Magyarország egyike a klímabajnokoknak, 1990 óta a termelés bővülése ellenére 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, az energiafogyasztás pedig nagyjából stagnált. Ezt még könnyű megmagyarázni a szocialista ipar összeomlásával, de az már érdemi javulás, hogy 2000 óta 29 százalékkal nőtt a GDP, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 24 százalékkal esett vissza – jellemezte a múltat Áder János köztársasági elnök, aki a Magyar Közgazdasági Társaság szokásos vándorgyűlésén Nyíregyházán tartott előadást Klímaváltozás, fenntartható fejlődés, versenyképesség címmel.

A globális folyamatok elemzése után Áder János kijelentette: 2050-re Magyarország képes elérni a karbonsemlegességet. Utóbbit azzal definiálta: annyi szén-dioxidot bocsátunk ki, amennyit a természetes elnyelők képesek semlegesíteni. A köztársasági elnök ezzel ellentmondott a magyar kormányfő kijelentésének, sőt brüsszeli vétójára is rácáfolt. Orbán Viktor ugyanis más régióbeli társaival együtt megakadályozta a júniusi csúcson az Európai Unió karbonsemlegességi céljának elfogadását, majd többször is azt nyilatkozta, a magyar gazdaságnak ehhez nincs elegendő forrása.

A karbonsemlegesség elérésének feltételei közül Áder János a következőket emelte ki:

• Paks II belépésével az áramtermelés 90 százaléka már 2030-ra karbonsemleges lesz, és a napenergia-termelésnek minden évben meg kall duplázódnia, épp úgy, ahogy ezekben az években történik.
• A távfűtés minél nagyobb részét át kell állítani geotermikus energiára, a szénerőművek kivezetése elkerülhetetlen.
• A szén-dioxid kibocsátó iparágakban – például a cement- és az acélgyártásban – technológiaváltás szükségeltetik, és jelentősen csökkenteni kell a kibocsátást a közlekedésben és az agráriumban is.
• Folytatni kell az erdőtelepítési programot, annak részarányát Magyarország területének 21 százalékáról 27 százalékra kell emelni.

A karbonsemlegesség megvalósításához igénybe vehető forrásai közt Áder János az uniós támogatásokkal is számol. Várakozásai szerint a 2020 utáni időszakban ezek negyede klímaberuházásokat szolgálhat, ám nagy kérdés szerinte, hogy a forrásokat hogyan fogják elosztani: vajon a korábbi vállalásokat nem teljesítő tagállamokat büntetik, vagy inkább arra ösztönzik őket, hogy zárkózzanak fel a klímabajnokok közé. Vagyis nagy kérdés a források elosztásának módja, annak szempontrendszere. Magyarország a karbonsemlegességet képes elérni,­ ha ehhez igénybe vehet uniós támogatásokat – sugallta a köztársasági elnök. Aki eladásában az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás bemutatásával is pozícionálta Magyarországot: ez 5,4 tonna, miközben az EU-átlag 8 tonna, Kína kibocsátása 9 tonna, az Egyesült Államoké pedig 20 tonna.

Áder János amúgy előadása megkezdése előtt megszavaztatta a vándorgyűlés közönségét. Az eredmény a következő: 1 százalék szerint a klímaváltzás gyorsulása csak érdekvezérelt propaganda, 12 százalék nem lát változást a folyamatokban, ám a nagy többség szerint soha nem látott, gyors változás zajlik napjainkban.