ASIMO: már mi is mozgathatjuk

Miközben gondolkodunk, agyunkban nagyon apró feszültségingadozások történnek, hasonló változások figyelhetőek meg az agyi véráramlásban is. A legfontosabb tényező a BMI (Brain-Machine Interface, agyat és gépeket összekötő felület) technológia kifejlesztésében az ilyen változások minél pontosabb mérése és elemzése. Az új japán fejlesztés EEG-t használ, amellyel a fejbőrön keresztül figyelhető meg az elektromos potenciál változása, illetve NIRS-t, ami a véráramlás változásairól ad pontos információt. Mindezt olyan technológiával kötik össze, ami csak e két szenzor eredményeiből olyan statisztikai elemzést készít, ami a lehető legprecízebben ad képet az agyi folyamatokról. (2006 májusában a Honda hasonló rendszert épített fMRI-szkennerekre alapozva, a készülék azonban nemcsak túlméretezett lett, hanem az általa generált mágneses mező is óriási volt, így csak specifikus esetekben lehetett használni, a jelenlegi verzió már hordozható.)

A kísérletek során a felhasználók fejére helyezik az EEG és NIRS szenzorokat, majd megkérik őket, hogy válasszák ki négy végtagjuk közül az egyiket és képzeljék el a mozgatását anélkül, hogy megmozdulnának. A szenzorok mérik az agyi változásokat, amelyeket valós időben elemeznek, mindezt pedig továbbítják egy robotnak (a kísérletek során a humanoid ASIMO-t használták), amely úgy mozdul meg, ahogyan azt a kísérletben résztvevő személy elképzelte. A legjobb esetekben a robot 90 százaléknál is nagyobb pontossággal mozdult meg.