A nemzetközi munkaerő-piaci felmérések egyik új felismerése, hogy miközben egyre kevesebben dolgoznak kötött munkaidőben, fix helyen, arra jószerével mindenki igényt tart már, hogy akkor is élhessen a munkájához kapcsolt jogosítványokkal és tevékenységi körrel, ha éppen nem ül az irodájában. A cloud computing egyik lényeges eleme éppen az, hogy a tetszőleges létszámú csoport tagjait képes egy időben (akár platformtól függetlenül is) összekötni egyetlen fájlban úgy, hogy mindenkire dedikálható feladatokat szabhat.

Mindez egy könyvkiadóban folyó munkára lefordítva például azt jelenti, hogy a felhő lehetővé teszi, hogy a földrajzilag nem feltétlenül egy helyen lévő író (és/vagy fordító), szerkesztő, korrektor, illusztrátor és a nyomdai előkészítést végző szakember egyetlen, folyamatosan alakuló, alakítható fájlban dolgozhat. Akár mindenki egyszerre is – ahelyett, hogy e-mailen küldözgetnék egymásnak a saját gépeikről a több megabájtos fájlok különböző verzióit. És ehhez a felhőben formálódó könyvhöz csak az internetes hozzáférést kell tudni biztosítani.

Az eddigieknél hatékonyabb munkavégzési lehetőséget a hazai könyvkiadási gyakorlatra – illetve: a gazdasági válság hatásaira, a korábban túlfújt kínálati piac következményeire és a visszaeső keresletre – vetítve azonban csak elvileg egyértelmű, hogy a kiadók mindezzel csak nyernének. A gyakorlatban mindez olyannyira nem látszik, hogy hiába hívtuk fel több mint féltucat kisebb és nagyobb könyvkiadót, egyet sem találtunk, ahol a hétköznapokból ismerős Dropbox vagy Google Drive véletlenszerű használatánál messzebbre merészkednének.

Apple

Nagy minta már van

Mivel az SAP egyike az üzleti folyamatok mobilizálásán dolgozó legnagyobb cégeknek, nem meglepő, hogy a felhő alkalmazások használatában is előrébb járnak, mint a legtöbb nagyvállalat. A cég leányvállalatánál szinte mindenki használ tabletet a munkája során, ennek az egyik oka azonban az, hogy a budapesti fejlesztőközpontban több éve fejlesztenek ilyen eszközökre..

Ami az alkalmazásokat illeti: a dolgozók leginkább a cég saját fejlesztésű, JAM nevet viselő közösségi hálózatot használják. A lényegében új generációs, céges faliújságot első pillantásra leginkább a Facebookhoz lehetne hasonlítani, mert itt is lehet lájkolni, képeket feltölteni, csoportokhoz feliratkozni. Ezen túl azonban ez a cégen belüli közösségi hálózat a belsős policyk, kezdeményezések publikálási helye is. A szoftvercégnél globálisan a JAM-en keresztül zajlik az információátadás egy-egy szervezetről, eseményről. Így annak koordinálása is, amikor egy CeBit szintű nemzetközi rendezvényre 40 országból meghívott újságírók kéréseit, különböző megkereséseit (például azt, hogy ki-kivel akar beszélni, találkozni stb.) kell hatékonyan és eredményesen menedzselni.

A cloud alapon futó eszközt ráadásul nem csak a SAP saját munkatársai használják, hanem például a céggel szerződött kelet-közép európai pr-cégek is. Így velük a közös munka is egyszerűbb. A magasabb szintű projektmunkákat a cégnél szintén felhő alapú megoldásba vitték – ez a mobileszközökről is elérhető Streamwork. A következő lépcsőfokot az jelenti, ha a cloud platformon keresztül az összes, a cég által használt platform összekötődik; a vállalat CRM rendszerével, ami pedig a vállalatirányítási rendszerrel, és így tovább.

Kritikus tömeg: 5 fő

A felhő rendszerek használata, illetve a feladatra dedikált csoportok létrehozása azt a célt is eléri, hogy az alkalmazottak postafiókját tehermentesítsék. A közösségi kollaboráció esetében azonban fontos kérdés, hogy hány embernek kell osztoznia a projekten, hogy megérje „felhőzni”. Egy multinacionális cégnél, vagy ahol nagyobb projektszervezet dolgozik már az is kifizetődő lehet, ha bizonyos szintű ötletelések, feladatmegosztások, egyeztetési folyamatok a felhőbe költözve bárhol, bármikor elérhetők a tagok számára. A cloud az agilitást és az innovációt cégméret szinten tudja informatikailag támogatni.

Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mit tesznek megoszthatóvá, mobil eszközön bárhonnan elérhetővé a cégek. Gyakoribb, hogy az ügyfélkapcsolati, marketing vagy sales tevékenység kerül a felhőbe. Az azonban ritka, hogy a kisebb cégek a core rendszereiket (mint a vállalatirányítás, a pénzügyi rendszer stb.) is már a felhőben használják.

Nem is mindenkinek van minderre szüksége.  Egy szigetként működő, és akár az interneten magát eredményesen hirdető szolgáltató cégnek erre nem feltétlenül van szüksége. Ha tabletre és különböző mobiltelefonos platformra is igazítja a tartalmat, és közvetlen marketingcélokra, illetve social media területekre is kimerészkedik, azonban már érdemes elgondolkodni a cloud használatán. A csapat létszámot tekintve: 5 fős együttműködési szint felett már érdemes kipróbálni. Pláne, hogy több felhőszolgáltatást kínáló szolgáltató is bizonyos adatmennyiség-méret alatt ingyen hozzáférést is biztosít mindehhez.