Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
© HVG Könyvek |
Ám ez csupán az érem egyik oldala. Az elmúlt évben kiderült, hogy az IT-támadásokat, a levélszemét-küldést és a rosszindulatú programok terjesztését sok esetben a nyereségvágy vezérli. Az USA-ban és más országokban végrehajtott nagyszabású letartóztatások során nyilvánvalóvá vált az érintett személyek kapcsolata a szervezett bűnözéssel, csakúgy mint a tetteiket motiváló pénzszerzési szándék. Mivel a szoftverek és a hálózatok egyre védettebbek, a bűnözők jelentős része a jövőben várhatóan a szervezetek legsérülékenyebb hozzáférési pontján – az alkalmazottakon – keresztül próbál támadni.
”Kétezerötben csökkent a kiterjedt támadások gyakorisága, de a felhasználók még mindig ezeket tartják a személyes adataikat fenyegető legnagyobb veszélynek” - mutatott rá Cal Slemp, az IBM biztonsági és adatvédelmi szolgáltatásokért felelős alelnöke. „Az IBM szerint megváltoztak a játékszabályok. A rendszerek védelmének megerősödésével és a büntetések szigorodásával dörzsöltebb, szervezett bűnözők vették át a fiatal, kíváncsi kibertámadók helyét. Ez azt jelenti, hogy bár a támadások ritkábbak, mégis sokkal célzottabbak és nagyobb kárt okoznak. Az állami és a magánszektor szervezeteinek a világon mindenütt gyorsan reagálniuk kell erre a változásra, és össze kell fogniuk az egyre növekvő kihívás kezelése érdekében." Az IBM biztonsági jelentése más, 2006-ban várható veszélyekre is felhívja a figyelmet.
Feltörekvő piacok. A bűnözők a kiberbűnözés elleni lanyha nemzetközi együttműködést kihasználva kis személyes kockázattal járó, határokon átívelő támadásokat indítanak, így megnő a feltörekvő és fejlődő országokból induló, illetve azokba irányuló támadások valószínűsége. Ezekben az esetekben jóval nehezebb meghatározni a támadás forrását, különösen, mivel a trendek tanúsága szerint a tevékenység egyre gyakrabban a jóval enyhébb szankciókat alkalmazó és a jogszabályok foganatosítása terén is lemaradt régiókból, például Kelet-Európából és Ázsiából indul.
Bennfentes támadások. A szoftverbiztonság növekedésével a szervezeteknél a számítógép-felhasználók jelentik a leggyengébb láncszemet. A szoftverek sérülékeny pontjainak hosszadalmas kutatása helyett a bűnözők várhatóan arra fordítják majd energiáikat, hogy végfelhasználókat vegyenek rá a támadás végrehajtására. A globális erőforrásbázis használata, az elbocsátások, a fúziók és a vállalatfelvásárlások komoly kihívást jelentenek minden olyan szervezetnél, ahol fel kívánják készíteni a felhasználókat e veszélyek elhárítására.
Bloghasználat. Az együttműködési eszközök (például blogok) használatakor nagy a titkos üzleti adatok kiszivárgásának kockázata.
Azonnali üzenetküldés. Az interneten továbbra is a botnet néven ismert szoftverrobot-csoportok jelentik a legnagyobb veszélyt. Ezek a hálózatok a tulajdonos tudomása nélkül megszerzik az irányítást rendszere felett. Az újabb, kisebb cellákkal dolgozó botnetek jobban el tudnak rejtőzni, és a jövőben valószínűleg az azonnali üzenetküldő (instant messaging) és a peer-to-peer hálózatokon keresztül próbálják majd uralmuk alá vonni a megfertőzött rendszereket.
Mobil eszközök. Az elmúlt évben jelentősen megugrott a mobiltelefonokat, PDA-kat és más vezeték nélküli eszközöket megfertőző kártékony programok száma, de a probléma nem öltött globális méreteket, mivel ezek a kódok még nem képesek önállóan terjedni.
OS X. Az Apple Intel-processzorok melletti döntése bizonyára növelni fogja az operációs rendszer népszerűségét, de fontos negatívummal is jár. A PC-k sérülékeny pontjainak felderítésére szakosodott bűnözők hamarosan támadás alá vonhatják az Intel-lapkát és annak parancsait használó OS X-et.
Az IBM tanulmány fontosabb megállapításai 2005-ről (Oldaltörés)
Célzott e-mail támadások. Tavaly 2-3 célzott e-mail támadást hárítottak el hetente. Egy évvel korábban még egészen elhanyagolható volt ez a szám, ami változást jelez a támadások jellegében és céljában. A gyakran pénzügyi, versenypiaci, politikai vagy társadalmi motivációjú támadások többnyire kormányhivatalok, katonai vagy más nagyobb szervezetek ellen irányultak, elsősorban a repüléstechnika, az olajipar és az emberi jogok területén. Több ügy is nagy port vert fel a médiában, de általános vélemény, hogy a vállalatoknál nagyon sok ilyen jellegű támadás zajlik le észrevétlenül.
Spear Phishing . Az elmúlt évben mind népszerűbb koncentrált támadások egyike a célzott adathalászat, angol nevén „spear fishing” volt. A bűnöző ilyenkor pontosan célzott levélszeméttel bombázza a vállalatot, amelyről a címzettek jóhiszeműen úgy vélik, hogy a szervezeten belülről (jellemzően az IT vagy HR részlegtől) ered. Az elkövető gyakran apró jutalmat ajánl fel bizonyos információkért cserébe, és az e-mailt eredetinek vélő felhasználók teljesítik kérését. Az így kiadott információk segítségével a támadó hozzá tud férni a céges hálózat védett részeihez, ahonnan szellemi tulajdont és más kényes vállalati adatokat szerezhet meg. A célzott adathalászatot a „social engineering” egyik módszereként arra is felhasználják, hogy a gyanútlan felhasználókat kártékony programok megnyitására vegyék rá.
Vírusok. Az e-mailben terjedő vírusok száma visszaesett 2005-ben. Minden 36,15 e-mailre jutott egy vírussal vagy trójai programmal fertőzött levél, azaz a levelezési forgalom 2,8 százaléka volt fertőzött. Ez jelentős csökkenés 2004-hez képest, amikor 6,1 százalék (16,39 e-mailből egy) volt ez az arány.
Adathalászat. Az adathalászat (phishing) 2005-ben is fontos fenyegetést jelentett. Minden 304 e-mailre jutott egy adathalászati kísérlet, míg 2004-ben átlagosan minden 943. levél érkezett ilyen szándékkal. Szakértői vélemények szerint az adathalászati aktivitás növekedése mögött a botnetek terjedése áll. A botnetek óriási mennyiségben ontják magukból a csaló szándékú e-maileket, mivel a kiberbűnözők agresszívabb fellépéssel próbálnak nagyobb profitra szert tenni.
A kártékony programok fejlődése. A 2005-ben megjelent vegyes és összetett fenyegetéseknél bot-képességeket integráltak a meglévő kártékony programokba. Ilyen volt például a Mydoom féregre épülő Mytob, amelyet új fejlesztései jóval kártékonyabbá tettek elődjénél. Rövid időn belül többféle változat is terjedt a Mytobból a világhálón.
