Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre. A „Jannik-módszer” néhány elemét ugyanakkor a hétköznapokban is lehet hasznosítani, más élsportolók extrém diétáihoz képest ugyanis az olasz teniszező meglepően „civil” étrendet követ.
Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elvesztik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.
A modern életmód számos olyan rejtett terhet ró a szervezetünkre, amelyeket nem mindig érzékelünk azonnal. Ahhoz, hogy hosszú távon is energikusak, kiegyensúlyozottak és egészségesek maradhassunk, elengedhetetlen, hogy ne csak a mozgásra és a kalóriákra figyeljünk oda – hanem a tudatos, célzott vitaminpótlásra is.
A nyári szezon előtt az edzőtermek ezerrel hirdetik a kedvezményekkel megtámogatott, néhány hetes „bikiniprogramokat”, amelyek jól hangzanak ugyan, de csodát azért nem érdemes várni tőlük: könnyű belebukni, és még többet visszahízni, mint ahány kilóval eleve belevágtunk. Min múlik, hogy ki adja fel idejekorán az életmódváltást, és viszi sikerre? Mi kell ahhoz, hogy tudjuk tartani a heti egykilós fogyást, és közben izmosodjunk is? Miért jóval kisebb a napi húszezer lépés hatékonysága, mint amekkorát tulajdonítunk neki? Személyi edzőt kérdeztünk.
Egészségügyi szakemberek nyilatkoztak arról, mi történik akkor, ha valaki netán mindennap savanyúkáposztát eszik. Annyit előre is elárulhatunk: nem véletlenül emlegetik szuperélelmiszerként ezt az ételt.
Elkezdett futni, biciklizni vagy edzőterembe járni, de a tükörbe nézve úgy tűnik, hogy nincs semmi hatása? Ha igennel válaszolt az előző kérdésre, akkor érdemes elolvasni ezt a cikket, hogy visszanyerje motivációját.
A változókorról legtöbbünknek jól ismert tünetei, a hőhullámok és alvászavarok jutnak eszébe, de az valójában sokkal több ennél. Egy komplex folyamat, amely számos fizikai és érzelmi változást hozhat magával: a hormontermelés lassú leállása nemcsak az életminőségre, de egészségünkre is hatással lehet. Ugyanakkor, ha tudjuk, mire van szüksége szervezetünknek ezekben a kritikus években, azzal nagyon sokat tehetünk azért, hogy egészségesen, csinosan és kiegyensúlyozottan éljük meg ezt az időszakot.
Korábban mostohagyereknek számított a savanyú íz, a kutatások az édes és a sós ízre adott reakciókkal foglalkoztak. A savanyú íz általános megítélése negatív: „mintha citromba haraptál volna”, szól a mondás. Egy új vizsgálat viszont kiderítette, hogy ez egyáltalán nincs így, vannak, akik kifejezetten előnyben részesítik a „savanyúságokat”, és egyáltalán nincsenek kevesen.
Az öregedő társadalmak egyik komoly problémája a demenciás esetek növekvő száma. Sajnos erre az összetett tünetegyüttesre nincsen gyógymód, éppen ezért fontos a megelőző stratégiákra koncentrálni. Spanyol kutatók egy olyan élelmiszerfajtát tettek tüzetesebb vizsgálatok alá, amelynek a demenciára gyakorolt hatásával kapcsolatban korábban ellentmondó eredmények születtek.
Egy kutatási eredmény alapján úgy tűnik, aki kevesebb szénhidrátot fogyaszt, nagyobb eséllyel lehet cukorbeteg, vagy alakulhat ki nála valamilyen más egészségügyi probléma. A kettő között nem ok-okozati összefüggés van, de mintázat egyértelműnek tűnik.
Az űrkutatóknak és -utazóknak azért is van szükségük speciális dietetikusi segítségre, hogy étrendjükkel minél hatékonyabban megelőzhessék a daganatos betegségeket, a csontritkulást és az izomvesztést, ezek veszélye ugyanis többször akkora az űrben, mint földi körülmények között. Miért esznek liofilizált húst, hogyan lehet salátát termelni a bázisokon, és milyen íze van a mikróbákból, ásványi anyagokból és levegőből előállítható fehérjének? Benyó Zsuzsannát kérdeztük.
Újabb étrend hódít, az atlanti, ami tulajdonképpen a mediterrán étrend oldalágának is tekinthető. Sok a hasonló vonás bennük, de azért vannak egyértelmű eltérések is. A mediterrán jellegű étkezést egészségesnek tartják, de mi a helyzet az atlantival?
Több mint 60 százalékkal ellensúlyozhatja a genetika hatását az egészséges életmód, és további öt évvel meghosszabbíthatja az életet – derül ki az első ilyen jellegű tanulmányból.
Érdekes kettősséget mutat az emberi test és a vas viszonya: habár utóbbi az egyik leggyakrabban előforduló elem a Földön, szervezetünk mégsem képes önállóan az ásványi anyag előállítására. A vaspótlásra mindennap figyelni kell, különösen akkor, ha valamilyen diétát vagy speciális étrendet követünk.
Havonta öt napig imitálja a koplalást, az eredmények biztatók.
Svédországi kutatók elemezték azt a három leletet, amelyekről kiderült, hogy tizenéves skandináv gyerekek rágták meg őket – nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt. Még azt is meg tudták állapítani, milyen betegségben szenvedtek.
Egy új kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy a kizárólag növényi összetevőket magában foglaló étrend első jótékony hatásai megjelenjenek. Ahhoz azonban, hogy egészségesebbek legyen az ember, ennél kisebb változás is elegendő lehet.
Gyakran halljuk, mennyire fontos az egészséges, változatos étrend, ez azonban most tudományos megerősítést is kapott – méghozzá valóban biztató eredményekkel.
Kanadai kutatók kimutatták, hogy az az eper rendszeres fogyasztása mennyire jó hatással lehet a kognitív képességekre.
Japán kutatók honfitársaikat vizsgálva erősítettek meg egy állítást: a bármilyen irányban szélsőséges szénhidrát- és zsírfogyasztási szokások magasabb halálozási kockázattal járnak. Nem mindegy azonban, hogy nőkről vagy férfiakról van szó.
