A csillagvizsgáló közleménye szerint a meteorokat a Polaris teraszáról figyelhetik meg, ugyanakkor az asztronómusok távcsöves bemutatóval is várják a nagyközönséget. A résztvevők megismerhetik a csillaghalmazokat, a kettőscsillagokat, késő estétől pedig a Jupiter szerepel a "programban".

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) honlapján olvasható, a Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, amelyet szintén megfigyeltek az ókori Kínában Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla.

"Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 12-13-a tájékán szoktunk áthaladni" - olvasható az MCSE honlapján.

Az első megfigyelések után a VIII-XI. században jegyezték fel rendszeresen a raj jelentkezését, később azonban csak szórványosan említik. A "hivatalos" nyugati tudomány számára Adolphe Quételet (1796-1874) belga csillagász fedezte fel újra a rajt 1835-ben. Az áramlat 1839-ben óránként 160 meteort adó maximumot produkált. A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként, ami a Swift-Tuttle legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhető. A szülőüstökös közelében ugyanis sűrűbb a porfelhő, mint attól távol. Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelőket.

"Idén két nappal újhold után lesz a maximum, vagyis ideális körülmények között, sötét égbolton figyelhetjük a hullócsillagokat. A holdfázis adta remek lehetőséget azonban nem szabad elrontani a városfényekkel, így aki csak teheti, keressen közvilágítástól mentes, sötét égboltú megfigyelőhelyet. A hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, a legjobb, ha közel vízszintes testhelyzetben figyeljük az égboltot. A számítások szerint az elhúzódó és kicsit bizonytalan időben bekövetkező maximum augusztus 12-én este 20 óra és augusztus 13-án reggel 9 óra között várható, vagyis hazánk a lehető legjobb helyen fekszik. Ez azt jelenti, hogy egész éjszaka számos hullócsillagot láthatunk, de hajnalban mindenképpen többet, mint az esti órákban" - emeli ki az MCSE honlapja.