A japán Haragucsi Akira még 2006-ban bizonyította be, micsoda ereje van a tanulásnak: összesen mintegy 111 700 számjegyet (tizedesjegyet) memorizált a píből, több mint 16 órán át tartott neki elmondania. A 72 éves Haragucsi szerint a pí számjegyeinek felsorolása ugyanolyan érzés számára, mintha egy buddhista mantrát mondana el, vagy meditálna. Jelenleg ő a pí világbajnoka, bár Guinness-rekordként sosem hitelesítették az eredményét.

Ezt a címet a 23 éves indiai Rajveer Meena tudhatja magáénak, aki 2015 márciusában mintegy 70 ezer jegyet sorolt fel a píből – 9 óra és 7 perc alatt. Eredményével példát is mutatott: a világ egyik legszegényebb régiójából érkező fiatal a világ legnehezebb versenyét nyerte meg ezzel.

Hogy ki hogyan trenírozza magát egy ilyen megmérettetésre, az egyéntől függ, van azonban egy dolog, amiben mindannyian azonosak – írja a The Washington Post. Ez pedig nem más, mint hogy a számok felsorolásához egy történetet találnak ki, Haragucsi például a japán katakana írásrendszer karaktereihez párosít számjegyeket. Így amikor felsorolják a számokat, valójában ezt a történetet mesélik el maguknak, csak a történéseket számmá konvertálják, és ezt mondják ki hangosan. Hasonló módon tanulta meg a számjegyeket Meena is, ő szavakat rendelt bizonyos számjegyekhez. A 70 ezer számjegyet több mint hat évig tartott megtanulnia, de mint mondja, nemcsak a Guinness-rekordra volt jó a tanulás, türelmet és önbizalmat is nyert belőle.

Más a helyzet a 39 éves Daniel Tammet esetében. A brit író-fordító 10 nyelven beszél és szinesztéziában "szenved". A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint mindez a szinesztézia "olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít". Ebből pedig nagyjából kitalálható, miként gondol Tammet a pí számjegyeire.

A brit író színeket és érzéseket rendel a számjegyekhez: elmondása szerint a 4-es például a kék színt jelenti, ugyanakkor a félénkséget is. A három színe a zöld, az öté a sárga, a kilencé pedig szintén a kék – csak épp más árnyalattal, mint a négyes esetében. Tammet szintén rekorder: 2005-ben alig öt óra hossza alatt mondta vissza a pí 22 514 számjegyét, ami rendkívül gyorsnak számít. Számára a számok olyanok, mintha verset szavalna.

Hogy rájöjjenek, hogyan is működik Tammet agya, a Cambridge-i Egyetem pszichológusai különböző teszteket végeztek el rajta, és kiderítették, hogy a szinesztézia olyan struktúrába rendezi a megjegyzett információt az agyában, ami segíti annak felidézését. Mindez az autizmusával kiegészülve segítette őt abban, hogy megjegyezze a pí számait.

Tammet, Haragucsi és Meena esetét látva szakemberek úgy vélik, nem elég csak memorizálni a tanuláskor, egy olyan keretet kell biztosítani az agynak, amelyben "otthonosan" érzi magát.

Martin Desler, a holland Radboud Orvosi Egyetem szakembere szerint bárki elsajátíthatja azt a technikát, amellyel ennyi mindent meg lehet tanulni. Dresler a világ 23 legjobb memóriaatlétájának agyát egy szkennelésnek vetette alá, amelyből kiderült, a legtöbben a "helyek módszerét" alkalmazzák.

Ennek lényege, hogy az emberi agy hajlamos a térben elhelyezett dolgokra emlékezni. Ilyenkor az illető számára egy ismerős hely – például a saját lakása – képét képzeli el, amiben a kitalált képekhez különböző információkat köt, miközben gondolatban bejárja az adott helyet. Minél megdöbbentőbb a kép, annál könnyebb megjegyezni. Ha például a 3,1415-öt szeretné valaki memorizálni, azt megteheti az alábbi történettel is:

Három golyónyom van a bejárati ajtón. Amikor kinyitom, egy halott lovat látok, négy lába a plafon felé mered. Rajta ül egy törpe, amelynek öt gyűrű van az ujján.

Desler a vizsgálatok során nem tapasztalt strukturális különbséget a memóriaatléták és az átlagemberek agya között. Utóbbiakat elkezdte tréningezni, és hat hét után már kétszer akkora adathalmazt voltak képesek megtanulni, mint előtte. A szakember egy weboldalt is létrehozott, hogy aki szeretné, ott képezhesse magát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.