Magyarországot egy éve még kíméletesen kezelte a koronavírus: a fertőzésszámok, illetve a kórházak terhelése meg sem közelítette a járvány európai gócpontjának számító Észak-Olaszország adatait. A magyar kormány 2020. március 11-én vezette be a veszélyhelyzetet, valamint az első korlátozásokat, a számok pedig tavasszal végig alacsonyan maradtak – a későbbi hullámok közül visszapillantva legalábbis mindenképp.

A kormány az első hullám idején 16 ezer lélegeztetőgépet szerzett be, részben a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül, időnként átláthatatlan körülmények között. Ekkora mennyiségre akkor sem, és szerencsére a Magyarországot az elsőnél sokkal súlyosabban érintő második, illetve harmadik hullám idején sem volt szükség.

A második hullám 2020 nyarának végén érte el Magyarországot. A nyár nyugodtnak volt mondható, a fertőzésszámok volt, hogy a napi tíz új esetet sem érték el, így az operatív törzs is vakációzni ment, nem beszélve a külügyminiszterről. A korlátozásokat a kormány feloldotta, utazni szabadon lehetett annak ellenére is, hogy például a magyarok körében népszerű üdülőhelynek számító Horvátországból már július végén igen aggasztó adatok érkeztek.

A magyar kormány az egyre riasztóbb régiós adatok ellenére sem érezte szükségesnek a tavaszihoz hasonló radikális szigorítás elrendelését. A nyári enyhítések kedveztek a vírusnak: augusztus végén emelkedni kezdett az új fertőzöttek, a kórházba kerülők és az elhunytak száma. Az emelkedés Magyarországon egészen december közepéig tartott, amikor a járvány „platót fogott”.

A harmadik hullám érkezését Müller Cecília országos tiszti főorvos 2021. február 18-án jelentette be az operatív törzs aznapi tájékoztatóján. Müller szavait követően a járványadatok rekordokat kezdtek döntögetni: megdőlt az egy nap alatt kimutatott pozitív tesztek számának, valamint a kórházban, illetve lélegeztetőgépen ápoltak adatainak rekordja is.

Minden mutatót figyelembe véve a járvány első hulláma a hvg.hu összesített grafikáján eltörpül a második és a harmadik számai mellett, a harmadik hullámnak pedig a másodikban „megismert” számokon is sikerült túlmutatnia. A járvány vége pedig egyelőre nem látszik tisztán. A kormány a március nyolcadika és 22-e között érvényben lévő korlátozásoktól várja a járványgörbe letörését.

A sajtó és a közvélemény nyomására 2020. március 31-én jelentette be az operatív törzs, hogy részletesebb adatközlésbe kezdenek a járvány kapcsán. Egészen addig csak a friss fertőzöttek, a naponta elhunytak, illetve a kórházban, vagy lélegeztetőgépen lévők száma volt látható. Az adatközlés azonban nem lett transzparensebb: a naponta közzétett képfájlban mindössze az látható, hogy az ország megyéiben összesen hány fertőzött van. Ezekből az adatokból csak számolgatva lehet kideríteni, hogy az adott megyében hányan kapták el egy nap alatt a fertőzést.

Egy év kellett ahhoz is, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a K-Monitor közérdekű adatigénylésére reagálva elküldje a szervezetnek, hogy az országban településekre lebontva hány fertőzött van. Az adatok azonban közel sem frissek: pusztán a 2020. március 4. és a 2021. február 14. közötti településszintű fertőzésszámok szerepelnek benne. Frissebb adatokat a településekről pedig sem az operatív törzs, sem az NNK nem közöl.

Az operatív törzs által naponta képfájlként közzétett térképből azonban kiolvasható, hogy a járvány első hulláma Pest megyét és Budapestet érintette a legerőteljesebben. Míg a fővárosban és Pest megyében 2020. május 8-ig összesen 2320 ember kapta el a kórt, addig a többi megyében együttvéve sem haladta meg ez a szám az 1514 főt.

A második hullám csúcspontján (az aktív fertőzöttek számát tekintve), december 19-én már minden megyében meghaladta a fertőzöttek száma az ötezer főt. A legkevésbé fertőzött megye ekkor Tolna volt (5742 fő), az ország leginkább fertőzöttnek számító pontjaként pedig Budapestet tartották számon (58 454 fő). Lakosságarányosan több megyében is ijesztően megugrott a pozitív esetek száma: súlyosan érintettként tartották számon Győr-Moson-Sopron (17 827 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén (17 402 fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (15 015 fő), Hajdú-Bihar (16 928 fő) megyét is.

A harmadik hullám megyei fertőzöttségi térképe nem mutat nagy változást a másodikhoz képest. Mint arról a hvg.hu is beszámolt, szinte minden megyében megugrottak az esetszámok a harmadik hullám miatt, de lakosságarányosan jelentős növekedést produkált Nógrád (12 649 fő), Komárom-Esztergom (17 708 fő), Vas (13 967 fő), Veszprém (18 005 fő), Somogy (16 771) és Csongrád-Csanád megye (21 375 fő) is.

Az operatív törzs naponta közzétett térképe viszont egyre következetlenebbül látja el színkódokkal a megyéket. Míg a második hullám csúcspontján Budapest 58 454 fertőzöttel sötétvörössel volt jelölve, addig március tizedikén 91 257 beteggel már csak narancssárga színkódot kapott.

A koronavírus következtében azonban egy másik, korábban is mért mutató is az egekbe ugrott: a halálozásoké. Amióta 1949-ben elkezdték éves szinten vezetni a demográfiai adatokat, egyetlen év sem volt, amikor annyira nagy lett volna a természetes fogyás, vagyis a halálozások és a születések közötti különbség, mint 2020-ban. A 100 ezer főre jutó 14,4 halálnál rosszabb mutatót egyedül 1993-ban láttunk az elmúlt 71 évben.

MTI / Balogh Zoltán

De ez az adat még torzít is a koronavírus hatásairól: 2020 gyönyörűen indult a demográfiában, azzal, hogy nem volt influenzajárvány, január–februárban 3632-vel kevesebben haltak meg, mint 2019 első két hónapjában. Ha a 2020 márciusa és 2021 februárjának első hete közötti, egyelőre csak előzetes adatokat nézzük (többet egyelőre nem közölt a KSH), akkor viszont azt látjuk: ekkor 15 811-gyel többen haltak meg, mint 12 hónappal korábban.

A hivatalos járványügyi tájékoztatás január 1-jén délelőtt arról szólt, hogy addig 9667 áldozata volt a koronavírusnak – természetesen előfordulhat, hogy többen, akik 2020 utolsó napjaiban haltak meg, ez után kerültek csak be a statisztikába. Azóta már 15 ezer fölött jár az áldozatok száma. Tavaly márciustól júniusig 586-an haltak meg a koronavírus miatt, júliusban és augusztusban összesen 30-an, szeptemberben már 165-en. Októberben aztán 1038-an, novemberben 3158-an.

A fény azonban pislákol az alagút végén: 2020. december 28-án kezdtek el oltani Magyarországon a Pfizer–BioNTech mRNS alapú koronavírus elleni vakcinájával, azóta pedig már több mint egymillióan kapták meg valamelyik gyár oltóanyagát. Bár a vakcinák beadása közel sem problémamentes – elég csak a március eleji kiértesítési káoszra gondolni –, mára folyamatosnak nevezhető.

(Cikkünkhöz felhasznált adatok forrása: koronavirus.gov.hu; pandemia.hu; koronamonitor.hu)