szerző:
Windisch Judit - Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

A koronavírus hazai halálos áldozatai közül 260 kórházi fertőzésként kapta el a betegséget, ami nemcsak önmagában, hanem a korábbi kórházi fertőzési adatokhoz képest is kiemelkedő szám. Ez nem csak magyar jelenség, kérdés azonban, hogy egy esetleges második hullám esetén mit lehet tenni a járvány kordában tartása érdekében. Erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt, ezért szakértőkkel beszéltük át a lehetőségeket.

Koronavírus - a második hullám, a második lezárás
A sokak által vártnál később, de november közepén a magyar kormány is úgy döntött, korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. A döntés pillanatában napi ötezer új fertőzöttet azonosítottak, és jobbára 50 és 100 között járt a vírus következtében 24 órán belül elhunytak száma. Az első lépés részleges lezárást jelent, de kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Két kimagaslóan kockázatos helyszín van a koronavírus terjedése szempontjából: a kórház és az idősotthon, és ezt a hazai adatok is alátámasztják. Az országos tiszti főorvos Karácsony Gergely főpolgármesternek írt válaszában részletezte,

1062 ember kórházi fertőzésként kapta el a koronavírust, melynek következtében 260-an meg is haltak,

idősotthonokban pedig 912 lakó és 137 dolgozó lett fertőzött, 140 gondozott hunyt el. Vagyis ez azt jelenti, hogy az összes regisztrált eset fele és a halálozás több mint kétharmada ezekhez a helyekhez köthető.

Az idősotthonban – különösen a Pesti úton – megbetegedettekről sokat beszélt sajtótájékoztatóin Müller Cecília, az viszont teljesen új, hogy ilyen sokan kapták el kórházi fertőzésként a koronavírust, hiszen ez a regisztrált betegek negyedét jelenti. (Müller válaszában nem részletezi, hogy az 1062 emberből hányan voltak egészségügyi dolgozók. Az utolsó ismert adat május végi, akkor 576 fertőzött dolgozó volt beteg. Az azonban végképp nem nyilvános, hogy közülük hányan kapták el kórházi fertőzésként – egymástól, vagy más betegtől – a koronavírust.)

©

Ennek a magas aránynak – szakemberekkel beszélgetve – több oka is lehet: egyrészt a vírus alattomos, sokan tünetmentesen, más betegséggel bekerülve vagy bent dolgozva észrevétlenül fertőzhettek másokat, a szigorú tesztelési kritériumrendszer miatt előfordult, hogy valójában koronavírusos betegeket csak napokkal később teszteltek, vagy éppen anélkül küldtek át más intézménybe betegeket, de a hírek alapján az elkülönítés sem volt mindig megfelelő.

Egy konkrét példát is hallottunk:

egy eszméletlen beteget agyvérzéssel szállítottak kórházba, a CT-n derült ki, hogy kétoldali tüdőgyulladása van. Onnantól Covid-gyanúsnak számított ugyan, de addigra már több emberrel kapcsolatba került.

Az egészségügyi dolgozók – különösen a járvány kezdetén – sokat panaszkodtak a megfelelő védőfelszerelés hiányára, és a helyzet kezeléséhez fontos izoláció egy légúti vírusnál szinte csak ott működik jól, ahol különálló épületben tudják elhelyezni a fertőző betegeket. Az úgynevezett tömbkórházakban nem.

A nozokomiális (kórházi fertőzéses) járványokat csaknem lehetetlen kivédeni, az más kérdés, hogy kicsit jobb információáramlással csökkenteni lehetett volna a mértékét. A számok alapján nem reagáltak elég gyorsan

– mondta a hvg.hu-nak Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke, aki hiányolta, hogy szakmai körökben is csak pletykák keringtek arról, melyik kórházban alakult ki járvány kórházi fertőzés miatt. Ezt szerinte ugyanúgy térképre kellett volna vinni, mint a fertőzöttek adatait.

©

Látszik, hogy a probléma nem csak Magyarországon létezik, de nem sok ország adott ki eddig adatokat a kórházi fertőzésekről. A brit egészségügyi szolgáltató, az NHS azt közölte még májusban, hogy a kórházakban kezelt koronavírusos fertőzöttek ötöde kapta el úgy a vírust, hogy más betegség miatt kezelték, de hogy az azóta eltelt két hónapban mi történt, azt nem tudni. Romániában pedig még áprilisban adtak arról hírt, hogy egy újszülöttosztályon tíz gyerek koronavírustesztje is pozitív lett, miközben a szüleik nem voltak koronavírusosak, így feltételezhetően a dolgozóktól kapták el a kórt.

A mumus

A kórházi fertőzések kérdése kényes téma (az Emmi korábban azzal érvelt, ezek az adatok nem relevánsak, pánikkeltők és félrevezetők), nem véletlen, hogy a Társaság a Szabadságjogokért sokáig pereskedett is az adatokért, amelyeket még mindig nem közérthető formában hoznak nyilvánosságra. Abból viszont, ami nyilvános, az látszik, a koronavírus kórházi fertőzésként pusztítóbb, mint az eddig ismert betegségek.

A képletben egy szám fix: az, hogy idén a járvány néhány hónapja alatt 260 ember halt meg kórházi fertőzésként elkapott koronavírus miatt. A tavaly tavaszi adatok még nincsenek meg, létezik azonban egy olyan számítás, amely szerint 2018-ban az egész év alatt 541-en halhattak meg kórházi fertőzés miatt – ez három hónaponként 135 áldozatot jelent. Ez természetesen egy nagyon durva becslés csak, ha meg akarjuk saccolni, hány áldozat lehet egy átlagos tavaszon. Két dolog viszont biztos:

  • sokkal több, még az óvatos becslés szerint is kétszer annyi ember halt bele a kórházban elkapott koronavírusba, mint ahányan ennyi idő alatt kórházi fertőzésbe bele szoktak halni,
  • de ha senki nem kapta volna el a koronavírust a kórházban, akkor is csökkent volna a 2020. tavaszi halálozási szám 2019-hez képest.

A problémát ezekkel a számokkal az jelenti, hogy az adatközlés rendszere miatt bizonytalan, valójában 541-en haltak-e meg kórházi fertőzésben egy év alatt. Az 541-es számot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számolta ki, azzal a kommentárral, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ már egy kicsit átláthatóbb jelentést adott ki, mint korábban, de a fertőzések és a halálozások számát még mindig nem lehet pontosan megtudni belőle. Az 541-es szám úgy jött ki a TASZ-nak, hogy összeadták

  • a multirezisztens baktériumok okozta fertőzések,
  • a clostridium difficile által kiváltott bélfertőzés,
  • valamint az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések

áldozatainak számát (a három kategóriában összesen 15 ezer esetet regisztráltak). Hozzá kell azonban ehhez tenni: ez csupán az a három kategória, amelyet kötelező jelentenie minden kórháznak, sok más fertőzési típust csak kötelezően választható rendszerben jelentenek, azaz nem biztos, hogy minden kórház közöl információkat róluk. Azt is feltételezni kell a számok értelmezésénél, hogy minden egyes beteget megfelelően diagnosztizáltak és azt bele is írták a statisztikába.

©

Nem is úgy van az

Megkérdeztük az operatív törzset, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Nemzeti Népegészségügyi Központot is arról, hogy mely kórházakban terjedt kórházi fertőzésként a vírus, vizsgálják-e ezeket az ügyeket, illetve a járvány esetleges második hullámában milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ne legyen újra ilyen magas a kórházi fertőzések száma. Kérdéseinkre érdemi válasz egyelőre nem jött, az Emmi és az NNK csak magyarázó közleményt adott ki.

Az NNK szerint valótlan és félrevezető azt állítani, hogy minden negyedik koronavírusos beteg kórházban fertőződött meg, és 260, többségében idős, krónikus betegségtől szenvedő ember ezért halt meg.

A nemzetközi előírások szerint minden olyan esetet kórházi fertőzésnek kell minősíteni, amelynek tünetei 48 órával a kórházba történt felvétel után jelentkeznek, függetlenül attól, hogy hol fertőződött meg a beteg

– írták, hozzátéve, hogy a Covid-fertőzés lappangási ideje 1-14 nap.

Tehát amennyiben egy intézményben ápolt koronavírusos betegnél ez idő alatt jelentkeznek a fertőzésre jellemző tünetek, akkor nem lehet megmondani, hogy az adott intézményben fertőződött meg, vagy már a lappangási időben került felvételre.

Lényegében ugyanezt írta az Emmi, kiegészítve azzal, hogy szerintük Karácsony Gergely és az ellenzék tudatosan félremagyarázza az adatokat, a járványt pedig politikai csatározásra használják. Az adatokról és teendőkről kérdeztük volna a Magyar Kórház Szövetséget is, azonban ők nem reagáltak.

©

Fontos, hogy ne őrüljünk meg

Hivatalos válaszok híján orvosokkal beszéltünk arról, hogy az első hullám tapasztalatai alapján hogyan lehet jobban kezelni egy esetleges második kört. Egy háttérben nyilatkozó forrásunk azt mondta,

sokkal szigorúbban kell venni az izolációt, a másik kórházba vagy idősotthonba szállított betegeknél kötelező elvégezni a tesztet (még ha egy negatív eredmény nem is ad 100 százalék biztonságot), fontos, hogy az egészségügyi személyzetnek megfelelő védőfelszerelése legyen, annak helyes használatát kell oktatni és számonkérni is, hogy ne adhassák át egyik betegről a másikra a betegséget.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi közgazdász pedig azt vetette fel, hogy a kórházba került betegeket teszteljék, akinél pedig nincs idő kivárni az eredményt (mert azonnal operálni kell), kezeljék úgy, mintha Covid-fertőzött lenne. Vagyis, FF2, FFP3 maszkban és teljes védőfelszerelésben lássák el, a teszteredmény megérkezésééig pedig izolálják más, korábban bent fekvő negatív betegektől. Fontosnak tartja azt is, hogy az egészségügyi dolgozókat bizonyos időközönként teszteljék le.

A jelenlegi eljárásrend alapján csak a gyanús eseteket kell tesztelni, a magas kockázatú beavatkozásoknál pedig védőruhát kell viselni. Csilek András infektológus nem is tartaná életszerűnek, hogy minden egyes kórházba kerülő pácienst szűrjenek koronavírusra.

Differenciálni kell – akár városi szinten – erre legfeljebb ott lehet szükség, ahol súlyosabb helyzet van.

Tudomása szerint egyébként a legtöbb pesti kórházban szinte mindenkit letesztelnek. Arra is kell figyelni, hogy az ellátás ne csússzon, például egy vesemedence-gyulladásos, lázas beteg ne várjon ki két teszteredményt az ellátásig.

Nehéz megtalálni azt a vékony határt, mikor ez nem megy át őrületbe, ésszerűtlenségbe. Ha mindenkit koronavírusosként kezelünk, akkor nem csak tesztet kell végezni, de be is kell öltözni a vizsgálathoz, majd minden a pácienst külön kórteremben elhelyezni. Ezt így lehetetlen megcsinálni.

Ez olyan szintű tesztelési hullámot indított volna, amit Csilek szerint nem is bír a rendszer. Több kórházban létrehoztak úgynevezett „szürke zónát”, ahová a „határesetnek” tekintett betegek kerültek a sürgősségiről. Őket ellátták, de a teszt eredményéig nem helyezték normál osztályra. Százszázalékos biztonságot ez sem ad, hiszen a teszt eredménye is hibás lehet, mégis, ez a szeparáció lehet a megoldás a jövőben is.

©

Megint minden leáll?

Kérdés az is, mennyi – előre kijelölt és kiürített – kórházra és ágyra van szükség az esetleges második hullámban. Ez volt az a lépés, ami miatt a legtöbben bírálták a kormányt. Kunetz szerint hiba volt ennyi kórházat kijelölni a koronavírusos betegek ellátására, és szinte teljesen leállítani a tervezhető, nem sürgős ellátásokat, sokkal célravezetőbb lett volna egy, a terhelésnek megfelelő, lépésről lépésre történő leállás.

Igaz ehhez szükséges a kapacitások naprakész ismerete és az előrelátó tervezés készsége. Ennek hiánya vezetett az ostobán és ész nélkül kivitelezett ágyfelszabadításokhoz

– állítja Kunetz. A képet árnyalja, hogy a kormány tisztában lehetett azzal, hogy a kórházak gócpontok, a járvány terjedését is próbálhatták fékezni az ágykiürítésekkel.

A szakember azt mondja, az esetleges második hullámnál készenlétben kell tartani kórházi ágyakat, osztályokat, de úgy látja, nem célszerű ezek teljes központosítása. Szerinte hiba volt a járvány vége felé két fővárosi kórházat kijelölni a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek kezelésére, hiszen az nem igényel annyira speciális tudást és felszereltséget, amit ne tudna biztosítani bármelyik egyetemi klinika. Az már egy másik kérdés, hogy a járvány alatt a kórházak között – országosan koordinálva – nem voltak közkinccsé téve a gyógyítást segítő információk például arról, milyen gyógyszert érdemes használni, mikor kell megfordítani a lélegeztetőgépen lévő beteget, milyen praktikák válnak be kórházi fertőzés ellen. Ezt a tudásanyagot – többek elmondása szerint – a kórházak maguknak hozták létre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hajszálra volt a bravúrtól a Fradi a Juventus ellen

Hajszálra volt a bravúrtól a Fradi a Juventus ellen

Valami nagy gond van az Amazonnál, csuklik tőle az internet

Valami nagy gond van az Amazonnál, csuklik tőle az internet

A kormány száz lélegeztetőgépet adott a vajdasági magyaroknak

A kormány száz lélegeztetőgépet adott a vajdasági magyaroknak