Egy emberi hajszál és a nanochip © BBC

Egy floridai, egy New York-i egyetem, valamint az IBM kutatói a Science magazinnak adott interjúban elmondták, az új chipek felgyorsíthatják a számítógépek működését – olvasható a BBC weboldalán.

A szerkezetben összesen 12, palládiumból és alumíniumból készült tranzisztor helyezkedik el egyetlen szénatomokból álló nanocső külső felületén. A gyűrűs oszcillátornak is nevezett cső tulajdonképpen egy szénatomokból álló lemez, összecsavarva egy üreges hengerré. A tranzisztor egy egyszerű elektronikus kapcsoló, amelyből minél több van egy chipben, annál több számítást tud az áramkör elvégezni.

A kész chip mindössze 18 mikrométer nagyságú, gyakorlati felhasználásra egyelőre nem alkalmas. A kutatók csupán működőképességének bizonyítására, s sebességének tesztelésére készítettek el.

„A gyűrűs oszcillátor igen hasznos eszköz” – nyilatkozta a BBC-nek Joerg Appenzeller, az IBM egyik kutató professzora. „Használatával úgy állíthatjuk be a tranzisztorok tulajdonságait, mintha csak egy autó sebességét mérnénk egy sebességmérővel.”

A fent leírt szerkezet segítségével a kutatók 50 MHz-es sebességet értek el, amely több százszor lassabb ugyan, mint a mai számítógépekben található processzorok, a tudósok szerint azonban több mint százezerszer gyorsabb bármely korábban elkészített nanocsöves megoldásnál. A szakértők azt remélik, hogy a technika fejlődésével tovább emelhetik majd ezt a sebességet.  Első megoldásként egy szilíciummal kombinált megoldást vizionálnak a kutatók, amelyek már a számítógépekben is működhetnek majd.

„Az elmúlt negyven évben rengeteg tapasztalatra tettünk szert a szilíciummal kapcsolatban, s sokat fejlődött az áramkörök tervezése is” – magyarázta Appenzeller professzor. „Fokozatosan kell haladnunk a fejlődés útján, s most érkezett el az ideje az új anyagok bevezetésének. „