Vörösnek számít többek között a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, de nem tartozik közéjük a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok sem. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósítószerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálás, vagdalás önmagában nem számít az eljárások közé, de az így készült termékek – kolbászfélék, szalámik, pástétomok –, valamint a szalonna feldolgozott húsáru. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentése szerint az llyen feldolgozott húsáruk fogyasztása növeli a rák kockázatát, a vörös hús pedig "valószínűleg rákkeltő", de a bizonyítékok száma korlátozott. A tanulmány világszerte nagy visszhangot váltott ki.

Ahogy a kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói által most publikált új jelentés is. Ugyanazokat a bizonyítékokat tekintették át, mint amelyeket korábban más kutatók, ám igencsak más következtetésre jutottak.

Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt tanulmányuk eredményei alapján ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. Ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.

A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában. "Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyok kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá" – mondta el a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike.

A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka "rendkívül átfogó" volt.

[Tudja, milyen az optimális étrend? Az a baj, hogy azok sem tudják, akik havonta megírják]

Az adatok értelmezésében azonban sokan nem értettek velük egyet. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok "gazdag országok húsevőinek egy kis számától" származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás "veszélyes tévedés". Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a "népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés".

Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England) már jelezte, nem fogja megváltoztatni az ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.