A világ napenergia-termelő kapacitása rövid idő alatt megduplázódott, és ebből nálunk nem látni, nem érezni semmit. Az utóbbi másfél évben nem csak a németek, de a britek, a spanyolok, és pláne: az amerikaiak és a kínaiak is "begyújtották a rakétákat". Plusz India, és bár Ausztrália ezen a listán nagyon lent van, rövid időn belül a Top10-be lőheti magát. Magyarország ezen a térképen sincs rajta.
Augusztusig van meg a nagy erőkkel folyó beruházáshoz a pénz, de az állami vagyonkezelő lehet, hogy nem akar már többet adni a Tokaj Kereskedőháznak, a legnagyobb állami borászatnak - írta meg a VS.hu. Állítólag a kormányzatra befolyással bíró mádi borászok tehetnek keresztbe Lázár János helyi érdekképviselőjének, Tombor Andrásnak, de a kép azért nem ennyire egyszerű. Megmutatjuk, miért.
Ha Ausztrián múlik - márpedig az osztrákok nagy befolyással rendelkeznek az eu-s szakmai szervezetekben - akkor nem csak a britek, Brüsszel által egyébként már jóváhagyott nukleáris erőművi beruházásából nem lesz semmi, de az orosz hitelből megálmodott új paksi erőműből se. Bécs ennek érdekében nem volt rest beperelni az Európai Bizottságot.
Hogyan kerül egyetlen magyarként és egyetlen nőként valaki az amerikai jegybank egyik projektjébe? Milyen hibákat követnek el az Amerikába érkező magyar startupok? Mit csinál a tengerentúlon egy angyalbefektető? Milyen összefüggés rendezi egy oldalra a big business, full time és a smart money kifejezéseket? És hogyan kerül mindezek közepébe egy olyan magyar bankár, aki egy évtizede a pénzügyi elit irigyelt tagja volt Magyarországon, de most Amerikában naponta találkozik olyan befektetőkkel, akik mind nagyobb cápák Csányi Sándornál? Szabó Líviát kérdeztük.
A több mint kétórás ötödik Terminátort a kritikusok előzetesen az év sci-fijének várták. A látványra és az exkormányzótól elvárható alakításra nem is lehet panasz, ám Schwarzeneggernek most se sikerült az igazi „I’ll be back”. Csütörtöktől a mozikban a Terminátor legújabb része. És természetesen vigyázat, spoiler!
Anikó három hónapja dolgozik az új munkahelyén, de 35 évesen már rég nem számít kezdőnek. Két nyelven perfekt, túlképzett, picit többet kap a minimálbérnél. Mindent összevetve úgy jellemzi a helyzetét, hogy ahol dolgozik, az egy nyugis kis fészek, mely biztonságot ad, és hogy korábban nem hitte volna, hogy ezt egy munkahely megadhatja. Egy nyitott, multikulturális cégnél jártunk – Párizsban.
A Paks II. beruházás pénzügyi oldalához a kormány előszeretettel citálja a brit Hinkley Point C finanszírozási modelljét, mely állami támogatással épülhet meg. Arról azonban egy szó sem jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy az Egyesült Királyságban az atomerőmű méretét és fontosságát többszörösen meghaladja a szélenergiafarmok telepítése és terjedése. Pedig a brit birodalmi nagyság éppen ott éled újjá, ahol talán senki sem számított rá.
Csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg az új paksi atomerőmű építése, vagy a 10 milliárd eurós orosz hitel mellett akár 15 milliárd eurót is bele kell még ölnie a magyar államnak (és így az adófizetőknek) a projektbe - ezt mutatja az a közgazdasági modell, melyet az Energiaklub legújabb előadásán ("Paksról komolyan") mutatott be Felsmann Balázs energetikai közgazdász.
Paks II.-höz van hatástanulmány, de az szakmailag olyan gyatra lehet, hogy talán ezért titkosította az egészet 30 évre a kormány – állítja Jávor Benedek, a PM Európa Parlamenti képviselője. Három olyan dokumentumrészletet is posztolt a blogján, melyből egyértelműen az látszik: Paks II. nagy bajt hozhat az ország fejére.
Nem csak az állam kiüldözési harcával magyarázható, hogy minden magánkézben levő gázcég kivonul a lakossági szolgáltatásból. A veszteségek ide-oda tologatásával pár évig ki tudja húzni az Orbán-kormány anélkül, hogy emelni kelljen a gáz árát Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint. A volt energetikai szakállamtitkár úgy látja, a mostani "államosítási" hullám azért jön kapóra Orbánéknak, mert nem lesz majd, aki panaszkodhatna Brüsszelben, ha sérelem éri. Interjú.
A megújuló energiát használó háztartások legérzékenyebb pontja eddig az energiatárolás volt. Aztán a Tesla néhány hete bemutatta a megoldást: a Powerwallt. És bár a háztartási méretű akkumulátortelep árcédulája miatt továbbra is akadnak fanyalgók, a falra szerelhető, kompakt eszköz hétköznapi létjogosultságát most a dél-koreai globál cég is visszaigazolja. Aki ilyet szerel a garázsába, az este is nyugodtan használhatja a napenergiát.
Minden magáncég kiszáll a lakossági gázszolgáltatásból, az áramnál a fél ország kerülhet át az államhoz. Ki kell jelentkezni az eddigi szolgáltatótól? Lesz gázóracsere? Mit lehet tenni, ha az állam visszaél a monopolpozíciójával? Többet kell majd utazni, mire az ember ügyfélszolgálatot talál? El lehet hagyni a havidíjak befizetését, úgyis kivonul a lakossági üzletágból a mostani energiacég? Összeszedtük, mire kell felkészülni.
A True Detective minden más szériát elsöprő, tavalyi sikerének egyik kulcsa az amorf módon összekapcsolt nyomozópáros fokozatosan átrajzolt története volt. A másik pedig a mocsár nyomasztó, sokdimenziós értelmezése. Lehet furcsa, de Spanyolországban Alberto Rodriguez szintén e párosra húzta fel a maga lélektrancsírozós krimijét. Nem az ő hibája, hogy bár a Mocsárvidék az HBO sorozattal egy időben készült, és odahaza 2014 legfontosabb filmjeként emlegetik, csak most ért el a magyar mozikba.
Nemsokára már elektromotort szerelnek be a repülőgépekbe, amelyek a felszálláskor és manőverezéskor óriási teljesítmény leadására képesek, és nagyon halkan dolgoznak, sok kerozint lehet velük megspórolni. A tengeri és szárazföldi szélturbinákról vagy a hibrid vonatok és autóbuszok fejlesztéséről szólva a Siemens világszerte jól ismert innovátornak számít. Az már kevésbé ismert, hogy a német cégóriásnál az elektromotoros repülés úttörői is ráfordultak a célegyenesre. A Brain Bar Budapestre érkező Dr. Frank Antont, a Siemens eAircraft részlegének ügyvezetőjét ezért kérdeztük meg arról is, milyen egy e-repülő.
Két nappal azután, hogy megírtuk: nem kapott származási engedélyt a Tokaj Kereskedőház (TK) tavalyi szüretelésű aszúja, az állami cég közleményt adott ki arról, hogy a kérdés megoldódott. A két hónapig tartó nihilből hirtelen előhúzott megoldás nem minden kérdésre ad megnyugtató választ, de az állami borászatnak immár papírja van arról, hogy nála minden rendben van. Kérdés: meddig?
Tokaj-Hegyalján olyan történt, amire nem nagyon volt még példa: nem kapott származási igazolást a Tokaj Kereskedőház készülő aszúja. Így viszont bár jelentős mennyiségű aszú szőlőt vásárolt fel az állami cég, hozzá sem kezdhet az aszúbor érleléséhez. Az eredetetigazolást a borrégióban csak az állami cég nem kapta meg, de a hiba oka nem egyértelmű.
Itt az első lépés az árampiacon is, hogy az állam szeretné a lakosságot ellátni. A gázpiacon az elmúlt hónapokban a szolgáltatók bejelentették, hogy kivonulnak a lakossági piacról, most az elektromos energián a sor. Noha a nap folyamán olyan hírek is megjelentek, hogy a kormány végre megveszi magának az Elmü-t, és talán még a Mátrai Erőműbe is bevásárolja magát, a kiadott közleményekből egyértelműen az olvasható ki, hogy erről szó sincs, csak részleges tulajdonrészt szereznének. Bár a lakossági üzletágat azért kéri magának a magyar állam. A német tulajdonú cég felől nézve inkább az körvonalazható, hogy csak azért is maradni akarnak.
A lakossági gázszolgáltatók egymás után adják vissza az engedélyüket, és bár ez látszólag a nemzeti nonprofit közműcégnek kedvez, mégis ha az ország legnagyobb egyetemes gázszolgáltatója, a Tigáz – egyébként utolsóként – úgy dönt, hogy elhagyja a hajót, akkor a győztes Főgázra keserű évek jöhetnek. A lakosság gázzal való ellátása masszívan veszteséges, az EU nem engedi, hogy az állam dotálja a saját, bukó cégét, ezért emelni kéne a gáz árát. De akkor meg adódik a kérdés: hogyan farol ki a "rezsicsökkentések kormánya" az olcsó energia ígéretéből?
A paksi atomerőmű-bővítési projektben szinte csak súlyosabb dolgok vannak, mint a Brüsszel által eddig kifogásolt, és ennek hatására orvosolt orosz-magyar üzemanyag-ellátási szerződés volt – állítja Perger András, a Greenpeace szakembere. Az az utóbbi években az Energiaklub atomenergiás projektjének vezetőjeként ismertté vált projektvezető szerint a konstrukció versenyjogi szabályokat sért, és csak idő kérdése, hogy az EU mikor és hogyan vasalja be rajta az uniós konformitást. Mindeközben komplett energetikai rendszerváltás zajlik a körülöttünk lévő világban, és ebből az is egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a németek nem valamiféle zöld ostobaság miatt mondtak le az új atomerőművek építéséről.
Megszabadulna a havi 9 ezer forintos áramszámlától? Nem is kell ahhoz nagy levegőt vennie. Nincsenek hangzatos ünnepi beszédek, és nem jelentkezett még a politikai hasznok learatására sem senki, mert csak egyszerűen megtörtént a határátlépés. Olyan szintre csökkent a lakossági napelemes rendszerek ára, hogy nem kell várni az újabb áramárcsökkentés bejelentésére, és az eddig hiába remélt széles körű kormányzati támogatásra sem. A támogatáshalogatás a továbbiakban már nem visszatartó erő, mert egyszerűen bele lehet vágni, és 10 év alatt garantáltan megtérül az egész.