Fodor László, az egri Dobó István Vármúzeum régésze lmondta, hogy a húsvét után folytatódó kutatás során a dobóruszkai templom régi, XII-XIII. században épült részét tárják fel. A mintegy 50 négyzetméteres terület vizsgálatával a tervek szerint karácsonyig végeznek. Hozzátette, hogy a korabeli források az ótemplom Szent Anna-oltárát jelölik meg, mint azt a helyet, ahova Dobó Ferenc az 1572-ben elhunyt édesapját temette. A régész felidézte: tavaly júniusban a templom barokk kriptájának feltárása során talált csontokat Dobó István maradványainak gondolták, azonban az antropológiai vizsgálatok ezt nem igazolták, a csontok későbbi korokból származtak.
Az oltár alatt egy húsz centiméter vastag kőlap található, ezt is tüzetesen megvizsgálják majd, mert feltételezhető, hogy ez volt a síremlék eredeti fedőlapja - mondta a szakember. A várkapitány díszes sírkövét, amely valószínűleg jóval temetése után készült, a XIX. században szállították Egerbe, ahol jelenleg is megtekinthető. Az azonosításhoz a várkapitány fiának Sárváron található maradványait használják majd, illetve Dobó István jelenleg is élő leszármazottai is ajánlkoztak a vizsgálatra - jegyezte meg Fodor László.
Holló József, a munkálatokban közreműködő Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: nemzetközi, tudományos összefogással valósul meg az a projekt, amellyel "közelebb juthatunk az ország történelméhez". "Ez nem Petőfi keresése a ködben" - fogalmazott, jelezve: minden bizonyíték arra utal, hogy Dobó maradványai a dobóruszkai templomban vannak. Kitért arra, hogy a múzeumban külön osztály állítottak fel, amely a kutatásban közreműködik.
Az Egymásért Egy-másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány által finanszírozott feltárási projektben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum mellett a Dobó István Vármúzeum és a dobóruszkai önkormányzat is közreműködik.