Az edzői visszaélés nemcsak egy sportoló teljesítményére van hatással, hanem a mentális egészségére is. Minél több sportoló hozza be a témát a közbeszédbe, és veszi rá a környezetet – a szövetségeket, a klubokat, az edzőtársadalmat – a cselekvésre, annál inkább beszűkül a tere a visszaéléseknek.
A sussexi hercegi pár nigériai utazása magánjellegű volt ugyan, de kísértetiesen emlékeztetett egy hivatalos királyi látogatásra. Ha azonban Harryék keverni kezdik a celebkedést és a show-bizniszt a diplomáciával, azzal belekavarhatnak a geopolitikába és az Egyesült Királyság külpolitikájába is.
A NER-ből kitért Magyar Péter felkérésére azonnal igent mondott, azóta a rövid idő alatt tömegeket fellelkesítő mozgalom arca és egyik leghangosabb szószólója lett. Nagy Ervin azonban már évek óta szívügyének tekinti a közéleti kérdéseket, szavakkal és tettekkel is odaállt már ügyek mellé. A nyilatkozataiból, interjúiból egy, a társadalom és az ország sorsa iránt rendületlenül aggódó, a tettvágytól duzzadó értelmiségi képe rajzolódik ki, aki most odáig jutott, hogy egy időre akár a színészettel is felhagyna a politika kedvéért.
A már életében óriási, a halála után pedig felbecsülhetetlen rajongást Ayrton Senna iránt nemcsak a háromszoros világbajnok tehetsége generálta, hanem a személyiségének a mélysége és összetettsége is. Az egyik legnagyobb autóversenyző volt, talán a legnagyobb, de ennél sokkal több volt. A legendája már rég felülírta az emlékét. Harminc évvel ezelőtt ezen a napon, 1994. május 1-jén csapódott be a versenyautója a Tamburello kanyar végzetes falába a San Marinó-i Nagydíj hetedik körében.
A nagy sikerű A korona (The Crown) után újabb netflixes királyi dráma mossa el a határt fikció és valóság között. A Scoop (Interjú a herceggel) ráadásul egy sok szempontból még élő sztorit dolgoz fel: András herceg katasztrofális utóéletű 2019-es BBC-interjúját, amellyel nagy eséllyel végleg kiírta magát a királyi közéletből. A Netflix produkciója azonban nemcsak a yorki herceg baklövésének állít emléket, hanem tiszteleg az újságírók előtt is, akik megmutatták a világnak azt, amit – visszatekintve legalábbis – András herceg biztosan el akart volna rejteni.
Dr. Peter Attia azt mondja, ha túl akarjuk élni a várható életkorunkat, mégpedig viszonylag jó formában, akkor keményen meg kell dolgoznunk érte – apró, egymásra épülő változtatásokkal. Ehhez nyújt hátteret és segítséget a Végigélni című könyvében.
Amíg politikusok és szakértők azon vitatkoznak, hogy van-e értelme és haszna az óraátállításnak, vagy el kellene törölni úgy, ahogy van, addig is emberek millióit fogja megviselni a következő napokban az áttérés a nyári időszámításra. Pedig az elegendő és jó alvásnak felbecsülhetetlen jelentősége van, ha az egészségünkről, az egyéni és a társadalmi jólétünkről van szó.
„Jól emlékszem arra az időszakra. Mert akkor is akadt verbális és fizikai erőszak bőven” – írta a közösségi oldalán Varga Judit a Magyar Péterrel való házasságának az egyik sötét időszakát felidézve. Ugyanaz a Varga Judit, aki igazságügyi miniszterként azt ígérte, „az erőszakkal szembeni zéró tolerancia jegyében fogok eljárni”.
A böjt csodálatos gyógymód, fizikailag és mentálisan is képes „újraindítani” bennünket. Ez lesz az alapvetésünk ezen a tudományos háttérrel megtámogatott személyes utazáson, amely során 72 órát csináltam végig az úgynevezett vízböjt állapotában, dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, belgyógyász szakkomentálásával.
Boszorkányüldözést idéző hisztéria alakult ki egy elbaltázott, de alapvetően ártatlan családi fotó körül. Hihetünk-e annak, amit látunk, és mégis mivel tartozik a nyilvánosságnak Katalin hercegné?
A történelmének eddigi leghosszabb, 24 nagydíjas szezonjának fut neki a hétvégén a Forma–1, és a csapatok arra készülnek, hogy megakadályozzák Max Verstappent abban, hogy olyan nyerő szériát hozzon össze, mint tavaly. Nem lesz könnyű dolguk, de nem is lehetetlen.
A sorsokat maga alá temető, áldozatokat magukra hagyó kegyelembotrányos felfordulásban felsejlik az orbáni rendszer egy másik ősbűne is: az, ahogyan a nőkkel bánik.
A februári meglepetésszerű röplátogatás alatt még ki tudott préselni egy alig 20 percnyi találkozót az apjával, ezúttal azonban az uralkodó határozottan nemet mondott. Ha a kisebbik fiú nem értene a jelekből, akkor ott egy újabb egyértelmű üzenet: Károly jövő héten Vilmos herceget a katonai múltjára büszke Harry egykori ezredének a vezérezredesévé nevezik ki.
A „kapcsolat mélységébe” kért bepillantást, de nem úgy tűnt, hogy fel volt készülve arra, hogy ezt a mélységet kezelje.
Kiadhatott volna egy közleményt a Kensington-palotán keresztül, kitehetett volna egy Instagram-posztot, szigorúan manipulálatlanul nyilván, Katalin mégis úgy döntött, egy padon ülve kamerába mondja a diagnózisát: rákos. Sminkben, tökéletes hajjal, kifogástalan gesztusokkal tette nevetségessé és szánalmassá azt a cirkuszt, amely az elmúlt hetekben a személye körül kialakult. A walesi hercegné ebben a néhány percben megmutatta a benne rejlő erőt és bátorságot, és ha jól figyeltünk, megláthattuk benne a királynőt és a királynét is.
Orbán Viktornak és „elvtársainak” is üzentek a francia politikusok az abortuszhoz fűződő jog alkotmányba emelésével.
A szezon rajtja előtt, az utolsó pillanatban derült ki, hogy Christian Hornert tisztázták a vádak alól, a világbajnoki címvédő Red Bullnak továbbra is ő a csapatfőnöke.
Az 50 éves Christian Horner a mezőny legrégebben kinevezett csapatfőnöke, azóta vezeti a Red Bullt, hogy az felállt a Forma–1 rajtrácsára. Egyúttal – a Mercedest vezető Toto Wolff mellett – a modern éra legsikeresebb csapatfőnöke is. ..................................
Évek óta ment a spekulálás, mégis nehéz volt elhinni, hogy bekövetkezik: a Forma–1 legsikeresebb pilótája beül a Forma–1 leghíresebb csapatának az autójába. Lewis Hamilton karrierje során most szembesült először azzal, hogy két szezonban sem tudott nyerni. 2025-ben egy olyan csapathoz igazol, amely több mit másfél évtizede csak kergetni tudja a világbajnoki címet. Ha Hamiltonnak bejön a váltás, az nemcsak a Ferrari, hanem az egész sportág szempontjából történelmi jelentőségű lenne.
A fiatal holland Wim Aloserijt 1943-ban felkapta a történelem forgószele, és a poklok poklába repítette. Holland és németországi koncentrációs táborokat is megjárva látta, hogy semmi biztosíték nem volt arra, hogy aki emberként ment bele ebbe a történelmi darálóba, az emberként is jön ki belőle. Ő elképesztő erővel ragaszkodott nemcsak ahhoz, hogy túlélje a borzalmakat, hanem ahhoz is, hogy közben ember maradjon. A történetét évtizedekkel később tudta csak elmesélni. De elmesélte.