szerző:
Nyusztay Máté - Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nincs olyan zuga az országnak, ahol ne nőtt volna a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta. Ebben önmagában sok meglepetés nincs, abban már annál inkább, hogy a nagyvárosokat sokkal jobban megütötte a válság, mint a kistelepüléseket. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hónapról hónapra közli az álláskeresőkről szóló adatsorokat, mi ezekből raktunk többet is infografikára.

Koronavírus-világjárvány
A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Nincs könnyű dolga annak, aki a különböző hivatalok adatai közül szeretné kibogarászni, pontosan hány embernek nincs ma munkája Magyarországon – ezzel részletesebben a HVG múlt heti száma foglalkozott. Az NFSZ 376 ezer emberről tud, legalábbis június 20-i állás szerint – csakhogy ők azokkal számolnak, akik regisztráltak álláskeresőnek. Ugyanakkor ez a szám is sokkal közelebb van a valósághoz, mint a Központi Statisztikai Hivatal 214 ezres munkanélküliségi száma. A statisztikusok őszintén figyelmeztetnek: náluk munkanélkülinek az számít, aki aktívan keres állást, és ha talál egyet, akkor két héten belül el is tud helyezkedni. Márpedig ez a módszertan rendes körülmények között hiába volna megfelelő, most, hogy a korlátozások miatt a tavasszal sokan nem tudtak volna állást keresni vagy rögtön visszatérni a munkába, alulbecsli a munkanélküliek számát.

Épp ezért mi az NFSZ adataival számoltunk, amikor összeraktuk az infografikát. Azért is érdekes az ő adatsoruk, mert települési bontásban is megadják, hol mennyi regisztrált álláskereső van, és ők a munkaképes korú lakosság hány százalékát jelenti. Vannak persze ennek a módszernek is korlátai – hiába mondhatjuk például azt, hogy

Felcsúton ezek szerint február óta 43 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, ha egyszer ez csak annyit jelent, hogy 23-ról 33 főre változott a létszámuk, az alacsony bázis miatt nem mutatja azt, hogy drámai volna ott a helyzet.

Az alábbi interaktív infografikán azt követi nyomon, mennyivel növekedett a nyilvántartott álláskeresők aránya februárról júniusra. A hőtérképen a < > nyilakkal válaszhat a megyék összesített adatai, a megyei jogú városok, illetve a többi település számai között. Piramis-diagramon ábrázoltuk a "top 10" települést, ahol a legnagyobb mértékű az álláskeresők száma. Buborék-diagramon jelöltük továbbá, hogy az egyes megyékben hány olyan település van, ahol az álláskeresők száma meghaladja a 10, 20, illetve 30 százalékot. A részletes adatok megjelenítéséhez húzza a kurzort a grafikonokra.

Elsőre valószínűleg nem sokan találnák el, melyik megyében ugrott meg a leginkább az álláskeresők száma a járvány alatt, pedig valójában logikus a válasz:

Győr-Moson-Sopronban.

Ugyanarról van szó, mint a listán második Budapest esetében: ha szinte nem létezett munkanélküliség a járvány előtt, onnan nem nehéz nagyot nőni. A legkisebb növekedést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték, majd Borsod és Nógrád következik, az a két hely, ahol már a járvány előtt is a legmagasabb volt az álláskeresők aránya – ott nem csak az a baj, hogy sokan elvesztik az állásukat, hanem az, hogy sokaknak már egyébként sem volt munkája.

Még látványosabb ez a kettősség, ha települési szintre lebontva nézzük. A megyei jogú városok közül a leginkább Sopronban ugrott meg az állást keresők száma, 261 százalékkal – nyilván elsősorban azért, mert sokan inkább nem jártak át a járvány alatt Ausztriába –, a legkisebb arányban, 24 százalékkal pedig Salgótarjánban. Ott, ahol a megyei jogú városok közül egyedüliként két számjegyűre, 11,4 százalékosra nőtt ezzel az álláskeresők aránya.

Város vagy falu?

Az ország 19 megyéjéből 14-ben – Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas a kivétel –, a megyei jogú városokban alacsonyabb a munkanélküliség, mint a kisebb településeken.

©

A legnagyobb különbséget a nagyvárosok javára Szabolcsban mérték, a nyíregyházi 4,8 százalék országos szinten is jónak minősül, a megye összes többi településén viszont 10 százalék fölötti az álláskeresők aránya. Ehhez fogható különbséget Baranyában mértek még (Pécsett 5,8, a többi településen 10 százalék az arány). A legkisebb különbséget Fejérben láthatjuk, ahol Székesfehérvár álláskeresőinek aránya majdnem pontosan ugyanannyi, mint a megye többi településén.

Az, hogy a szegényebb helyeken nem tud annyira nőni a munkanélküliség, jól látszik a megyéken belüli adatokon is. Borsodban például Miskolc álláskeresőinek aránya 41 százalékkal nőtt, a megye többi településén viszont csak 18 százalékkal – de így is közel duplája maradt a kistelepülési arány a miskolcinak. Baranyában a kistelepüléseken 18 százalékkal nőtt az arány, míg Pécsett 62-vel. De az ország összes megyéje közül csak kettőre mondhatjuk azt, hogy elhanyagolható az elmúlt hónapok tendenciáiban a különbség nagyváros és kistelepülések között: Tolnát, ahol országos összehasonlításban is egész elviselhető a helyzet, és Nógrádot, ahol mindenütt egyformán nagyon rossz.

A szegénység gócpontjai

Több része is van az országnak, ahol a megyei adat elfedi, mekkora területeken van nagyon nagy baj. Ennek az iskolapéldája Baranya, ahol Pécs javítja az átlagot, pedig a megyének 173 olyan települése van, ahol 10 százalék fölötti az álláskeresők aránya, 37 helyen 20, 9 helyen 30, két faluban pedig 40 százalék fölött vannak azok, akik tudnának dolgozni, de nincs hol. Hasonlóan csúnya a helyzet Borsodban, Somogyban és Szabolcsban is: ha az ember kiteszi a lábát a városokból, szinte csak munkanélküliségtől szenvedő falvakba jut el.

©

Az országnak abból a tíz településéből, ahol a legnagyobb az álláskeresők aránya, 7 baranyai, a maradék három helyen egy somogyi, egy nógrádi és egy borsodi falu osztozik. Gilvánfán, Kistamásiban és Endrefalván a munkaképes korú lakók több mint 40 százaléka regisztrált álláskeresőként.

Az ellenpont Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom: az országnak ez az a három megyéje, ahol egyetlen településen sem ment fel az álláskeresők aránya 10 százalék fölé, még a válság idejében sem. Fejér, Bács-Kiskun és Pest megyében is majdnem meglett a bravúr, ott 1, 2, valamint 3 település van 10 százalékosnál magasabb mutatóval.

Budapesten a legjobb

A megyei adatokba belemerülve könnyű egy időre elfeledkezni a fővárosról, pedig a helyzet világos: hiába duplázódott meg az ottani álláskeresők száma február óta, még így is Budapesten vannak a legkevesebben állás nélkül. A budapesti munkakeresők 2,6 százalékos aránya az országos 5,8-as átlag kevesebb mint fele, a legjobban álló megyéhez (Győr-Moson-Sopron, 3,09 százalék) is irigylésre méltó a főváros helyzete, a 23 megyei jogú város közül pedig azért csak 22-nél áll jobban Budapest, mert az agglomeráció egyetlen megyei jogú városában, Érden még jobb a helyzet.

Sokan már újra dolgoznak, de így is nő a munkanélküliség
Hároméves rekordra nőtt a munkanélküliség júniusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH adataiból azonban az is kiderül, hogy ekkor már 58 ezren visszatértek a munkába azok közül, akiknek májusban még nem volt állásuk. A két adat első ránézésre ellentmond egymásnak, a magyarázat az: közel 84 ezer ember közül, akinek májusban nem volt hol dolgoznia, 58 ezer ugyan talált állást, de 25 ezer csak most tudott egyáltalán átkerülni az inaktívból a munkanélküliek kategóriájába.

Ahol nincs probléma

Huszonöt település maradt az országban, ahol válság ide, válság oda, teljes a foglalkoztatottság, egyetlen álláskereső sincs a munkaképes korú lakók között. Kivétel nélkül aprófalvakról van szó, legfeljebb pár tucat, vagy még kevesebb olyan emberrel, aki nem gyerek, és nem is nyugdíjas.

A legnagyobb közülük Győr-Moson-Sopron megyéből Répcevis, ahol 224 emberből 224-nek van munkája, a Vas megyei Felsőjánosfán 124/124 az arány, sehol máshol nem éri el a lakosságszám a 100 főt. A válság hatásáról sokat elmond, hogy februárban még 48 település volt, ahonnan senki nem regisztrált álláskeresőként.

Mi az a hvg360?

Radar360 című animációs híradónk stílusában foglaljuk össze, hogy mire számíthatnak előfizetőink a hvg360-on.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Debrecent is bevette a 4iG

Debrecent is bevette a 4iG

2011 óta most derült rá fény: ilyen kamerája lett volna a Google-nek, ha nem szól közbe a YouTube

2011 óta most derült rá fény: ilyen kamerája lett volna a Google-nek, ha nem szól közbe a YouTube

Megtette első "lépéseit" a hatalmas japán robot

Megtette első "lépéseit" a hatalmas japán robot