szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Új, biztonságos védőpajzs és nukleárishulladék-tároló épül a csernobili atomerőműnél, közölte hétfőn a finanszírozást összehangoló londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Az aznap aláírt szerződések értelmében az 1986-ban katasztrófát szenvedett csernobili négyes reaktor fölé egy 105 méter magas, 150 méter hosszú, 260 méter fesztávolságú acél boltívet húznak fel. A szerkezetet a helyszínen állítják össze, és egészben csúsztatják a jelenlegi borítás fölé.

Az EBRD londoni közleménye szerint a közvetlenül az 1986-os szerencsétlenség után, "rendkívül veszélyes körülmények közepette" felépített szarkofág állaga a nemrégiben elvégzett, egyébként sikeres stabilizáló munkák ellenére is romlik.

Az új pajzs építése előreláthatólag 48-52 hónapot vesz igénybe, és a konstrukció lehetővé teszi, hogy az erőmű negyedik egységét - amelyben még mindig benne van az eredeti nukleáris fűtőanyag-készlet 95 százaléka - végleg lebontsák.

Az EBRD közleménye szerint az új acélszarkofág építése a "legláthatóbb beruházása" lesz a csernobili védőpajzs-építési tervnek, amelyről még 1997-ben írt alá szerződést az ukrán kormány a nemzetközi közösséggel, és amelynek keretében számos, az új acélpajzs megépítésének elkezdéséhez szükséges munkát kellett eddig elvégezni.

A terv teljes költsége becslések szerint 1,39 milliárd dollár. A hétfőn aláírt második szerződés egy olyan tároló létesítmény megépítéséről szól, amely a másik három csernobili reaktor működése során 2000 decemberéig felhalmozódott, több mint 20 ezer kimerült fűtőanyag-köteg biztonságos elhelyezésére szolgál a következő száz évben.

Az EBRD által kezelt két csernobili alapba - amelyeket az új védőpajzs megépítésének, illetve a működés általános biztonságának finanszírozására hoztak létre - a nemzetközi közösség 2007 nyaráig több mint 1 milliárd eurót adományozott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

A csernobili madarak kevésbé sugárzó helyeken fészkelnek

A madarak felismerik a sugárfertőzött helyeket. Az ukrajnai Csernobil környékén fészkelő madarak szokásairól készített tanulmány szerint a kormos légykapók és a széncinegék olyan fészkelési helyeket kerestek, amelyeknek csekély volt a sugárterhelése.

Vélemény

Miért zároltak a magyar Csernobil-akták?

A morális rendszerváltás nem zárható le a “Csernobil-akták” teljes körű nyilvánossága nélkül, ám a dokumentumok szereplői még köztünk vannak. Szükség lenne a zárlat feloldására, a magyar társadalomnak joga van megtudni, kik a felelősök a világtörténelem legsúlyosabb békeidős nukleáris katasztrófájának itthoni kezeléséért.

Bari Máriusz Tech

Megmenthette volna Csernobilt

Orosz tudósok egy csoportja azt állítja, újszerű ásványra leltek az Északi-sarkkörön, a Kibinszkij-hegységben. A lelet, amelyet egyelőre csak 24-7 néven emlegetnek, képes a folyékony nukleáris hulladék radioaktív sugárzását elnyelni. Mások szerint ez egyáltalán nem újdonság.