A kormányzat annyira biztos benne, hogy a Paks II. beruházás zöld utat kap Brüsszelben – és így gőzerővel megkezdődhet a projektcég felpumpálása –, hogy tendert írtak ki mintegy ezer céges mobiltelefon és a hozzájuk tartozó szolgáltatási csomag beszerzésére.
Felszámolási eljárás indításával is fenyegetik a Líra-birodalmat, mert több beszállító is kiakadt azokon a feltételeken, amelyek alapján kártérítést kapna a júliusi tűzben megsemmisült árujáért.
Tízmilliárd forintot is beleölhetett már a kormány az egykori Tokaj Kereskedőház felvirágoztatásába, ám hiába. Most a helyi erőkre bízza, akár veszni is hagyja az egészet.
A hivatalos magyar kormányzati energiapolitika szerint Magyarország felett nem fúj a szél. Nos, a valóságban éppen az van, hogy az egész EU arra jutott, hogy éppen ilyen erőművekből kell a legtöbbet építeni.
Nincs rá épeszű magyarázat, miért akarja ellehetetleníteni a szélerőműveket a magyar kormány. Hacsak az nem, hogy a baráti gyártók helyzetbe hozása a távlati cél.
Nem vezetheti tovább az állami rezsicéget, sőt állami alkalmazotti státusától is megválik a 2010 utáni orbáni energiapolitika szürke, de könyörtelen végrehajtója. Horváth Péter a simicskátlanítás és a Lázár–Seszták-párharc vesztese.
Dél-Afrikában óriási botrány kíséri az ötödik éve a befejezéssel csúszó két szénerőműépítési projektet, de miközben pont ennyi idő alatt a zöldenergia-termelős tenderek komoly eredményeket hoztak, és ráfordultak a célegyenesre, Zuma elnök bejelentette: atomerőműveket akar. Putyinnal már le is mutyizhatta a Roszatom helyzetbe hozását. Ismerős forgatókönyv?
Attól, hogy mindenki a Főgázhoz kerül és véget ér a szektor államosítása, a dolgok még nem lesznek egyszerűbbek. Érdemes például elkerülni a 60 napon túli tartozásért járó gázóra-leszerelést, mert visszakapcsoltatni jóval bonyolultabb lett.
Az oktatási rendszer nem képez elég önálló gondolkodású vállalkozót – ez a hazai startup világ legnagyobb baja. Pedig ötletből, cégkezdemények hatékony fejlesztésekből már nincs hiány, és erre a multinacionális nagyvállalati szektorból is felfigyeltek. Oszkó Pétert a Telenor Accelerate program elindítása kapcsán kérdeztük.
A napelemrendszerek hazai terjedésének útjában álló államitámogatás-elmaradás magyarázata gyakorta tudódik le annyival, hogy mindez túl drága. A Németországgal – de mára lényegében már bármelyik nyugat-európai országgal – való összevetést is ezzel hárítják: könnyen beszélnek a németek (franciák, angolok, hollandok, skótok stb.), mert nekik erre is van pénzük. Mármint az államnak is, meg a polgároknak is. Nos, Nigéria most épp azt mutatja, hogy nem pusztán ezen múlik.
Megérte? Mit kezdett a visszaállamosított területekkel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be HVG Dosszié sorozatában. Második rész: gázszolgáltatók.
Miközben Orbánék jogszabállyal fekszenek keresztbe a 10 éve jegelt hazai szélfarm-boomnak, a dán specialista Dong Energy épp befejezte a világ legnagyobb szélturbináinak installálását.
A skandináv krimik kiapadhatatlannak tűnő sorát évek óta Jussi Adler-Olsen Q-ügyosztályos történetei is öregbítik. A féltucat könyvből most elkészült a harmadik film is. A Palackposta jelenthette volna a széria új szintre emelését, vagy lehetett volna csupán az idei év egyik legjobb krimije is, ehelyett a biztos siker dugója az üveg szájában maradt. Kritika.
Bár finomhangolásról beszélt, a fejlesztési miniszter felrúghatja mindazt, amit az újabb rezsicsökkentés előkészítése érdekében a kormány – Lázár János irányítása alatt – 2014 óta felépített.
Ma már csak megmosolyogni való, ahogyan az 1984-ben készült Gyilkos robotokban Tom Selleck felveszi a harcot a chipjeiken keresztül meghekkelt háztartási robotokkal, de azt a rendező már akkor megérezte, hogy a házi és ház körüli munkákat észrevétlenül átveszik majd a gépek. A robotporszívó rendületlenül halad a mikrohullámú sütők és mosogatógépek által kitaposott hétköznapiság felé, ideje hát a fókuszt egy rokonára, a fűnyíró robotra állítani.
Disznózsírnak látszik, de aki megkóstolta a repcemézet, azt levette a lábáról. Az akácméz egyeduralmát bodzával és galagonyával is csipkedik, és ez is egyik oka, hogy már nem a náthaszezon a jó mézek csúcsidőszaka.
Noha tavaly egyetlen varázsütésre elmúlt az olcsó olasz importborok miatt évek óta tartó termelői és piacvédelmi frász, az eredetileg a napokban hatályukat vesztő regulák érvényességét mégis meghosszabbították. Okokat és összefüggéseket kerestünk.
Visszaállítják az „aszúforradalom” előtti vállalatirányítási rendszert az állami tokaji borászatnál. Az eddig megmondó emberként mozgó Tombor András már le is fordult az idén tavasszal Grand Tokajjá átkeresztelt Tokaj Kereskedőházról, mely leginkább egy elszabadult hajóroncsnak látszik. A kormányhoz főként helyi erőket engednek, de a kasszában pénz biztosan csak augusztus végéig van.
Ha elhiszi, hogy Matt Damon még mindig képes poszttraumás öklendezésre rögtön azután, hogy egy csapással leütötte a beépített szekrény méretű ellenfelét, nos, akkor az új Jason Bourne-film jó. Kritika.
Az informatikushiány már most is probléma, de abból halmozottan hátrányosan jöhet ki az ország, ha a digitális írás tanítása és alkotói szintű elsajátítása nem válik az iskolai tananyag szerves részévé. A miértekről és a kilátásokról kérdeztük az egyik legismertebb digitális trendbloggert, szolgáltatásfejlesztőt, Dobó Mátyást – alias Doranskyt.
