Nincs lombkoronája, sem ágai, mégis él az a fatörzs, amelyre Új-Zélandon bukkantak kutatók. A különös jelenség oka a föld alatt keresendő.
Azt már régóta tudjuk, hogy a fák segítségével átvészelhető a klímaváltozás. Sőt: ha elég sokat ültetnénk belőlük, akár az egész folyamat visszafordítható lenne. A működésükről viszont még mindig kevés ismerettel rendelkezünk, amit egy új jelenség is megerősít.
Két kutató Új-Zélandon kirándult, amikor egy különös fatörzsre bukkantak. Nem volt lombkoronája, ágak sem nőttek rajta, így pedig levelek sem borították. A darab ennek ellenére életben van, mi több, a helyzethez képest egész jó egészségnek örvend – írja a Gizmodo.
Eleinte a felfedezői, Sebastian Leuzinger és Martin Bader sem értették a dolgot, ám közelebbről megvizsgálva rájöttek, mivel állnak szemben: a csonk a környező fák gyökereihez kapcsolódva jut nélkülözhetetlen tápanyagokhoz, amik segítik, hogy ne száradjon ki.
A kutatók szerint a jelenség több mint szokatlan, hiszen a fákat általában önálló rendszerként azonosítjuk, nem pedig egymást segítő ökoszisztémaként. Ha azonban a föld alatt zajló folyamatokat is figyelembe vesszük, akár meglepő dolgokra is bukkanhatunk – mint ahogy az ennél a törzsnél is történt.
Leuzinger és társa úgy véli, azzal, hogy a tönk maradványai más fákhoz kapcsolódnak, lehetővé válik az erőforrások megosztása, mint például a víz, a szén, de a kapcsolódás az ásványi anyagok áramoltatását is biztosítja. A kutatók szerint ez a fajta szimbiotikus elrendeződés alapjaiban változtathatja meg koncepciónkat arról, mit jelent a szélsőséges körülmények közti (például levelek nélküli) boldogulás.
A tudósok szerint az is egyértelmű, hogy a fák egymásba kapaszkodása mindkét fél számára kölcsönösen előnyös üzlet. Míg ugyanis az egyik életben marad, a táplált közben védelmet nyújt az élő, egészséges, de például a domboldalon nőtt fák számára. Hiszen összekapcsolódva, az egybefüggő gyökerek révén ezek a növények stabilabban állnak majd.
Az iScience tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tönk egyébként nem szívja el a szomszédos fák életerejét. Nappal ugyanis inaktív (hagyja, hogy a többi egyed tápanyaghoz jusson), s csak éjszaka tér magához. A tudósok most arra keresik a választ, mióta állhat fenn ez a kapcsolat. Egyúttal hozzáteszik: attól, hogy egy kauritönknél ilyesmit láttak, még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
