A hivatal szerint az orosz űrkutatás vezetőiből álló állami bizottság úgy döntött, hogy a szondát közép-európai idő szerint november 9-én hajnali 4 óra 33 perckor indítják a kazahsztáni Bajkonurban lévő orosz űrrepülőtérről.

Az űrszondát eredetileg október 26-án kellett volna felbocsátani, de 21-én bejelentették, hogy ezt bizonytalan időre elhalasztják. Az Európai Űrügynökség (ESA) akkor a halasztást azzal indokolta, hogy az űreszközt a világűrbe emelő, majd a Vénusz felé indító Szojuz-Fregat típusú orosz hordozórakéta belső burkán szennyeződésre bukkantak, és ennek a rendellenességnek az elhárítása
néhány napot igénybe vesz.

A szonda áprilisban éri el úti célját, majd a Földhöz legközelebbi bolygó, a Vénusz körüli igen megnyúlt, majdnem poláris pályára állva kezdi meg tudományos feladatainak elvégzését, főleg a Vénusz légkörének vizsgálatát. Tekintve, hogy a bolygón rendkívül forró a felszíni hőmérséklet (mintegy 460 Celsius-fok), és légköri nyomása majd százszorosa a földiének, a tudósok reményei szerint az emberiség ismeretei jelentősen bővülnek a fokozott üvegházhatás fizikai jellemzőiről, és így a szonda hazaküldött adatainak elemzése hozzájárul majd eme természeti jelenség Földre gyakorolt hatásának az eddiginél jobb megértéséhez.

Az űrszonda egy földi nap alatt kerüli meg majd a Vénuszt, és tudományos tevékenységét 500 napra tervezik.