A BBC értesülései szerint a 13,5 tonnás űrjármű három hete vált le az ISS nemzetközi űrállomásról, hogy az asztronauták által összegyűjtött hulladékkal együtt megkezdje utolsó útját. A szerkezet hajtóművét kétszer indítják majd be, hogy letérítsék Föld körüli pályájáról, így a Csendes-óceánba zuhan majd. A műveletet a franciaországi Toulouse-ban található irányítóközpontból felügyelik.

A Jules Verne felépítése © ESA

„A Csendes-óceánon egy 2700 kilométer hosszú, 200 kilométer széles biztonsági zónát jelöltünk ki, ahová a Verne megérkezik majd” – nyilatkozta Mike Steinkopf, a misszió igazgatója. „Figyelmeztetést adtunk ki a légi és tengerészeti hatóságoknak, hogy biztosítsuk: egyetlen repülő vagy hajó sem tartózkodik majd a körzetben.

Az ISS-en tartózkodó űrhajósok a kozmoszból, míg két földi tudóscsoport egy-egy repülőgépből követi majd az űrjármű útját, s fotókat készítenek róla, ahogy a lángoló fémdarabok az óceánba zuhannak.

„Úgy fog kinézni, mint egy nagyon fényes meteor” – magyarázta Jason Hatton, az ESA és a NASA tudóscsoportjának egyik tagja. „Először csak fénylő pontként jelenik meg, aztán láthatóvá válik egy csóva, végül pedig – amikor darabokra szakad – a törmeléket is láthatjuk majd.”

Az 1,3 milliárd eurós költséggel kifejlesztett Jules Verne az eddigi legmodernebb európai gyártású űrjármű, amely indítása után automatikusan állt irányba az ISS felé, teljesen automatikus dokkolást hajtott végre. Az űrhajót az ESA az űrállomással kapcsolatosan vállalt feladatainak keretében fejlesztette ki, hogy azzal ellátmányt, üzemanyagot, vizet és oxigént juttassanak az ISS-re, illetve, hogy a Verne hajtóműveivel is segítsék az űrlabor mozgatását.

A kutatók annyira meg voltak elégedve a jármű teljesítményével, hogy már meg is kezdődtek egy módosított változat kifejlesztésére irányuló munkálatok, amely várhatóan akár űrhajósok szállítására is alkalmas lesz. Legfontosabb szempont, hogy az új generációs teherhajó biztonságosan vissza tudja juttatni rakományát a Földre. A fejlesztés részleteit az európai űrkutatással foglalkozó miniszterek novemberi találkozójukon beszélik majd meg Hágában.

A Verne várhatóan magyar idő szerint 14 óra 30 perckor kezdi meg végső manőverét. Ennek érdekében kétszer beindítják a hajtóműveit, hogy kimozdítsák az orbitális röppályájáról. Az első indítás már magyar idő szerint 11-kor megtörtént, ezzel a Verne éles, elliptikus pályára állt. Két órával később ismét bekapcsolják a hajtóműveket, 15 percre, s ezzel az űrjármű éles szögben megkezdi az ereszkedést a Csendes-óceán felé.

A manőver kezdetekor a teherhajó 7,6 km/s-os sebességgel mozog majd, s 120 kilométeres magasságban éri el az atmoszféra sűrűbb rétegeit. A zuhanás során a hőmérséklet jelentősen emelkedik majd, s végül a Jules Verne darabokra szakad.

„Arra számítunk, hogy a napelem-panelek két és fél perccel a belépési manőver kezdete után leszakadnak, majd ezeket a dokkolásnál használt csatlakozó és a védőpajzsok, valamint egyéb strukturális elemek követik” – magyarázta Stenikopf. „Végeredményben a jármű felépítményének mintegy 30 százaléka éri majd el az óceán felszínét, de már ez is csak apróbb darabokat jelent majd.”

A darabokra hulló Jules Verne-ről készített felvételeket a kutatók a biztonságosabb visszatérést szavatoló űrhajók fejlesztéséhez használják majd fel.

Az ESA az előttünk álló években legalább négy további teherűrhajó indítását vállalja, amelyek az ISS-re szállítanak különböző felszerelési tárgyakat. A következő indítás 2010-ben várható.