldik el a cégtől.
Az utóbbi napokban több olyan mélyütést is kapott a magyar kormány Brüsszelből, amitől valóban komoly veszélybe kerülhet az új paksi atomerőmű építésének jelenlegi terve. A témában Brüsszel nem bekeményített, csak most ért el bizonyos (még mindig nem központi) kérdések véleményezéséig, és most úgy tűnik, Budapest eddigi, "minden rendben van, mindent jól csináltunk"-érvelését távolról sem érzik megalapozottnak.
Kölcsönösen előnyös alkut köt a jó oldal képviselője a rosszal, és ezt ugyan csakis ő hiszi el a kezdetektől fogva, ám az informátor-likvidátor kapcsolat évtizedekig fennmarad. A Fekete mise világoskék szemű, kopaszodó gengsztere például olyan zseniális, hogy Johnny Deppbe sokan újra, méltán szeretnek majd bele. A film csütörtökön került a mozikba, mi már megnéztük.
Gyönyörűen filmezett, klasszikus korszaklezárós James Bond-sztori lett a napokban a moziba került 007 Spectre. Azt még nem tudni, hogy a film kasszában mérve mennyire lesz sikeres, de aki jegyet vált rá, jobban jár, ha tisztában van vele: ez egy búcsúkeringő, mely makacsul a tradicionális jamesbondi keretek között marad.
Szpáhikultúra – így jellemzi Felsmann Balázs korábbi energetikai szakállamtitkár, hogy egy miniszterelnökségi belső anyag szerint a kormány megcsapolná a Paksi Atomerőmű központi nukleáris pénzügyi alapját, ami a majdani a bontási munkálatok fedezetéül szolgál.
Az első két hónapban minden nap sírt valaki a családban. Előfordult az is, hogy a karrierlépcsőző családfő is megingott: tényleg jó ötlet volt-e a németül nem túl jól beszélő feleségével és a három kisgyerekével Veszprémből Németországba költözni. De most már a házról, ahol laknak, otthonaként mesél, ahová a magyarországi nyaralásból is már haza érkeztek. A családfő egy 25 fős csapatot irányít egy multinál. Ég és föld ott és itt az élet. Tanmese egy walldorfi magyar család életéből.
Alaposan leizzadt a Paks II. projektet védő magyar delegáció egy németországi közmeghallgatáson. Az atomerőmű-építés egyik legvehemensebb ellenzője, Oda Becker szerint elképesztő és felelőtlen, ahogy a magyar kormány hozzááll több biztonsági kérdéshez, például hogy azzal negligálják azt, hogy terrortámadás érheti az atomerőművet, hogy ilyenre nem volt még példa. A nukleáris téma szakértője szerint a magyar kormánybiztos pökhendi és kioktató volt a kérdezőkkel szemben, sokszor érdemi válasz helyett másra terelte a szót, máskor meg összevissza beszélt a magyar fél, de van ennél nagyobb baj is. Interjú Oda Beckerrel.
A mérőóra nem a fogyasztóé, de ha magától cseréltetné, még érhetik brutális meglepetések. Az például, hogy a még külföldi kézben lévő szolgáltató ajánlatának a tizenegyszeresét kéri el a cseréért az állami tulajdonú rezsicég, éppen az, amely létrehozásának legfőbb indoka a fogyasztói lehúzások rendszerének megszüntetése volt. 106 ezer forintot fizethet tehát az állami szolgáltatónak egy olyan gázóráért, amely nem is az öné lesz. Hogy is van ez?
Itt az újabb magyar abszurd, egy kelet-magyarországi hulladékkezelő megpróbál minden céget kötelezni arra, hogy fizessen szemétszállítási díjat, akkor is, ha a cégnek nincs, és soha nem is volt szemete. Az elkeseredett lépés mögött bevételnövelési kényszer állhat, amelyet a rezsicsökkentés és a kifizetetlen számlák okozhattak.
Noha hosszú ideig meglehetősen szűkmarkúan bántak Skóciában – és úgy általában: az Egyesült Királyságban – a zöldenergiával, szeptemberben már öt olyan napjuk volt, amikor az összlakossági áramfogyasztásnál többet termeltek. És még csak most kezdenek belejönni…