Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba” – így kezdődik a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. Az NGM az után reagált, hogy a Válasz Online megírta: belvárosi palotákat adna el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, így a Belügyminisztérium Lánchídra néző épülete, az egykori Pénzügyminisztérium József nádor téri központja, a Magyar Államkincstár Hold utcai központja is új tulajdonoshoz kerülhet az államtól, de még két Széchenyi rakparti irodaház is szerepel a listán, ahogy a belvárostól távoliként az újpesti Árpád-kórház épülete is. A portál felvetette, hogy a lehetséges vevők között Tiborcz István is feltűnhet majd.
Az NGM magyarázata szerint „az értékesítésre szánt épületek jellemzően olyan, szerkezetileg és gépészetileg elavult ingatlanok, amelyek fenntartása rendkívül költséges, felújításuk pedig aránytalanul magas költséget jelentene az államnak”. Ehelyett onnan „az egyes állami szervezetek a 21. század kihívásainak megfelelő irodakomplexumokba költöznek, amely révén jellemzően belvárosi, kiemelt lokációban található állami ingatlanok szabadulnak fel”. Az értékesítésből származó bevétel pedig az államadósságot csökkenti majd.
Azt már nem tették hozzá, hogy a helyek, ahova költözhetnek, szintén jó NER-érdekeltségekkel rendelkeznek. A régi Dürer Kert helyén például Garancsi István Market Zrt.-je és a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési Kft. fejleszthetett két irodaházat állami szervezeteknek, a Bosnyák téri gigaberuházás toronyházainak nagy része is hasonló feladatokat láthat el.
A minisztérium arról írt: „sem néhány napos kiírásról, sem zárt körben lebonyolított eladásról nem beszélhetünk – minden értékesítés nyíltan, előre kommunikált módon történik. Az lesz a jövőbeni tulajdonos, aki a legtöbbet fizeti az ingatlanért.”
