Szerdán tartotta az Országgyűlés az ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülését. Határozatképesség esetén egy klímaügyi határozati javaslatot vitattak volna meg. De a kormánypárti képviselők nem mentek el, így határozatképtelen lett az ülés.

Így pedig a levezető elnök a napirend előtti felszólalások után berekesztette az ülést, a Ház nem tárgyalta az éghajlatváltozási veszélyhelyzetről szóló javaslatot.

Szerdán 43 ellenzéki képviselő ment el, 156-an nem. Az ülésnek így alig több mint 30 perc alatt vége lett.

• Jakab Péter (Jobbik) napirend előtt azt mondta, a globális felmelegedés nem válogat a pártszimpátiában. Ugyanúgy fenyegeti a fideszeseket és a jobbikosokat is.
• Tóth Bertalan (MSZP) a Csernobil c. filmsorozat ismert mondatát idézte: nem jó, de nem is tragikus. De az, ami felé a világ halad, az rossz is, tragikus is – mondta a klímaváltozásra.
• Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, a kormánypártok felelőtlenül viselkednek akkor, amikor képviselői nem jelentek meg a Házban, a fenyegetés valós, tenni kell ellene.
• Schmuck Erzsébet (LMP) sorskérdésnek nevezte a klímaváltozást, ami nem érdekli a kormányt, a miniszterelnököt és Áder János köztársasági elnököt.
• Gyurcsány Ferenc (DK) napirend előtt arról beszélt, nincs mindenható kormány, aki ezt mondja magáról, az inkább semmirekellő. „Mint a mi kormányunk.” Szerinte a magyar kormány is olvassa a klímaválságról szóló tanulmányokat, ez a kormány nem tud és nem akar globális válsághelyzeteket kezelni.

A felszólalók mindegyike megjegyezte, közelegnek az önkormányzati választások, ahol „van esély a változásra”.

Kövér László házelnök napirendi javaslata szerint – amelyet pénteken tettek közzé az Országgyűlés honlapján – a rendkívüli ülés 10 órakor kezdődött napirend előtti felszólalásokkal, és ha ezek után határozatképes lett volna a Ház, akkor az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések elhangzását követően megvitatták volna az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló, ellenzéki határozati javaslatot.

Az LMP augusztus végén jelentette be, hogy kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását, amelyen tájékoztatást vár a kormánytól Magyarország klímaügyi vállalásairól. A rendkívüli ülés összehívását az LMP-s képviselők mellett támogatták a Párbeszéd-, a DK-, a Jobbik-frakció tagjai, valamint MSZP-s és független képviselők is.

Az ülés megtartását a szeptember 23-i ENSZ-klímacsúcs miatt tartják fontosnak az ellenzéki képviselők, akik szeretnék megvitatni a kormány klímacsúccsal kapcsolatos álláspontját, valamint azt, hogy Magyarország milyen kötelezettségeket vállal 2030-ig a klímaváltozás megfékezése és az alkalmazkodási feladatok terén.

A klímacsúcson egyébként Áder János képviseli majd Magyarországot, aki korábban 30 percen keresztül magyarázta, miért nem baj, hogy a kormány megvétózta a 2050-es klímacélt.

A Fidesz-frakció már múlt hét pénteken jelezte, az ellenzék csak kampányol. „Kampány van, az ellenzék kampánycélokból akarja összehívni az Országgyűlést, amivel a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja nem ért egyet. Az ellenzék tavaly december 12-re is rendkívüli, „halasztást nem tűrő” parlamenti vitanapot kezdeményezett az éghajlatváltozásról, aztán képviselőik részt sem vettek rajta, csak a botránykeltéssel foglalkoztak. Ez is bizonyítja, hogy most is csak kampányülésről és hangulatkeltésről van szó” – állt közleményükben.

Szeptember 27-én pedig Budapesten is megtartják a III. Globális klímasztrájkot. „A klímaválság itt van, és a jövőnk múlik azon, hogy mit teszünk ellene. A bolygónk drasztikus változásának korában élük, ezért azonnali politikai, gazdasági és társadalmi változásokra is szükségünk van” – áll az esemény meghívójában.

A Fidesz és a KDNP képviselői egyébként sem szoktak elmenni azokra a rendkívüli parlamenti ülésekre, amiket az ellenzék hív össze. Ráadásul Gulyás Gergely nemrég azt mondta, nagy valószínűséggel az október 13-i önkormányzati választásokig nem ül össze az Országgyűlés.

(Kép: illusztráció az ülésteremből, Túry Gergely / HVG)