Közel egy hónappal a tanévkezdés után sem működik megfelelően a Kréta (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer), vagy ahogyan többen ismerik, az e-napló – írja a 168 Óra, amely a Nem kérünk a Kréta naplóból! Facebook-csoportban olvasható panaszok nyomán számolt be az állami iskolákban kötelezővé tett felület problémáiról.
A lap cikkében arról ír, hogy sok pedagógus panaszkodik arra, hogy a rendszer gyakorlatilag megkeseríti az érintett intézmények tanárjainak, illetve diákjainak életét, annyira lassú. Pedig a szoftver elvileg a felsőoktatásban (általában) jól működő Neptun alapján készült, fejlesztése pedig minden volt, csak nem rövid: 2016-ban már kísérleti jelleggel használták.
Az érintettek a már említett Facebook-csoportban számolnak be a felülettel kapcsolatos nehézségekről, miszerint a Kréta annyira lassan reagál, hogy az érdemjegyek beírása is percekbe telik. Ennél nagyobb probléma szerintük a felület átláthatatlansága, illetve, hogy bár drágán készült (több mint egymilliárd forintot öltek a kiépítésébe), olyan alapvető feladatokkal sem tud megbirkózni, mint hogy ha egy diák egyetlen órát hiányzik, ne az egész napot kelljen beírni neki. A Kréta kritikusai szerint adatkezelési szempontból sem túl megnyugtató a rendszer, ugyanis belépéskor a diákok oktatási azonosítóját, jelszónak pedig a születési dátumot kell megadni, amelyek szerintük könnyedén megszerezhetők.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke saját és kollégái tapasztalatai alapján fogalmazott meg bírálatot az e-naplóról. Ő azt mondta, az iskolák döntő többségének egyszerűen nincs meg a megfelelő informatikai háttere ahhoz, hogy a tanárok azokon oldják meg az e-naplóval járó adminisztrációs feladatokat.
A tantermek túlnyomó többségében például egyáltalán nincs, a tanári szobákban pedig szinte alig van számítógép.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
