A skandináv krimik kiapadhatatlannak tűnő sorát évek óta Jussi Adler-Olsen Q-ügyosztályos történetei is öregbítik. A féltucat könyvből most elkészült a harmadik film is. A Palackposta jelenthette volna a széria új szintre emelését, vagy lehetett volna csupán az idei év egyik legjobb krimije is, ehelyett a biztos siker dugója az üveg szájában maradt. Kritika.
Bár finomhangolásról beszélt, a fejlesztési miniszter felrúghatja mindazt, amit az újabb rezsicsökkentés előkészítése érdekében a kormány – Lázár János irányítása alatt – 2014 óta felépített.
Ma már csak megmosolyogni való, ahogyan az 1984-ben készült Gyilkos robotokban Tom Selleck felveszi a harcot a chipjeiken keresztül meghekkelt háztartási robotokkal, de azt a rendező már akkor megérezte, hogy a házi és ház körüli munkákat észrevétlenül átveszik majd a gépek. A robotporszívó rendületlenül halad a mikrohullámú sütők és mosogatógépek által kitaposott hétköznapiság felé, ideje hát a fókuszt egy rokonára, a fűnyíró robotra állítani.
Disznózsírnak látszik, de aki megkóstolta a repcemézet, azt levette a lábáról. Az akácméz egyeduralmát bodzával és galagonyával is csipkedik, és ez is egyik oka, hogy már nem a náthaszezon a jó mézek csúcsidőszaka.
Noha tavaly egyetlen varázsütésre elmúlt az olcsó olasz importborok miatt évek óta tartó termelői és piacvédelmi frász, az eredetileg a napokban hatályukat vesztő regulák érvényességét mégis meghosszabbították. Okokat és összefüggéseket kerestünk.
Visszaállítják az „aszúforradalom” előtti vállalatirányítási rendszert az állami tokaji borászatnál. Az eddig megmondó emberként mozgó Tombor András már le is fordult az idén tavasszal Grand Tokajjá átkeresztelt Tokaj Kereskedőházról, mely leginkább egy elszabadult hajóroncsnak látszik. A kormányhoz főként helyi erőket engednek, de a kasszában pénz biztosan csak augusztus végéig van.
Ha elhiszi, hogy Matt Damon még mindig képes poszttraumás öklendezésre rögtön azután, hogy egy csapással leütötte a beépített szekrény méretű ellenfelét, nos, akkor az új Jason Bourne-film jó. Kritika.
Az informatikushiány már most is probléma, de abból halmozottan hátrányosan jöhet ki az ország, ha a digitális írás tanítása és alkotói szintű elsajátítása nem válik az iskolai tananyag szerves részévé. A miértekről és a kilátásokról kérdeztük az egyik legismertebb digitális trendbloggert, szolgáltatásfejlesztőt, Dobó Mátyást – alias Doranskyt.
A magyar energiapolitika egyik legfőbb baja ma az, hogy a rövid távú haszonszerzésre törekvő politikusok félnek a hosszú távú megoldásoktól. Az energiahatékonysági projekteknél is megelégednek azzal, hogy adnak félmilliárd forintot hűtőgépcserére, mert akkor szerintük már zöld mázzal lekenhető a költségvetés. Az Energiaklub élén szerzett tapasztalatait most uniós szinten kamatoztató Ámon Adát kérdeztük.
Évek óta bent volt az utolsó fordulóban, az idén azonban el is nyerte a Borászok Borásza díjat Bacsó András (60). Az Oremus főborászát, Tokaj-Hegyalja egyik ikonikus birtokának vezetőjét arról is kérdeztük, hogy tényleg készüljön-e tokaji vörösbor, illetve miképp építhető fel egy olyan borászat, amely gyakorlatilag egy ékszerdoboz.
Nem elég csak a kávépörkölő-manufaktúra a cég céljainak eléréséhez, de akkor miért az oktatás a működési modell harmadik lába? És mit lehet egy angol baristabajnoktól ellesni a fogadóóráján? Csömörön jártunk, ahol campust nyitott a Madal Café tulajdonosa.
Egy év sem telt el azóta, hogy a mobilszolgáltatók szerződésmódosításai ügyfélszolgálatok előtti tumultusokat, heves indulatokat generáltak, a Telenor újra változtatna az élő szerződések feltételein. Most azonban más van a háttérben, nem díjemelés – mondja a cég.
A Paks II. projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem, és miközben állami támogatás nélkül gazdaságilag nem életképes, arra nyújt leginkább lehetőséget, hogy bebetonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Egyebek közt ezeket a megállapításokat tartalmazza egy kedden ismertetett nemzetközi tanulmány, amely demonstratívan azokkal a feltételezésekkel számolt, amellyekkel korábban a kormány által felkért Rothschild Bankház. Arról is szó van benne, hogy ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy jó néhány kormányzati, illetve a kormánnyal jóban lévő potentátnak van kisebb-nagyobb szőlője, borászata Tokaj-Hegyalján, de az, hogy Mészáros Lőrinc egy jelentős méretű, komplett, jól működő borászatot vehet itt, még a szakmabelieket is meglepte. Körbejártuk, miért éledhetett fel a vásárlási kedv Tokajban, miért hiányzik az egyre színesedő képből Csányi Sándor, s mindezeknek lehet-e köze ahhoz, hogy a támogatási projektek pénze új területekre terjed ki.
A gázszerelőként indult milliárdos felcsúti polgármester lassan mindent felölelő céghálózatából egy tétel még biztosan hiányzott, egy tokaj-hegyaljai borászat, illetve birtok. A kormányhoz közel álló körökből egyre többen vannak, akiknek van Mádon vagy a környéken ilyesmije. Több Tokaj-hegyaljai forrás azonban egybehangzóan állítja: Mészáros Lőrinc most kipipálja ezt a rubrikát is. Ha ez igaz, úgy Orbán Viktor barátja talán birodalma egyik legjobb üzletét üti nyélbe, amennyiben valóban egy méretes, piaci és fejlesztési potenciálját tekintve is jelentős, több mint pusztán működőképes céget szerez meg.
Ha nem tudja rávágni kapásból, hogy miért érdemes beülnie a totálisan, hangban, képben, látványban felújított Ben Hurra, akkor először is vegyen egy nagy-nagy levegőt. Mi már láttuk.
Mindenki futott már bele olyan helyzetbe, hogy épp amikor kellett volna, a mobilján nem volt térerő, vagy az adatforgalmi sebességgel adódtak gondjai – vagy olyan helyen (erdőben, völgyben) lett volna szüksége telekommunikációs szolgáltatásra, ahol ilyesmi nem is volt soha. Magyarországon a lakosság néhány százaléka éppen ilyen területen és viszonyok között él, vagyis vezetékes telefon és internetkapcsolat híján kimaradtak a digitális korszakváltásból zömmel azért, mert a szolgáltatóknak nem érte meg odáig kiépíteni az infrastruktúrájukat. Mutatjuk a megoldást.
Megint lehet Németországra csodálkozni, mivel Európa legerősebb gazdasága újabb brutális csúcsot döntött – a sokat hivatkozott Energiewende jóvoltából. Vasárnap egy kis időre szinte elérték, hogy csak megújuló energiatermelésből működtették az országot. Igen, az egészet.
Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
A legtöbbeknél a mezőgazdasághoz ma még ritkán kapcsolódik a szerverközpontok, felhőalkalmazások és informatikusok képe, pedig éppen a digitalizáció teszi lehetővé, hogy az ágazat minden korábbinál pontosabban mérhesse meg, kalkulálhassa ki és valósíthassa meg a saját sikeres működésének lépéseit.
