Majdnem másfélszeresére drágult az élet az elmúlt négy évben: 2024 decemberében átlagosan 47,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2020 utolsó hónapjában. Négy év csúnya drágulását minden magyar megérezte – de mekkora különbségek voltak az országon belül? Hiszen teljesen más inflációt érzékel az, aki távhőt használ egy panel garzonban, mint az, aki gázzal próbál kifűteni egy nagy házat; akinek nincs autója, annak a közlekedésnél nem számít a benzinár, annál inkább a tömegközlekedés árai; a szegényebbek pedig a fizetésüknek sokkal nagyobb részét költik ételre, mint bárki más, úgyhogy nekik jobban fáj, hogy az élelmiszerek nem 47, hanem majdnem 73 százalékkal drágultak ez idő alatt.
Szerencsére a hivatalos adatsor lehetőséget ad arra, hogy modellezzük, mennyire érzi az ember másmilyennek az inflációt, ha az átlagtól eltér a fogyasztása – márpedig mindenkié eltér az átlagtól.
Az inflációs szám úgy jön ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző áru- és szolgáltatáscsoport árainak változását megnézi és ezekből egy súlyozott átlagot számol. Mind a 140-hez hozzárendel egy súlyt; ezek azt mutatják, hogy mi, a magyar társadalom, az összes fogyasztási kiadásunknak mekkora részét költjük az adott árura. Nyilván ez egy nagy országos átlag: hiába van mondjuk nagyjából 6 százalékos súlya az üzemanyagnak, akinek nincs autója, az nem fogja a fizetése 6 százalékát benzinre költeni, akinek pedig van, az ennél jóval többet is. A súlyok és az árváltozások nyilvános adatok, úgyhogy ez alapján bármit kiszámolhatunk, milyen infláció jönne ki, ha néhány tétel súlyát megnöveljük, másokét pedig lecsökkentjük. Ezt tettük most.
A HVG Személyes Inflációs Kalkulátornak is az a lényege, hogy ebben rendet tegyen: mindenki beállíthatja a saját fogyasztási szokásait, és ez alapján kiszámolhatja, mekkora az ő saját inflációja. A KSH 140 termékcsoportjának súlyozását a kalkulátorunkat bemutató cikkben tételesen felsoroltuk.
A kiinduló szám 48,8 százalék – ekkora drágulást érez az az elképzelt ember, aki mindenből pont ugyanannyit vásárol most, mint ami az országos átlag, és mindenből épp olyan arányban, mint négy éve. Ez valamivel magasabb az inflációnál, aminek az az oka, hogy nem pont ugyanakkorák az arányok most, mint 2020 végén voltak.
