A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Majdnem másfélszeresére drágult az élet az elmúlt négy évben: 2024 decemberében átlagosan 47,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2020 utolsó hónapjában. Négy év csúnya drágulását minden magyar megérezte – de mekkora különbségek voltak az országon belül? Hiszen teljesen más inflációt érzékel az, aki távhőt használ egy panel garzonban, mint az, aki gázzal próbál kifűteni egy nagy házat; akinek nincs autója, annak a közlekedésnél nem számít a benzinár, annál inkább a tömegközlekedés árai; a szegényebbek pedig a fizetésüknek sokkal nagyobb részét költik ételre, mint bárki más, úgyhogy nekik jobban fáj, hogy az élelmiszerek nem 47, hanem majdnem 73 százalékkal drágultak ez idő alatt.
Szerencsére a hivatalos adatsor lehetőséget ad arra, hogy modellezzük, mennyire érzi az ember másmilyennek az inflációt, ha az átlagtól eltér a fogyasztása – márpedig mindenkié eltér az átlagtól.
Az inflációs szám úgy jön ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző áru- és szolgáltatáscsoport árainak változását megnézi és ezekből egy súlyozott átlagot számol. Mind a 140-hez hozzárendel egy súlyt; ezek azt mutatják, hogy mi, a magyar társadalom, az összes fogyasztási kiadásunknak mekkora részét költjük az adott árura. Nyilván ez egy nagy országos átlag: hiába van mondjuk nagyjából 6 százalékos súlya az üzemanyagnak, akinek nincs autója, az nem fogja a fizetése 6 százalékát benzinre költeni, akinek pedig van, az ennél jóval többet is. A súlyok és az árváltozások nyilvános adatok, úgyhogy ez alapján bármit kiszámolhatunk, milyen infláció jönne ki, ha néhány tétel súlyát megnöveljük, másokét pedig lecsökkentjük. Ezt tettük most.
A HVG Személyes Inflációs Kalkulátornak is az a lényege, hogy ebben rendet tegyen: mindenki beállíthatja a saját fogyasztási szokásait, és ez alapján kiszámolhatja, mekkora az ő saját inflációja. A KSH 140 termékcsoportjának súlyozását a kalkulátorunkat bemutató cikkben tételesen felsoroltuk.
A kiinduló szám 48,8 százalék – ekkora drágulást érez az az elképzelt ember, aki mindenből pont ugyanannyit vásárol most, mint ami az országos átlag, és mindenből épp olyan arányban, mint négy éve. Ez valamivel magasabb az inflációnál, aminek az az oka, hogy nem pont ugyanakkorák az arányok most, mint 2020 végén voltak.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Megy a találgatás a miniszterelnök szombati nagy bejelentéséről, a lehetőségekből egyet, úgy látszik, cáfolt.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
