És persze ott vannak mindannyiunk kedvencei, a „cosplayerek”, azaz a kosztum-készítők és fanatikusok. Az ő hobbijuk a leglátványosabb – a számítógépes, konzolos és egyéb (az egyéb többnyire az jelenti anime) hősöket személyesítik meg, egészen elképesztő profizmussal és elhivatottsággal.
A „cosplay” (japánul, „kosopure”, hiszen ez is Japánból származik, honnan máshonnan) lényege, hogy egy többnyire nem létező karaktert/figurát a lehető legaprólékosabban „lemásolunk” (nem nehéz, hiszen ezek a figurák jellegzetes jelmezekben vannak) majd jó adag egészséges exhibicionizmusunkat hozzátéve a jelmezeket bemutatjuk. (Erről szólnak a különböző cosplay-versenyek és expók). Lássuk, a tíz legjobban sikerült számítógépes-játékfigura megszemélyesítést – legalábbis szerintünk.
Amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett, a botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni.
A világ egyik legismertebb séfjét is fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.