Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Nincs könnyű dolga annak, aki a különböző hivatalok adatai közül szeretné kibogarászni, pontosan hány embernek nincs ma munkája Magyarországon – ezzel részletesebben a HVG múlt heti száma foglalkozott. Az NFSZ 376 ezer emberről tud, legalábbis június 20-i állás szerint – csakhogy ők azokkal számolnak, akik regisztráltak álláskeresőnek. Ugyanakkor ez a szám is sokkal közelebb van a valósághoz, mint a Központi Statisztikai Hivatal 214 ezres munkanélküliségi száma. A statisztikusok őszintén figyelmeztetnek: náluk munkanélkülinek az számít, aki aktívan keres állást, és ha talál egyet, akkor két héten belül el is tud helyezkedni. Márpedig ez a módszertan rendes körülmények között hiába volna megfelelő, most, hogy a korlátozások miatt a tavasszal sokan nem tudtak volna állást keresni vagy rögtön visszatérni a munkába, alulbecsli a munkanélküliek számát.
Épp ezért mi az NFSZ adataival számoltunk, amikor összeraktuk az infografikát. Azért is érdekes az ő adatsoruk, mert települési bontásban is megadják, hol mennyi regisztrált álláskereső van, és ők a munkaképes korú lakosság hány százalékát jelenti. Vannak persze ennek a módszernek is korlátai – hiába mondhatjuk például azt, hogy
Felcsúton ezek szerint február óta 43 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, ha egyszer ez csak annyit jelent, hogy 23-ról 33 főre változott a létszámuk, az alacsony bázis miatt nem mutatja azt, hogy drámai volna ott a helyzet.
Az alábbi interaktív infografikán azt követi nyomon, mennyivel növekedett a nyilvántartott álláskeresők aránya februárról júniusra. A hőtérképen a < > nyilakkal válaszhat a megyék összesített adatai, a megyei jogú városok, illetve a többi település számai között. Piramis-diagramon ábrázoltuk a "top 10" települést, ahol a legnagyobb mértékű az álláskeresők száma. Buborék-diagramon jelöltük továbbá, hogy az egyes megyékben hány olyan település van, ahol az álláskeresők száma meghaladja a 10, 20, illetve 30 százalékot. A részletes adatok megjelenítéséhez húzza a kurzort a grafikonokra.
Elsőre valószínűleg nem sokan találnák el, melyik megyében ugrott meg a leginkább az álláskeresők száma a járvány alatt, pedig valójában logikus a válasz:
Győr-Moson-Sopronban.
Ugyanarról van szó, mint a listán második Budapest esetében: ha szinte nem létezett munkanélküliség a járvány előtt, onnan nem nehéz nagyot nőni. A legkisebb növekedést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték, majd Borsod és Nógrád következik, az a két hely, ahol már a járvány előtt is a legmagasabb volt az álláskeresők aránya – ott nem csak az a baj, hogy sokan elvesztik az állásukat, hanem az, hogy sokaknak már egyébként sem volt munkája.
Még látványosabb ez a kettősség, ha települési szintre lebontva nézzük. A megyei jogú városok közül a leginkább Sopronban ugrott meg az állást keresők száma, 261 százalékkal – nyilván elsősorban azért, mert sokan inkább nem jártak át a járvány alatt Ausztriába –, a legkisebb arányban, 24 százalékkal pedig Salgótarjánban. Ott, ahol a megyei jogú városok közül egyedüliként két számjegyűre, 11,4 százalékosra nőtt ezzel az álláskeresők aránya.
Város vagy falu?
Az ország 19 megyéjéből 14-ben – Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas a kivétel –, a megyei jogú városokban alacsonyabb a munkanélküliség, mint a kisebb településeken.
A legnagyobb különbséget a nagyvárosok javára Szabolcsban mérték, a nyíregyházi 4,8 százalék országos szinten is jónak minősül, a megye összes többi településén viszont 10 százalék fölötti az álláskeresők aránya. Ehhez fogható különbséget Baranyában mértek még (Pécsett 5,8, a többi településen 10 százalék az arány). A legkisebb különbséget Fejérben láthatjuk, ahol Székesfehérvár álláskeresőinek aránya majdnem pontosan ugyanannyi, mint a megye többi településén.
Az, hogy a szegényebb helyeken nem tud annyira nőni a munkanélküliség, jól látszik a megyéken belüli adatokon is. Borsodban például Miskolc álláskeresőinek aránya 41 százalékkal nőtt, a megye többi településén viszont csak 18 százalékkal – de így is közel duplája maradt a kistelepülési arány a miskolcinak. Baranyában a kistelepüléseken 18 százalékkal nőtt az arány, míg Pécsett 62-vel. De az ország összes megyéje közül csak kettőre mondhatjuk azt, hogy elhanyagolható az elmúlt hónapok tendenciáiban a különbség nagyváros és kistelepülések között: Tolnát, ahol országos összehasonlításban is egész elviselhető a helyzet, és Nógrádot, ahol mindenütt egyformán nagyon rossz.
A szegénység gócpontjai
Több része is van az országnak, ahol a megyei adat elfedi, mekkora területeken van nagyon nagy baj. Ennek az iskolapéldája Baranya, ahol Pécs javítja az átlagot, pedig a megyének 173 olyan települése van, ahol 10 százalék fölötti az álláskeresők aránya, 37 helyen 20, 9 helyen 30, két faluban pedig 40 százalék fölött vannak azok, akik tudnának dolgozni, de nincs hol. Hasonlóan csúnya a helyzet Borsodban, Somogyban és Szabolcsban is: ha az ember kiteszi a lábát a városokból, szinte csak munkanélküliségtől szenvedő falvakba jut el.
Az országnak abból a tíz településéből, ahol a legnagyobb az álláskeresők aránya, 7 baranyai, a maradék három helyen egy somogyi, egy nógrádi és egy borsodi falu osztozik. Gilvánfán, Kistamásiban és Endrefalván a munkaképes korú lakók több mint 40 százaléka regisztrált álláskeresőként.
Az ellenpont Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom: az országnak ez az a három megyéje, ahol egyetlen településen sem ment fel az álláskeresők aránya 10 százalék fölé, még a válság idejében sem. Fejér, Bács-Kiskun és Pest megyében is majdnem meglett a bravúr, ott 1, 2, valamint 3 település van 10 százalékosnál magasabb mutatóval.
Budapesten a legjobb
A megyei adatokba belemerülve könnyű egy időre elfeledkezni a fővárosról, pedig a helyzet világos: hiába duplázódott meg az ottani álláskeresők száma február óta, még így is Budapesten vannak a legkevesebben állás nélkül. A budapesti munkakeresők 2,6 százalékos aránya az országos 5,8-as átlag kevesebb mint fele, a legjobban álló megyéhez (Győr-Moson-Sopron, 3,09 százalék) is irigylésre méltó a főváros helyzete, a 23 megyei jogú város közül pedig azért csak 22-nél áll jobban Budapest, mert az agglomeráció egyetlen megyei jogú városában, Érden még jobb a helyzet.
| Sokan már újra dolgoznak, de így is nő a munkanélküliség |
| Hároméves rekordra nőtt a munkanélküliség júniusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH adataiból azonban az is kiderül, hogy ekkor már 58 ezren visszatértek a munkába azok közül, akiknek májusban még nem volt állásuk. A két adat első ránézésre ellentmond egymásnak, a magyarázat az: közel 84 ezer ember közül, akinek májusban nem volt hol dolgoznia, 58 ezer ugyan talált állást, de 25 ezer csak most tudott egyáltalán átkerülni az inaktívból a munkanélküliek kategóriájába. |
Ahol nincs probléma
Huszonöt település maradt az országban, ahol válság ide, válság oda, teljes a foglalkoztatottság, egyetlen álláskereső sincs a munkaképes korú lakók között. Kivétel nélkül aprófalvakról van szó, legfeljebb pár tucat, vagy még kevesebb olyan emberrel, aki nem gyerek, és nem is nyugdíjas.
A legnagyobb közülük Győr-Moson-Sopron megyéből Répcevis, ahol 224 emberből 224-nek van munkája, a Vas megyei Felsőjánosfán 124/124 az arány, sehol máshol nem éri el a lakosságszám a 100 főt. A válság hatásáról sokat elmond, hogy februárban még 48 település volt, ahonnan senki nem regisztrált álláskeresőként.
Mi az a hvg360?
Radar360 című animációs híradónk stílusában foglaljuk össze, hogy mire számíthatnak előfizetőink a hvg360-on.
