Van autója? Fizet lakbért? Keveset keres? Óriásit változtathat ez azon, mekkorának érzi az inflációt
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Majdnem másfélszeresére drágult az élet az elmúlt négy évben: 2024 decemberében átlagosan 47,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2020 utolsó hónapjában. Négy év csúnya drágulását minden magyar megérezte – de mekkora különbségek voltak az országon belül? Hiszen teljesen más inflációt érzékel az, aki távhőt használ egy panel garzonban, mint az, aki gázzal próbál kifűteni egy nagy házat; akinek nincs autója, annak a közlekedésnél nem számít a benzinár, annál inkább a tömegközlekedés árai; a szegényebbek pedig a fizetésüknek sokkal nagyobb részét költik ételre, mint bárki más, úgyhogy nekik jobban fáj, hogy az élelmiszerek nem 47, hanem majdnem 73 százalékkal drágultak ez idő alatt.
Szerencsére a hivatalos adatsor lehetőséget ad arra, hogy modellezzük, mennyire érzi az ember másmilyennek az inflációt, ha az átlagtól eltér a fogyasztása – márpedig mindenkié eltér az átlagtól.
Az inflációs szám úgy jön ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző áru- és szolgáltatáscsoport árainak változását megnézi és ezekből egy súlyozott átlagot számol. Mind a 140-hez hozzárendel egy súlyt; ezek azt mutatják, hogy mi, a magyar társadalom, az összes fogyasztási kiadásunknak mekkora részét költjük az adott árura. Nyilván ez egy nagy országos átlag: hiába van mondjuk nagyjából 6 százalékos súlya az üzemanyagnak, akinek nincs autója, az nem fogja a fizetése 6 százalékát benzinre költeni, akinek pedig van, az ennél jóval többet is. A súlyok és az árváltozások nyilvános adatok, úgyhogy ez alapján bármit kiszámolhatunk, milyen infláció jönne ki, ha néhány tétel súlyát megnöveljük, másokét pedig lecsökkentjük. Ezt tettük most.
A HVG Személyes Inflációs Kalkulátornak is az a lényege, hogy ebben rendet tegyen: mindenki beállíthatja a saját fogyasztási szokásait, és ez alapján kiszámolhatja, mekkora az ő saját inflációja. A KSH 140 termékcsoportjának súlyozását a kalkulátorunkat bemutató cikkben tételesen felsoroltuk.
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
A kiinduló szám 48,8 százalék – ekkora drágulást érez az az elképzelt ember, aki mindenből pont ugyanannyit vásárol most, mint ami az országos átlag, és mindenből épp olyan arányban, mint négy éve. Ez valamivel magasabb az inflációnál, aminek az az oka, hogy nem pont ugyanakkorák az arányok most, mint 2020 végén voltak.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.
