Átlépte az egymilliót a hordozott mobilszámok száma Magyarországon, ami azt jelzi, hogy van igény a dologra. De a hordozhatóság a hívó félnek továbbra is meglepetésszerű költségeket okozhat a telefonszámlában. Megoldás van, de továbbra sem olyan egyszerű, mint amilyennek kéne lennie.
Szívesen kérnek számhordozást a telefon-előfizetők, ha szolgáltatót váltanak, de meg kívánják tartani megszokott telefonszámukat – véli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) annak kapcsán, hogy nyilvántartásuk szerint az elmúlt hetekben átlépte az egymilliót a hordozott mobilszámok száma Magyarországon. A hordozott telefonszámok között kilencszázezer vezetékes telefonszámot és egymillió mobilszámot tart nyilván az NMHH.
Az egy az egyben átvitt számok mennyisége évről évre emelkedik a szolgáltatás bevezetése óta: a vezetékeseket 2004. január 1-je, a mobilszámokat 2004. május 1-je óta lehet hordozni.
A telefonszámok hordozása annak jó megoldás, aki úgy szeretne szolgáltatót váltani, hogy közben megtartja a teljes telefonszámát.
Másik oldalról nézve viszont problémás a helyzet, a számhordozás bevezetése óta ugyanis ránézésre nem lehet tudni, hogy egy telefonszám melyik szolgáltatóhoz tartozik. A hálózaton kívüli hívás pedig a legtöbb díjcsomagban drágább, mint a kisebb percdíjjal pörgő (vagy akár ingyen hívható) hálózaton belüli telefonálás. Ezen a helyzeten csak kicsit segít az NMHH által működtetett számhordozós tudakozó. Innen ugyan viszonylag gyorsan meg lehet tudni, hogy egy-egy telefonszám melyik szolgáltatóhoz tartozik – de ez a rákeresés még így is életszerűtlenül kényelmetlenné teszi a telefonálás egyébként egyetlen gombnyomásos folyamatát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
