Az általában kifejezetten hagyományőrző tevékenységnek tartott mezőgazdaságban nemcsak, hogy elfér a fejlett technológia, hanem egyre nagyobb igény is mutatkozik rá. A gépeket nem ritkán ámulatba ejtő technikával szerelik fel, így informatikai-gépkezelői tudás nélkül lassan traktorosnak sem lehet elszegődni.
A medgyesegyházi földművelő találkozik a szilícium-völgyi fejlesztővel. Nem vicc kezdődik így, hanem egy olyan sikerrecept, amelyet az előrelátóbbak már ma is komolyan vesznek. Néhány éven belül pedig nemcsak piaci előnyt biztosít a fenti képlet, hanem jelentős hátrányba kerülnek azok a mezőgazdászok, akik nem alkalmazzák a szaporodó high-tech megoldások egyikét-másikát a termőföldeken.
A kulcsszó a precíziós gazdálkodás. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gazda az ösztöne és a hosszú évek tapasztalata mellett olyan hardverekre és szoftverekre támaszkodik, amelyek négyzetcentiről négyzetcentire ismerik a föld pillanatnyi állapotát. A nagyobb terméshozammal, így végül több bevétellel kecsegtető technológiákat itthon nagyjából a földek ötödén alkalmazzák, legalábbis a KITE adatai szerint ekkora a számítógép-vezérelt eszközökkel művelt földterületek aránya.
Az első lépés a föld feltérképezése. Ebben a legújabb technológiát a mindennapokban divatos repülő szerkezetek jelentik: komoly segítség lehet egy mezőgazdasági drón, amelynek beszerzése költséges ugyan, de megtérül, ráadásul bérelni is lehet. A dróngyártásban élenjáró DJI egyik legnépszerűbb, Phantom 4 modelljéből is létezik már mezőgazdasági felhasználásra optimalizált változat. A drón „pilótájának” csupán be kell jelölnie egy térképszoftveren a felmérni kívánt földterületet, hogy azt aztán a készülék automatikusan berepülje. A drónon lévő speciális kamera folyamatosan készíti a felvételeket, amelyeket a szoftver kielemez, és megmutatja, hol van szükség tápanyagra, permetezésre vagy más beavatkozásra.
Bár a szoftverek segítségével már egy ilyen térkép szemrevételezése is sokat segíthet, az így megszerzett információkból a nagygépek is érthetnek. Ott vannak például a traktorok, amelyekről a többségnek még mindig a pöfögő és lomha monstrumok jutnak eszébe, pedig egy modern traktor vagy kombájn vezetőfülkéje jóval futurisztikusabb, mint a legújabb személyautók utastere. A légkondicionált kabinokban jellemzően több monitor és rengeteg műszer található. A mai gépek ugyanis már jóval bonyolultabbak az elődeiknél: egy komolyabb kombájn nagyjából ötvenezer alkatrészből áll, amelyek között két-három tucatnyi érzékelő- és adatkommunikációs modul található.
Ezeknek köszönhető, hogy a gép egyre több mindent tud a környezetéről. A hőmérséklet érzékelése már alapvető funkció, ahogy az is, hogy a járművek igen pontosan haladnak párhuzamos nyomokban, és az egyenetlen szélekkel sincs gondjuk. Ehhez az amerikai GPS és az orosz Glonass navigációs rendszerek pontossága kevés, de még a tavaly év végén elindított európai Galileo precizitása sem elegendő. Éppen ezért van szükség a földi korrekciós rendszerekre. Magyarországon ilyen például az Axiál által üzemeltetett mAXI-NET és a KITE RTK-hálózata, amelyek nagyon pontos korrekciós jeleket képesek küldeni az ennek vételére alkalmas GPS-eszköz számára. A mezőgazdasági gépek kormányrendszere így 2-3 centiméteres pontossággal képes vezérelni a járművet.
Az útvonal fontos, de közel sem minden. A Claas gépleírása szerint egy kombájnt kezelő szakembernek csaknem ötven beállítási lehetősége van, amelyek közül a betakarítási munka egyes fázisaiban nagyjából egy tucatot kell folyamatosan figyelnie. De ezt is megoldja már az automatika: a szenzorokból beérkező adatok alapján nemcsak a jármű haladását, hanem magának a betakarításnak is minden lépését képesek szabályozni, többek között az áteresztést, a magleválasztást és a tisztítást is automatikusan az aktuális feltételekhez igazítva.
Az intelligencia nem marad el a minőség-ellenőrzés terén sem. Az említett német gyártó nagy felbontású kamerája feleslegessé teszi a leskelődést a magtartály ablakán keresztül. A kombájn kezelője a magfelhordó tetején elhelyezett készülékkel bármikor készíthet felvételt a terményről, amelynek alapján egy képkiértékelő szoftver kiszámolja a pelyva, a szalma és a toklász arányát, és megbecsüli a törtszemek mennyiségét is.
A fejlődés következő lépcsőfoka mindebből logikusan következik. Ha a drón magától berepüli a térképen megadott földterületet, a mezőgazdasági nagygépek pedig képesek – akár egymással kapcsolatot tartva – négyzetcentiméteres pontossággal haladni és dolgozni a földeken, ráadásul mindent ki is értékelnek, akkor egyre feleslegesebbé válik a vezető. Nem is a távoli jövőről van szó. A legtöbb nagy gyártó már legalább prototípussal rendelkezik az önvezető traktorból. Emberre persze mindenképpen szükség lesz a gépek beállításához, a szoftverek kezeléséhez – csak éppen jóval kevesebbre és jóval nagyobb agrárinformatikai szaktudással.
Soha ennyi ígéret nem hangzott el még a pártvezetőtől, mint Nagykanizsán. A részletek ugyan még homályban maradtak, de kiderült, hogyan készülnek a forró őszre Magyar Péterék.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Holland kutatók az ivással kapcsolatos szubjektív testi érzések nyomába eredtek.
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
