Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon született George Boole, a modern számítástechnika elméleti alapjainak megteremtője. (Vagy ahogy ő maga jobban szeretné látni a kétszázas számot: kettes számrendszerben kiírva ma lenne 11001000 éves.)

Tudományos körökben főleg a differenciálegyenletek és a logika terén végzett munkássága miatt értékelik, a kissé elméletinek hangzó területek mellett a mindennapi életben is van miért hálásak lennünk Boole-nak: ő az információs társadalom atyja, akinek az alapjai nélkül sem Google nem lenne ma, sem Facebook – merthogy nem, vagy csak később született volna meg a számítástechnika.

Google

Ahogy a róla szóló Wikipédia-szócikk is felidézi: Boole munkássága viszonylag ismeretlen volt, és úgy tűnt, hogy nincs gyakorlati jelentősége. Körülbelül hetven évvel Boole halála után Claude Shannon bukkant rá a Boole-algebrára, amikor filozófiát tanult. Shannon doktori értekezése arról szólt, hogyan lehet a Boole-algebra segítségével optimizálni az elektromechanikus relék rendszerének a tervezését. Ezenkívül azt is bebizonyította, hogy ezekkel az áramkörökkel Boole-algebrai feladatokat is meg lehet oldani. Az elektromos kapcsolók tulajdonságainak használata a logikai műveletekhez az alapja az egész modern számítástechnikának. Így Boole, Shannon közreműködésével, megteremtette a digitális korszak elméleti alapjait.

Ha máskor is érteni szeretné a Google dolgait, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.