A magyar energiapolitika egyik legfőbb baja ma az, hogy a rövid távú haszonszerzésre törekvő politikusok félnek a hosszú távú megoldásoktól. Az energiahatékonysági projekteknél is megelégednek azzal, hogy adnak félmilliárd forintot hűtőgépcserére, mert akkor szerintük már zöld mázzal lekenhető a költségvetés. Az Energiaklub élén szerzett tapasztalatait most uniós szinten kamatoztató Ámon Adát kérdeztük.
Évek óta bent volt az utolsó fordulóban, az idén azonban el is nyerte a Borászok Borásza díjat Bacsó András (60). Az Oremus főborászát, Tokaj-Hegyalja egyik ikonikus birtokának vezetőjét arról is kérdeztük, hogy tényleg készüljön-e tokaji vörösbor, illetve miképp építhető fel egy olyan borászat, amely gyakorlatilag egy ékszerdoboz.
Nem elég csak a kávépörkölő-manufaktúra a cég céljainak eléréséhez, de akkor miért az oktatás a működési modell harmadik lába? És mit lehet egy angol baristabajnoktól ellesni a fogadóóráján? Csömörön jártunk, ahol campust nyitott a Madal Café tulajdonosa.
Egy év sem telt el azóta, hogy a mobilszolgáltatók szerződésmódosításai ügyfélszolgálatok előtti tumultusokat, heves indulatokat generáltak, a Telenor újra változtatna az élő szerződések feltételein. Most azonban más van a háttérben, nem díjemelés – mondja a cég.
A Paks II. projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem, és miközben állami támogatás nélkül gazdaságilag nem életképes, arra nyújt leginkább lehetőséget, hogy bebetonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Egyebek közt ezeket a megállapításokat tartalmazza egy kedden ismertetett nemzetközi tanulmány, amely demonstratívan azokkal a feltételezésekkel számolt, amellyekkel korábban a kormány által felkért Rothschild Bankház. Arról is szó van benne, hogy ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy jó néhány kormányzati, illetve a kormánnyal jóban lévő potentátnak van kisebb-nagyobb szőlője, borászata Tokaj-Hegyalján, de az, hogy Mészáros Lőrinc egy jelentős méretű, komplett, jól működő borászatot vehet itt, még a szakmabelieket is meglepte. Körbejártuk, miért éledhetett fel a vásárlási kedv Tokajban, miért hiányzik az egyre színesedő képből Csányi Sándor, s mindezeknek lehet-e köze ahhoz, hogy a támogatási projektek pénze új területekre terjed ki.
A gázszerelőként indult milliárdos felcsúti polgármester lassan mindent felölelő céghálózatából egy tétel még biztosan hiányzott, egy tokaj-hegyaljai borászat, illetve birtok. A kormányhoz közel álló körökből egyre többen vannak, akiknek van Mádon vagy a környéken ilyesmije. Több Tokaj-hegyaljai forrás azonban egybehangzóan állítja: Mészáros Lőrinc most kipipálja ezt a rubrikát is. Ha ez igaz, úgy Orbán Viktor barátja talán birodalma egyik legjobb üzletét üti nyélbe, amennyiben valóban egy méretes, piaci és fejlesztési potenciálját tekintve is jelentős, több mint pusztán működőképes céget szerez meg.
Ha nem tudja rávágni kapásból, hogy miért érdemes beülnie a totálisan, hangban, képben, látványban felújított Ben Hurra, akkor először is vegyen egy nagy-nagy levegőt. Mi már láttuk.
Mindenki futott már bele olyan helyzetbe, hogy épp amikor kellett volna, a mobilján nem volt térerő, vagy az adatforgalmi sebességgel adódtak gondjai – vagy olyan helyen (erdőben, völgyben) lett volna szüksége telekommunikációs szolgáltatásra, ahol ilyesmi nem is volt soha. Magyarországon a lakosság néhány százaléka éppen ilyen területen és viszonyok között él, vagyis vezetékes telefon és internetkapcsolat híján kimaradtak a digitális korszakváltásból zömmel azért, mert a szolgáltatóknak nem érte meg odáig kiépíteni az infrastruktúrájukat. Mutatjuk a megoldást.
Megint lehet Németországra csodálkozni, mivel Európa legerősebb gazdasága újabb brutális csúcsot döntött – a sokat hivatkozott Energiewende jóvoltából. Vasárnap egy kis időre szinte elérték, hogy csak megújuló energiatermelésből működtették az országot. Igen, az egészet.
Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
A legtöbbeknél a mezőgazdasághoz ma még ritkán kapcsolódik a szerverközpontok, felhőalkalmazások és informatikusok képe, pedig éppen a digitalizáció teszi lehetővé, hogy az ágazat minden korábbinál pontosabban mérhesse meg, kalkulálhassa ki és valósíthassa meg a saját sikeres működésének lépéseit.
Noha egy hete a Reuters még azt írta, hogy a horvátok akár vállalkozóként is részt vennének az új magyar atomerőműben, a miniszter most pontosított: csak a végtermék vevőjeként tudja az együttműködést elképzelni. Úgy ahogyan most is vesznek áramot Pakstól - és ha olcsó lesz, akkor remélik, Paks II-től is megtehetik majd.
Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy egy szénerőmű közelében milyen biológiai lábnyomok képződnek, s azt se, hogy a szélturbinák keltette zaj lehet-e a környezetére káros hatással. De azt tudományos alapossággal nem vizsgálta eddig senki, hogy egy-egy napelempark létrehozása mivel jár a környezete élővilágára. Nem véletlen, hogy a pótlás éppen a britektől érkezett.
Új imázskampányt és cégarculatot kapott az állami energetikai holding, de nem volna meglepő, ha a kampányszlogenről önnek is Bill Nighy letolt gatyája jutna az eszébe.
Igaz, hogy a papír mindent elbír, de a bizonyítás során csak kérdőjeleket találni. Meg azt, hogy inkább már az a valószínű, hogy beérik lassan a megújuló energiatermelés gyümölcse, mivel az az energetikai szektor számára is már jóval érdekesebb.
Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?
Véletlen-e, hogy egy rendező és egy színész azt a történetet dolgozza fel második közös filmükben, ami 12 évvel korábban, akkor íródott, amikor első munkájukkal egymást sikeressé tették? És lehetséges-e, hogy a festő, aki a hírnevét vakságának köszönhette, átverte a világot? Moziba került a Good Bye, Lenin! rendezőjének új filmje, az Én és Kaminski.
Debrecen egyik leginkább ismert és felkapott szendvicsbárja (valójában kapásból kettő is) egy 29 éves fiatalember tulajdona. Tóth Jánosról kevesen tudják, hogy világlátott ember lévén nem sokon múlt, hogy az álmait ne egy londoni koktélbárban kergesse éjszakáról éjszakára. Háromévnyi bármixerkedés után költözött haza. Kimaradt ziccer, brit zsugoriság, havi 200 ezer forint megspórolt pénz, nehéz visszatalálás.
A viszikli a „vinni” és a „bicikli” szavak ötvözéséből született műszó. Azt a teherhordó bringatípust jelzi, amelyet egy pesti bringás egy évtizede dédelgetve terjeszt, és amire a teherhordó futárokon és street foodos mikrovállalkozókon túl a kisgyerekes családok is harapni kezdenek. Az elnevezésnél csak a megjelenése feltűnőbb, pedig a legpraktikusabb családi közlekedési eszköz válhatna belőle.
